Ezerfürtű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezerfürtű
fehérborszőlő
Egyéb nevei Kecskemét 5, Miklóstelepi 5.
Nemesítő neve Kurucz András, Kwaysser István
Nemesítés alapfajtái Hárslevelű, Piros tramini
Nemesítés éve 1950
Hazai elterjedtsége nagyüzemi fajta
Általános elterjedtsége hazai fajta
Fürt leírása középnagy, vállas, tömött
Érési időszak szeptember vége
Érzékenység rothadásra, túlterhelésre és szárazságra érzékeny
Művelésmód kordon
Borának jellemzői beérési mustfoka 16 körüli, semleges ízű, alkoholban gazdag, harmonikus

Az Ezerfürtű egy hazai nemesítésű fehérborszőlő-fajta. Kurucz András és Kwaysser István állította elő, a Hárslevelű és a Piros tramini keresztezésével Kecskeméten. Szinonim nevei: Kecskemét 5, Miklóstelepi 5.

Leírása[szerkesztés]

1970-es, 1980-as évek elején jó fagytűrőképességet, bőséges és jó minőségű egészséges termést reméltek fajtától, a nagyüzemek és a frissen alakuló szakcsoportok jelentős területet telepítettek belőle. A reményeket a fagytűrés és rothadás ellenállóság tekintetében nem váltotta be. A Hajós-Bajai borvidéken, a Kunsági borvidéken, Balaton melléke borvidéken fordul elő.

Erős növekedésű fajta. Fűzöld, fényes levele kerek, közepén, nagy, széles, kiterített, nem zsíros, tagolatlan-karéjozott.

Bőtermő, termésátlaga 9-14 t/ha, de rothadásra, túlterhelésre és szárazságra érzékeny. Korai érésű fajta. Szeptember végén szüretelhető, 16 mustfok körüli cukortartalommal.Talajra kevésbé, de fekvésre érzékeny, tőkepusztulásra hajlamos, fagytűrése közepes, zöldmunka-igénye fokozott.

Vállas, középnagy fürtje tömött, bogyói gömbölyűek, kicsik, sárgák, pontozottak, hamvasak.

Bora semleges ízű, alkoholban gazdag, harmonikus, savai finomak, de lágyulásra hajlamosak,[1] fekvéstől és terheléstől függően bora asztali vagy minőségi bor.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]