Szarkádi II. kúp 1. rombarlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szarkádi II. kúp 1. rombarlangja
Hossz4 m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság185 m
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus hidrotermális
Barlangkataszteri szám nincs

A Szarkádi II. kúp 1. rombarlangja rombarlang, amely a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.

Leírás[szerkesztés]

A Szarkádi-tető nyugati részében lévő egyik forráskúpban található. Megközelíthető a sárga + jelzésű útról, ha a kis tisztásnál (a sárga jelzésű útba való betorkollástól 50 méterrel északra) délkeletre letérünk és mintegy 20–25 métert haladunk. A forráskúpban két rombarlangot is találunk. A keresett 1. rombarlang a kúp délnyugati részében, a felső régióban van. A forráskúpnak az északnyugati részében található a Szarkádi II. kúp 2. rombarlangja.

Meszes hidrokvarcitban alakult ki. A szétbontott barlang egy félkör alapú, 1,5 méter mély, nyitott felével délre néző beszakadás. A szélessége 2,5 méter és a beöblösödése 3 méter. Az átlagmagassága és a térfogata kérdéses. A nyitott felével szemközti falban üstszerű mélyedések vannak. Maga a fal pedig aláhajló. A felszínét inkassziós törmelék alkotja. Az objektum lefelé szélesedő kürtőmaradványnak látszik. 1987-ben Eszterhás István azt írta, hogy kis jelentőségű a rombarlang. Feltárhatónak tűnik. Az alját és a peremét lágyszárúak és néhány cserje nőtte be.

Előfordul az irodalmában Szarkádi II. kúp 1. barlangromja (Eszterhás 1983) és Szarkádi II. kúp 1. ürege (Eszterhás 1987) néven is. A Szarkádi II. kúp 1. rombarlangja név először az 1983-as „MKBT Beszámolóban” jelent meg nyomtatásban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Írásos említése először Eszterhás István 1983-as tihanyi szpeleográfiai jelentésében szerepelt. 1983-ban Eszterhás István és Jákói István mérték fel és Eszterhás István készítette el az alaprajzi térképét. Kordos László 1984-ben megjelent könyvének országos barlanglistájában meg lett említve a Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei kifejezés, ami a barlanglista szerint azonos a Hálóeresztői-kőfülkével és térképen van feltüntetve a helye. A Hálóeresztői-kőfülke azonos a Szarkádi-sziklaeresszel, a Szarkádi-üreggel és a Szarkád-tetői-barlanggal. 1987-ben Eszterhás István írta le részletesen a rombarlangot. Eszterhás Istvánnak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című, 1989-es kéziratában szerepel és az összesítés szerint gejziritben keletkezett. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című, 1993-as kéziratban szerepel. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a neve a rombarlanggal foglalkozó 7 darab írás megjelölésével. A FIR feldolgozását Szentes György készítette.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat, 1984. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.

Külső hivatkozás[szerkesztés]