Nyársas-hegyi-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nyársas-hegyi-barlang
A Nyársas-hegyi-barlang
A Nyársas-hegyi-barlang
Hossz3 m
Mélység0,6 m
Magasság1 m
Függőleges kiterjedés1,6 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 185 m
Ország Magyarország
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus hidrotermális
Barlangkataszteri szám 4463-6

A Nyársas-hegyi-barlang egy barlang, amely a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

Tihany belterületének közvetlenül a déli szomszédságában emelkedik a fekete fenyővel beültetett Nyársas-hegy. A 187 méter magas hegy csúcsát egy nagy méretű, körülbelül 70 méter átmérőjű forráskúp alkotja. A barlang a csúcstól két méterrel alacsonyabban, 7–8 méterrel keletre, a Balaton felé található.

Leírása[szerkesztés]

A barlang három bejárata egy akácbozóttal benőtt, 100–120 centiméter mély, 3–4 méter széles gejziritben alakult sziklaszorosból nyílik, annak voltaképp a beboltozott vége. Genetikailag nyilván a sziklaszoros is része a barlangnak, oldalában látszanak is üstszerű oldások – csupán a mennyezete hiányzik. A déli, a legnagyobb (70×70 centiméteres) bejáraton célszerű bejutni a barlangba, aminek 3 méteres hossza a második és mellette lévő harmadik kijáratig 5 szépen boltozott üstszerű fülkét fűz fel jobbra tartó íve mentén. Az első, a negyedik és az ötödik fülkében a fal mellett lefelé, valószínűleg a kürtő felé tartó mélyedések vannak, a második és harmadik fülkében pedig a mennyezeten szép formájú boltozódások láthatók. A második fülkének a legdélibb részéből egy oldott kémény nyílik a felszínre. A feltűnően sok törmelék- és szemétfeltöltődés miatt az átlagos magassága csak 60 centiméter. 1934-ben Hoffer még 1 méter magasnak írta le a barlangot és lefelé nyíló üregeknek említette a ma csak mélyedésnek számító jelenségeket. A szélessége a fülkének 120–150 centiméter és a befűződéseknél 60–70 centiméter. A térfogata körülbelül 4 köbméter.

A barlang falában és a mennyezetében igen jól látszanak a hidrotermális oldásnak a nyomai, mint üstszerű bemélyedések, barázdák, kannelurák és átlyuggatott kőnyelvek. A törmelék és a szemét kiásása során még számos szép oldásnyomot ismernénk meg a barlangban és az is elképzelhető hogy a félsziget egyik leglátványosabb barlangjává válna – esetleg történelmi leletek is előkerülhetnének. A jelenlegi elhanyagolt állapotában a jelentősége csekély, de a feltárása biztató lenne.

Előfordul az irodalmában 4/1-barlang, Nyársas-hegy 1. sz. ürege, Nyársas-hegyi-gejzírüreg, Nyársas-hegy üregei, Nyárs-hegyi-gejzirüreg, Nyárs-hegy ürege és Rókalyuk néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

A barlang bizonyára igen régóta ismert, ezt mutatja törmelékkel, szeméttel való majdnem teljes kitöltöttsége is. Az első irodalmi említése 1931-ből való. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalma[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]