Kőudvar alsó barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kőudvar alsó barlangja
Hossz5,1 m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Zalaszántó
Földrajzi táj Bakony
Típus tektonikus

A Kőudvar alsó barlangja bazaltban kialakult barlang, amely Zalaszántó szélén található.

Földrajzi helyzet[szerkesztés]

Hasonlóan közelíthetjük meg, mint a Tátikai-hasadékbarlangot, csak a természetvédelmi terület határát jelző táblától még további 350 métert kell menni nyugat felé. A déli fal legmagasabb része előtt (Tinóállás) a sziklaperem több repedéstől átjárva, beugrókkal tagolva, lépcsőzetessé, csipkéssé válik. E részen, 5 méteres relatív magasságban egy 4×5 méter alapterületű kőudvar alakult ki. A kőudvar alatti, nagyjából függőleges, de (gyakorlattal rendelkezőknek) a kiálló bazaltoszlop végeken szabadon kimászható sziklafalban nyílik a délnyugat felé néző bejárata. A kőudvar szintjében, a Kőudvar alsó barlangjától magasabban a Kőudvar felső barlangja van. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Leírás[szerkesztés]

Eszterhás István fedezte fel, készítette el a térképét és írta le először, részletesen, 1985-ben. Korábban ismeretlen volt. A nevét a kőudvarhoz való térbeli viszonyáról kapta. A bejárata egy méter magas és 60 centiméter széles. A barlangot három tagból álló kúszójárat alkotja. A repedés, mely mentén kialakult, nem egészen párhuzamos a kőzet oszlopos tagoltságával. Emiatt van, hogy a barlang lépcsőzetesen eltolt, három egymással párhuzamos tagból áll. A párhuzamos részek egymásba szakadásánál a kúszójárat kiszélesedik és magasabbá válik. Az alját leszakadt bazaltoszlopokat tartalmazó laza, morzsalékos törmelék tölti ki. A hossza 5,1 méter. A bejárásához legfeljebb elemlámpa szükséges. A kitöltése ásatásra alkalmas. Egy esetleges ásatás a jelentőségét talán növelné.

Kialakulás[szerkesztés]

Genetikailag a vulkáni kőzetekben, másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlang.

Irodalom[szerkesztés]