Kőajtó-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kőajtó-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz6,5 m
Mélység1,1 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés1,1 m
Ország Magyarország
Település Nagygörbő
Földrajzi táj Bakony
Típus atektonikus
Barlangkataszteri szám 4430-17

A Kőajtó-barlang bazaltban kialakult barlang.

Leírás[szerkesztés]

Nagygörbő szélén, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájában található. Nagygörbőről dél felé indul a két kilométeres, portalanított, üzemi út egy kőbányához, mely érintkezési pont, parkolóhely lehet a barlang felkeresése során. A bánya üzemi épületeitől jobbra, nyugat felé, a meddőhányó aljánál elhaladva vezet az út a Bazaltutcába. A nagygörbői bányától mintegy 450 méterre lelhetünk az üregre, ahol a Bazaltutca már két párhuzamos repedésrendszerré vált. A felső (délkeleti), kisebb, úgynevezett mellékutca, törmelék borította, hegy felőli aljában, az alacsony sziklafal tövében, a Vadlán-liktól körülbelül 40 méternyire, délnyugatra található a barlang. Az aknaszerű bejárata a szürke bazalt nagyméretű tuskói közül nyílik lefelé.

A bejárati nyílás 90×30 centiméter, ezen átbújva már 1,1 méterre elérjük a barlang alját. Maga a barlang egy nagyjából észak-déli irányú hosszanti kúszójárat. A magassága 40 és 90 centiméter között változik. A keleti fala egybefüggő, hatalmas bazaltlap, a nyugati fala és a mennyezete több nagy bazalttuskóból áll. A szélessége átlagosan 60–80 centiméter, de van egy 30 centiméteres szűk rész is benne. Az alján kőtörmeléket alig tartalmazó kitöltés van. A barlang hossza 6,5 méter. A bejárásához segédeszközre nincs szükség, de talán egy elemlámpa hasznos lehet. Az aljának kitöltése ásatásra alkalmas. A faunisztikai és a paleontológiai kutatása biztatónak látszik.

A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben, másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus barlang. A barlang keleti falától eltávolodott és az annak nekitámaszkodó kőtömbök hézaga alkotja az üreget.

Az élővilágából korongcsigákat (Aegopis verticillus), barlangi keresztespókokat (Meta menardi), vörös csipkésbagoly lepkéket (Scoleopteryx libatrix) és iszapszúnyogokat (Limonia nubeculosa) vettek észre Eszterhás Istvánék.

Előfordul az irodalmában Kőajtós-barlang néven is.

Feltárás[szerkesztés]

A barlangot Eszterhás Istvánék 1985. szeptember 14-én találták meg, illetve tárták fel. A bejárata ekkor még nem látszott, de a kőtuskók fedte mennyezetének résein beláttak a barlangba. A legoptimálisabbnak látszó helyen nagykalapáccsal részben szétvertek egy nagyobb követ, mely aztán becsúszott az üregbe. Ezáltal megnyílt a barlang, kinyílott a „kőajtó”, amiről aztán a nevét kapta a barlang. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]