Bazaltutcai-kőfülke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bazaltutcai-kőfülke
Hossz7,3 m
Mélység2 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés2 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Nagygörbő
Földrajzi táj Bakony
Típus atektonikus
Barlangkataszteri szám 4430-15

A Bazaltutcai-kőfülke Nagygörbő szélén, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájában található, bazaltban kialakult barlang.

Földrajzi helyzet[szerkesztés]

Nagygörbőről dél felé indul a 2 kilométeres portalanított üzemi út egy kőbányához, mely érintkezési pont, parkírozó hely lehet a barlang felkeresése során. A bánya üzemi épületeitől jobbra, nyugat felé a meddőhányó aljánál elhaladva vezet az út a Bazaltutcába. A nagygörbői bányától körülbelül 450 méterre a Bazaltutca két párhuzamos ágának összetorkolásától 25 méterrel visszafelé, a kisebbik, magasabban lévő mellékutcában, annak délkeleti falában van a barlang (körülbelül egy vonalban a Kőkamrával). A bejárata egy kis kőudvarból délnyugati irányba néz. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Leírás[szerkesztés]

A befoglaló kőzete szürke bazalt, mint a többi Kovácsi-hegyi barlangnak. A kőudvarban lévő bejárata téglalap alakú, a magassága 90 centiméter, a szélessége 40 centiméter. A bejáraton túl küszöbbel mélyül a szelvény és mindjárt egy járható méretű, 150–180 centiméter magasságú, 1 méter hosszú folyosóba jutunk. E folyosóból jobbra egy 2 méter hosszú, fokozatosan összeszűkülő vak járat indul, balra pedig egy 2,5 méter hosszú, 2 méter magas, aljában alacsonyan egy szűk lyukkal folytatódó barlangrész ágazik ki. Kevés bontással járhatóvá lehetne tenni ezt a mélyponton lévő alacsony lyukat is. A barlang oldalfalait, nagy, síklapú kőtömbök alkotják. A mennyezetén két kőlap közötti résen ki is lehet látni. Alját jobbára nagy darabokból álló bazalttörmelék alkotja, csak a járhatatlan szűk rész alját képezi morzsalékos kitöltés. A hosszúsága 7,3 méter. A bejárásához segédeszközre nincs szükség. Az ásatásra nem sok lehetőség van, de egy kisebb továbbjutást ígérő feltáró bontása eredményes lehet.

Kialakulás[szerkesztés]

A barlang a vulkáni kőzetekben másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük. A Bazaltutcával egy időben keletkezett, mikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. E mozgás széthúzódó repedéseket hozott létre, kialakítva a Bazaltutca nyílt töréses árkait, valamint kisebb töréseket, melyek egyes esetekben barlangnak tekinthetőek. Ilyen kisebb törések mentén húzódott szét a kőzet a Bazaltutcai-kőfülke kialakulásakor is.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]