Szarkádi III. kúp 2. ürege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szarkádi III. kúp 2. ürege
Hossz4 (1,5) m
Mélység? m
Magasság0,6 m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság187 m
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus hidrotermális
Barlangkataszteri szám nincs

A Szarkádi III. kúp 2. ürege rombarlang, amely a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.

Leírás[szerkesztés]

A Szarkádi-tető nyugati részén lévő, azon forráskúp északkeleti tövében van, melynek tetejére térképezési pontot telepítettek. (A betonból készült jelnek nincs felirata.) Megtalálható, ha a sárga jelzésű turistaösvényről észak felé letérünk a sárga + jelzésű ösvényre, majd ezen körülbelül 50 métert kell haladni egy tisztásig. (Elérhető ellenkező irányból is a sárga + jelzésű ösvényen.) A tisztásról kelet felé két másik forráskúpot elhagyva, nagyjából 50 méterre található a harmadik gejzírkúp északnyugati oldalában. Ugyanabban a forráskúpban van mint a Szarkádi-gejzírbarlang.

A rombarlang előterét mély (2 méter körüli) négyszögletes berogyás alkotja. Ebből nyílik a barlangméretet már el nem érő üreg. Északnyugat felé néző szájának a szélessége 1 méter és a magassága 60 centiméter. Az üreg hossza 150 centiméter. A térfogata kérdéses. A mennyezet folytatásában jobb felé 5–10 centiméter magas, fél méter széles résen beszűrődik a világosság. A meszes, lemezes hidrokvarcitban lévő üreg falai erősen töredezettek. Felismerhetők benne oldásnyomok is, de az inkasszió a meghatározó formaelem. Úgy tűnik, ezt az üreget is robbantás tárta fel, illetve semmisítette meg nagyobbik, elülső részét. Jelenleg a barlangromnak csekély a jelentősége. Feltárása valószínűleg barlangméretűvé növelné a jelenlegi barlangtorzót.

A Szarkádi III. kúp 2. ürege név először az 1983-as „MKBT Beszámolóban” jelent meg nyomtatásban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Írásos említése először Eszterhás István 1983-as tihanyi szpeleográfiai jelentésében szerepelt. 1983-ban Eszterhás István és Jákói István mérték fel és Eszterhás István készítette el az alaprajzi térképét. Kordos László 1984-ben megjelent könyvének országos barlanglistájában meg lett említve a Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei kifejezés, ami a barlanglista szerint azonos a Hálóeresztői-kőfülkével és térképen van feltüntetve a helye. A Hálóeresztői-kőfülke azonos a Szarkádi-sziklaeresszel, a Szarkádi-üreggel és a Szarkád-tetői-barlanggal. 1987-ben Eszterhás István írta le részletesen a rombarlangot. Eszterhás Istvánnak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című, 1989-es kéziratában szerepel és az összesítés szerint gejziritben keletkezett. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című, 1993-as kéziratban szerepel. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a neve a rombarlanggal foglalkozó 7 darab írás megjelölésével. A FIR feldolgozását Szentes György készítette.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat, 1984. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]