Prímás-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prímás-sziget
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Prímás-sziget (Magyarország)
Prímás-sziget
Prímás-sziget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 18″, k. h. 18° 43′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 18″, k. h. 18° 43′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Prímás-sziget témájú médiaállományokat.

A Prímás-sziget a Duna esztergomi szakaszánál található. A belvároshoz legközelebb lévő, észak-dél irányba húzódó sziget. Hossza körülbelül 2,7 km. Tőle nyugatra, folyik a Duna főága, keletre, és északra az úgynevezett Kis-Duna, hivatalos nevén a Prímás-szigeti mellékág.

Története[szerkesztés]

Vámszedőház a Mária Valéria híd tövében

A Palkovics-pad közelében, a Duna partján a szakirodalom sokáig egy négy saroktornyos római castrum maradványiról számolt be, azonban egy 1953-as ásatás szerint a romok egy Gizella királyné által alapított bencés kolostor maradványai a 11. századból, a Szűz Mária templom és kolostor.[1] Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel.

Eredetileg két különálló szigetből állt (a Prímás- és a tőle északra fekvő Vízivárosi szigetből), amik között lévő csatornát a 19. században feltöltötték, ezzel kialakítva a mai szigetet.[2] Az 1850-es években nagyfokú tereprendezését, szintezést végeztek a szigeten. A mai Gőzhajó utca környékén volt egykor a prímáskert, valamint a magyar és a német hajóállomás.[3]

A szigeten[szerkesztés]

A Palkovics-pad

A szigeten számos sportpálya van, itt van az otthona a sokszoros bajnok Esztergomi Vitézek Suzuki rögbicsapatának. Az északi, beépített részén pedig több intézmény is működik, mint például a Pézsa Tibor Városi Sportcsarnok, a Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Gyakorló Általános Iskolája, 2007-ig a Helischer József Városi Könyvtár (korábban Babits Mihály Városi Könyvtár), az 1985-ben átadott Hotel Esztergom, kemping, a 2005-ben átadott Aquasziget Esztergom elnevezésű élmény-, gyógy- és termálfürdő és egy 2008 novemberében átadott mélygarázs. Az északi csücskén, a Duna és a Kis-Duna összefolyásánál áll az 1935. október 6-án felavatott országzászló, ahol emléktábla emlékezik meg arról, hogy Rákóczi Ferenc ott pihent meg Esztergom bevétele után. Egyedülálló módon később ugyanezen a helyen fordult meg Kossuth Lajos és Széchenyi István is. Jelenleg két szálloda építése zajlik a fürdő közvetlen közelében.

A sziget déli vége külterület, ez a rész máig őrzi zöldterület jellegét. A sportcsarnok környékén rendezik meg évente a Fesztergom elnevezésű zenei fesztivált. A keleti parton húzódik a Gesztenye fasor nevű sétány, ezen a Kis-Duna ágon yachtkikötők sorakoznak. Nyáron vadlibák, vadkacsák lepik el, a Kis-Duna–ágon az utóbbi években a hattyú is megtelepedett. A környék rovarvilága szintén gazdag.

Közlekedés[szerkesztés]

A gyakorló iskola

Gépkocsival a Mária Valéria hídon, a Bottyán hídon, és a Szent Erzsébet hídon, gyalogosan a Kossuth hídon, és a „Lépcsős” vagy Szent Miklós hídon lehet megközelíteni, továbbá a szigeten található Esztergom hajóállomása. A Duna-híd 2001-es átadása előtt innen indultak a kompjáratok a szomszédos Párkányba. A közlekedést nehezíti, hogy árvízkor a sziget nagy részét rendszeresen elönti a Duna, bizonyos részeit megközelíthetetlenné téve. Ilyenkor több hidat is le kell zárni.

Források[szerkesztés]

  1. Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
  2. dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye
  3. Pifkó Péter:Esztergomi utcák

Lásd még[szerkesztés]