Március 15. tér

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Március 15. tér
a Plébániatemplom tornyából
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Városrész	Belváros
Létrejötte	1903
Névadó	március 15.
Korábbi nevei	Kirchenplatz, Hal tér, Városház tér, Egyháztér, Eskü tér
Nevezetes épületei	Plébániatemplom, Piarista Gimnázium, Mátyás-pince
Irányítószám	1052, 1056
Körzethívószám	01
Földrajzi adatok
Területe	0,2 km²
Elhelyezkedése
Március 15. tér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 03′ 11″47.4925, 19.053055555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Március 15. tér témájú médiaállományokat.

A Március 15. tér Budapest Belvárosának egyik híres közterülete, „a Dunakorzó kapuja”.

Elhelyezkedése

A Belváros nyugati, Duna-parti fekvésű, mintegy két hektáros területe. Északról a Petőfi tér, keletről a Váci utca, nyugatról a Jane Halning rakpart határolják. Északról a Galamb utca, keletről a Piarista utca, a Kígyó utca és a Curia utca, délről a Kéményseprő utca fut beléje.

Története

A római korban a Contra-Aquincum limesőrtorony magasodott itt. A középkorban Halpiac vagy Hal tér, a 18. században Kirchenplatz, a 19. században Stadthaus platz (Városház tér), később Egyháztér (1872), majd Eskü tér (1874) volt a neve (I. Ferenc József magyar király uralkodói esküje helyszíne után). Mai nevét 1948-ban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának centenáriumán kapta.

Nevezetes építményei, épületei

A Plébániatemplom

A piarista rendház

Az 1867-ben letett esküje I. Ferenc József magyar királynak az akkori Városház téren (majd Március 15. téren)

Az Erzsébet híd

Diocletianus római császár 3. század végén épült, a révátkelést biztosító őrtoronyának maradványai ma fedett bemutatótérben láthatók a tér közepén. 13. századi alapokon itt emelték a Belvárosi Plébániatemplom elődjét. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre az épületet.

A 17. században épült régi pesti városháza; az építkezést 1710-re fejezték be és többször bővítették a barokk stílusú épületet. Az 1838-as pesti árvíz súlyos károkat okozott a városháza épületében is, és ezért városház lebontását 1842. április végén, az építést június közepén kezdték meg, 1844. augusztus végére készült el teljesen. Az régi Erzsébet híd pesti hídfőjének építési munkálatai miatt 1900 július–augusztusában bontották le a teljes városháza épületét.

A régi pesti városháza helyén a Piarista Gimnáziumot és rendházat a tér keleti oldalán húzták fel; Hültl Dezső építész tervei alapján 1913 és 1917 között épült fel, és a tanulók 1917. február 14-én vonultak át ünnepélyesen az Eskü (majd Március 15. tér) melletti új épületbe. A szomszédos Petőfi téren 1882-ben felavatott Petőfi-szobor is erre a térre néz.

1867. június 8-án |I. Ferenc Józsefett magyar királlyá koronázták a budavári Mátyás templomban és onnan átvonult az Városház térre (Március 15. tér), és a Belvárosi Plébániatemplom előtt emelt színpadon tette le a magyar alkotmányra vonatkozó világi esküjét; ennek az esemény emlékére 1874-ben a Városház teret Eskü térre nevezték át (előtte alig 2 évig "Egyház térnek" nevezték). I. Ferenc József uralkodóként egyedül tette le az esküt az Eskü téren, mivel IV. Károly magyar király a koronázási esküjét nem az Eskü téren, hanem a Szentháromság téren a Budai Várban.

A 20. század elején itt épült fel az eredeti, majd 1964-ben a helyén ma is álló Erzsébet híd. A tér déli oldalán működik a világhírű Mátyás-pince nevű étterem. A tér közepén volt 1932–45 között Erzsébet királyné 2:1 arányú ülő bronzszobra, amelyet a híd újjáépítéskor annak budai hídfőjéhez telepítettek.

A híd pesti hídfője alatt fizető parkoló, mellette autóbuszvégállomás húzódik.

Források

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 106–107. o. ISBN 963-05-6411-4  

További információk

• Március 15. tér welovebudapest.com
• A visszakapott város – Budapest – Március 15. tér