Szádok-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szádok-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz5,2 m
Mélység0,9 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés0,9 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Nagygörbő
Földrajzi táj Bakony
Típus atektonikus
Barlangkataszteri szám 4430-21
A Wikimédia Commons tartalmaz Szádok-barlang témájú médiaállományokat.

A Szádok-barlang bazaltban kialakult barlang.

Leírás[szerkesztés]

Nagygörbő határában, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájában található. Nagygörbőről dél felé indul a két kilométeres, portalanított, üzemi út egy kőbányához, mely érintési pontunk, parkolóhelyünk lehet a barlang felkeresése során. A bánya üzemi épületeitől jobbra, nyugat felé, a meddőhányó aljánál elhaladva érünk be a Bazaltutcába. A bányától mintegy 250 méterre, a Bazaltutca szurdokszerű részén túlhaladva, egy sok száz éves, hatalmas, odvas hársfával szemben, a hegy felőli oldalban találjuk a barlangot. A szürke bazalt alkotta sziklafal törmelékbe burkolózó tövéből északnyugat felé néz a szűk bejárata.

A barlang bejáratát egy 120 centiméter széles, 30 centiméter magas vízszintes rés alkotja. Bebújva a résen egy két méter hosszú, 1,2 méter széles és körülbelül egy méter magas, négyszögletű hasáb formájú fülkébe jutunk. A fülke falait, mennyezetét egyenes kőlapok határolják, rajtuk gyöngyözve csöpög a víz. Az alját féloldalasan, apróbb bazalttörmelékből álló kúp alkotja. A bejárattal szemközti falban néhány centiméter széles, függőleges repedés van, amelyből késő tavasszal légáramlat jön. A bejárati rés küszöbköve alatt laposan folytatódik a barlang a Bazaltutcát szegélyező törmelék alá. A barlang hossza 5,2 méter. A bejárásához segédeszközre nincs szükség, talán az elemlámpa nem bizonyul feleslegesnek.

A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük. A Bazaltutcával egy időben keletkezett, amikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. E mozgás széthúzódó repedéseket hozott létre. Egy ilyen széthúzott repedés alkotja a Szádok-barlangot is. A barlang a mennyezetről csöpögő víztől közel 90–95%-os páratartalmú. Erős huzatja arra utal, hogy összeköttetésben van további üregrészekkel is. Ásatásra, további feltárásra nem látszik alkalmasnak – túl nagy erő kéne a bizonytalan jelentőségű eredményhez. Így helyi jelentőségű, kis méretű barlangnak számít.

Feltárás[szerkesztés]

A barlangot 1985. május 11-én találták meg, illetve tárták fel Eszterhás Istvánék. A bejárata ekkor nem látszott, csak a törmelék közül jövő, hűvös, párás légáramlat, valamint a felette levő sziklafalon feltűnően élénkzöld mohaszőnyeg utalt az esetleges üreg jelenlétére. A kőtörmeléket szétdobálva megnyílt az út a barlangba. Korábban ismeretlen volt, sem az irodalom nem említi, sem a helybeliek nem tudtak róla. Nevét a vele szemben lévő matuzsálem korú hársról, régi nevén szádokról (Tilia hibrid) kapta. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]