Csúcs-hegyi-üreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csúcs-hegyi-üreg
A Csúcs-hegyi-üreg
A Csúcs-hegyi-üreg
Hossz5 m
Mélység0 m
Magasság1,5 m
Függőleges kiterjedés1,5 m
Tengerszint feletti magasság226 m
Ország Magyarország
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus ismeretlen
Barlangkataszteri szám 4463-4

A Csúcs-hegyi-üreg a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Csúcs-hegy nyugat–délnyugati aljában, a Csúcs-hegyi-forrásbarlangtól körülbelül 20 méternyire, délkeletre, annak a kürtőjével közel egy magasságban található. Hasonló úton kereshetjük fel, mint a Csúcs-hegyi-forrásbarlangot.

A barlang 90 centiméter magas, négy méter széles, résszerű nyílása délnyugat felé néz. Ezt előbb vízszintes, majd emelkedő, de mindig alacsony, lapos fülke követi. A bejárat mögötti vízszintes aljú, de emelkedő tetejű rész két méterig tart befelé, és innen a kitöltés megszűnte után előre és jobb oldalra 20°-osan emelkedővé válik a már szálkő fekü. A vízszintes aljú előtér magassága előbb 90 centiméter, majd egy méter, beljebb a ferde részeknél már csak 70 centiméter. A hossza öt méter, a legnagyobb szélessége 5,5 méter. A térfogata körülbelül kilenc köbméter.

A befoglaló kőzet mészben gazdag, sejtes hidrokvarcit, amely sósav hatására pezseg. A rétegeinek a dőlése 20°/190°. Oldásnyomok nem látszanak benne, bár kialakulásánál bizonyára szerepet kapott az oldódás. Inkább kriofrakciós és inkassziós formák látszanak. Üledékének kiásása egyszerűnek látszik, de úgy tűnik, nem sok eredményt hozna. Helyi jelentőségű, kis barlang.

A Csúcs-hegyi-üreg név 1983-ban bukkant fel az irodalomban. Előfordul az irodalmában Csucs-hegyi-kőfülke (Eszterhás 1984), Csucs-hegyi-lencsealaku üreg (Eszterhás 1984), Csucshegyi lencsealaku üreg (Bertalan 1958), Csucs-hegyi-üreg (Eszterhás 1983), Csúcs-hegyi-kőfülke (Eszterhás 1987), Csúcs-hegyi lencse alakú üreg (Eszterhás 1987), Csúcshegyi lencsealakú üreg (Bertalan 1976), csúcs-hegyi Lencsealakú-üreg (Kordos 1984) és Csúcs-hegyi üreg (Eszterhás 1987) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az első leírása Hoffer Andrástól (1934) származik, később Bertalan Károly 1958-ban írt róla. A leírás szerint a Csúcs-hegyi-forrásbarlang mellett, annak kürtőjével egy magasságban helyezkedik el. A leírás Hoffer András tanulmánya alapján készült. Halász Árpád 1960-ban foglalkozott vele. Pék József készítette el az első barlangtérképét 19701972-ben. Ezek alapján került be az OKTH barlangkatalógusába. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az van írva, hogy Tihanyban, a Csúcs-hegy déli oldalán, a csúcs alatt körülbelül 20 méterre, a Csúcs-hegyi-forrásbarlang kürtőjének felső nyílásával azonos magasságban van a bejárata. Öt méter hosszú, három méter széles és egy méter magas az utólagos oldással, valamint mállással, hidrokvarcitban keletkezett üreg. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része két tanulmány alapján íródott. 1983-ban Eszterhás István kutatta.

Eszterhás Istvánnak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című, 1989-es kéziratában szerepel és az összesítés szerint gejziritben keletkezett, öt méter hosszú, valamint 80 centiméter magas. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva. Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es adatok. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a neve a rombarlanggal foglalkozó 18 darab írás megjelölésével. A 440. tétel helyett a 439. említi. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Buckó Emmi: A Tihanyi-félsziget geomorfológiája. In: Bialik István szerk.: Magyarázó a Balaton környéke 1:10.000 építésföldtani térképsorozatához – Tihany. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 1970. 47–55, 91. old.
  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat, 1984. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.
  • Eszterhás István: The Balaton Highlands. In Maucha László: Karst hydrological and speleological features. Field-trip guide D1 / of 10th International Congress of Speleology. Budapest, 1989. 22–29, 90–95. old.
  • Halász Árpád: Tihany félsziget földtörténete. Kézirat, 1960. A kézirat megtalálható a MÉV Adattárában, Pécs.
  • Pék József: Csúcs-hegyi-üreg. Kézirat, 1970–1972. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Térképtárában.
  • Zákonyi Ferenc – Illés István – Horváth Ferenc: A balatoni üdülőkörzet természeti értékei. Veszprém, évszám nélkül. 37–39. 39? old.

További információk[szerkesztés]