Gödrösi Csimár-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gödrösi Csimár-barlang
Hossz? m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság150 m
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus gőzrobbanásos
Barlangkataszteri szám nincs

A Gödrösi Csimár-barlang betemetett barlang, amely a Tihanyi-félszigeten volt megtalálható.

Leírás[szerkesztés]

Tihanynak a Gödrös nevű részén, a Gödrös-tető délnyugati oldalában, a Gödrösi Explóziós-barlangtól kevéssel északra, 150 méter tengerszint feletti magasságban nyílt. Konkrétan megállapítani, hogy merre volt, már nem sikerült, mert azt a bányagödröt, amelyik annak idején feltárta, törmelékkel teljesen feltöltötték és azt a bozótos vegetáció benőtte.

Az explóziós úton keletkezett barlangokhoz volt hasonló ennek az üregnek a kialakulása is. Bazalttufitban jött létre. Kőzetanyaga, kitöltése, mint azt Hoffer András említette megegyezik a Gödrösi Explóziós-barlangéval.

A Gödrösi Csimár-barlang név 1987-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul irodalmában Csimár-barlang (Eszterhás 1988), Csimár-féle bánya diatrémájának ürege (Eszterhás 1987), Csimár-féle bánya explóziós csatornaürege (Eszterhás 1984), Gödrösi-Csimár-barlang (Eszterhás 1983), Tihanyi Gödrös explóziós csatornái (Eszterhás 1987), Tihanyi „Gödrös” explóziós csatornái (Bertalan 1976) és tihanyi „Gödrös” explóziós csatornái (Kordos 1984) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Hoffer Andrásnak az 1943. évi Földtani Közlönyben napvilágot látott tanulmányából lehet tudni róla. A tanulmány szerint Csimár Mihály arácsi téglagyáros, építész bányatelkének északi falában, az ott feltárt diatréma kürtőjétől két méterrel nyugatra volt. Magáról az üregről a következőket írta, hogy szabálytalan, hosszúkás, körülbelül fél méter átmérőjű nyílással bíró üreg. Mintegy másfél méter mélységig lehet bele látni. Voltaképpen szabálytalan keresztmetszetű csatorna. Fala egyenetlen, darabos, tuskós felszínű bazalttufa, amelyet fehér kalcit vastagon von be. Dús kalcitbevonat van a nyílás felett lévő falrészen is. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy Tihanyban, az Óvár magassági ponttól körülbelül 600 méterre, nyugatra, 150 méter tengerszint feletti magasságban, a Gödrös nyugati peremén, egy kőfejtőből nyílik a bejárata. A vulkáni explóziós tölcsér néhány méter mély. A kéziratban egy tanulmány alapján lett feldolgozva.

1983-ban Eszterhás István próbálta azonosítani, de a korábban leírtak miatt, már nem sikerült. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1983. évi évkönyvében az van írva, hogy egykor leírt, ma már nem létező barlang és egy térképen van jelölve a helye. Bazalttufában képződött és régi kőbánya tárta fel. Explóziós vulkáni tevékenység eredménye. A felismerhető diatréma közelében található, gázrobbanással kialakult üreg, amelyet nem töltött ki utólag a bazalttufa, hanem nagy mésztartalmú vizek öblítették át és kérgezték be mésszel. Az 1983. évi MKBT Beszámolóban meg vannak ismételve az évkönyvben leírtak. Az 1984-ben megjelent, Eszterhás István által írt, „Lista a Bakony barlangjairól” című összeállítás említi két névváltozatát és azt, hogy be van tömve, valamint vulkanikus eredetű barlang. Kordos László 1984-ben kiadott könyvének az országos barlanglistájában meg lett említve tihanyi „Gödrös” explóziós csatornái összefoglaló néven és térképen van feltüntetve a helye.

1987-ben Eszterhás István írta le. A leírás szerint feltárására, ha a bányagödör feltöltése előtt el nem pusztították, van remény. Úgy lehet eljutni a helyéhez, mint a Gödrösi Explóziós-barlangéhoz. Az 1988. évi Karszt és Barlangban az olvasható, hogy a bazalttufitban gőzrobbanással keletkezett, szűk bejáratú, két–három méteres barlangot törmelékkel töltötték fel. Eszterhás Istvánnak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című kéziratában szerepel az, hogy a barlang ismeretlen méretű, elpusztult és bazalttufitban jött létre. A lista az 1989 végéig ismertté vált, 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg. Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című kéziratban szerepel az hogy ismeretlen méretű, elpusztult és bazalttufitban jött létre. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált, 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 11 darab írás megjelölésével.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Eszterhás István: A Bakony barlangleltára. Kézirat, 1982. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Isztimér, 1984. Kézirat. Megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat. A kéziratot csak barlangonként szétdarabolva láttam.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat, szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak. Bp. 1986.