Prímás-sziget
| Prímás-sziget | |
 | |
| Balra a Víziváros, jobbra a Prímás-sziget, a Kis-Duna Kossuth hídjáról | |
| Ország | Magyarország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Prímás-sziget
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 47′ 18″, k. h. 18° 43′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 18″, k. h. 18° 43′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prímás-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Prímás-sziget a Duna esztergomi szakaszánál található. A belvároshoz legközelebb lévő, észak-dél irányba húzódó sziget. Hossza körülbelül 2,7 km. Tőle nyugatra, folyik a Duna főága, keletre, és északra az úgynevezett Kis-Duna, hivatalos nevén a Prímás-szigeti mellékág.
Története[szerkesztés]
A Palkovics-pad közelében, a Duna partján a szakirodalom sokáig egy négy saroktornyos római castrum maradványiról számolt be, azonban egy 1953-as ásatás szerint a romok egy Gizella királyné által alapított bencés kolostor maradványai a 11. századból, a Szűz Mária templom és kolostor.[1] Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel.
Eredetileg két különálló szigetből állt (a Prímás- és a tőle északra fekvő Vízivárosi szigetből), amik között lévő csatornát a 19. században feltöltötték, ezzel kialakítva a mai szigetet.[2] Az 1850-es években nagyfokú tereprendezését, szintezést végeztek a szigeten. A mai Gőzhajó utca környékén volt egykor a prímáskert, valamint a magyar és a német hajóállomás.[3]
A szigeten[szerkesztés]
A szigeten számos sportpálya van, itt van az otthona a sokszoros bajnok Esztergomi Vitézek Suzuki rögbicsapatának. Az északi, beépített részén pedig több intézmény is működik, mint például a Suzuki Aréna (korábbi nevén a Pézsa Tibor Városi Sportcsarnok), a Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Gyakorló Általános Iskolája, 2007-ig a Helischer József Városi Könyvtár (korábban Babits Mihály Városi Könyvtár), az 1985-ben átadott Hotel Esztergom, kemping, a 2005-ben átadott Aquasziget Esztergom elnevezésű élmény-, gyógy- és termálfürdő és egy 2008 novemberében átadott mélygarázs, illetve két szálloda a fürdő közvetlen szomszédságában. Az északi csücskén, a Duna és a Kis-Duna összefolyásánál áll az 1935. október 6-án felavatott országzászló, ahol emléktábla emlékezik meg arról, hogy Rákóczi Ferenc ott pihent meg Esztergom bevétele után. Egyedülálló módon később ugyanezen a helyen fordult meg Kossuth Lajos és Széchenyi István is.
A sziget déli vége külterület, ez a rész máig őrzi zöldterület jellegét. A sportcsarnok környékén rendezték meg évente a Fesztergom elnevezésű zenei fesztivált. A keleti parton húzódik a Gesztenye fasor nevű sétány, ezen a Kis-Duna ágon yachtkikötők sorakoznak. Nyáron vadlibák, vadkacsák lepik el, a Kis-Duna–ágon az utóbbi években a hattyú is megtelepedett. A környék rovarvilága szintén gazdag.
Közlekedés[szerkesztés]
Gépkocsival a Mária Valéria hídon, a Bottyán hídon, és a Szent Erzsébet hídon, gyalogosan a Kossuth hídon, és a „Lépcsős” vagy Szent Miklós hídon lehet megközelíteni; főutcája a Mária Valéria hidat és a Szent Erzsébet hidat összekötő 11 326-os számú mellékút (Nagy Duna-sétány, Helischer József út). A szigeten található továbbá Esztergom hajóállomása, és a Duna-híd 2001-es átadása előtt innen indultak a kompjáratok is a szomszédos Párkányba. A közlekedést nehezíti, hogy árvízkor a sziget nagy részét rendszeresen elönti a Duna, bizonyos részeit megközelíthetetlenné téve. Ilyenkor több hidat is le kell zárni.
