Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház
Успенский кафедральный собор в Будапеште.jpg
Vallás kereszténység
Felekezet orosz ortodox
Egyházmegye Magyar
Püspök(ök) Antonyij
Elérhetőség
Település Budapest
Cím 1052 Budapest,
Petőfi tér 2.
Elhelyezkedése
Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház (Budapest)
Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház
Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 03″
Az Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház weboldala
Commons

Az Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház orosz ortodox széktemplom Budapesten, az V. kerületben. A világörökségi Duna-parti látkép része.

Története[szerkesztés]

A 18. század folyamán sok görög kereskedő telepedett le Pesten, akik eleinte a mai Szerb utcában levő Szent György szerb templombot használták, de később anyagi és számbeli gyarapodásuk megengedte, hogy saját templomot építsenek: a piaristáktól megvásárolt Duna-parti telken Jung József tervei alapján 1791 és 1801 között épülhetett fel az Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) templom.[1] 1809 körül készült el az ikonosztáz, mely Talidorosz egri fafaragó, és Kuchelmeister bécsi festő munkája.

A templom jelenleg is látható homlokzati kialakítása 1873-ban Ybl Miklós tervei szerint készült. Két tornya közül az egyik 1945-ben Budapest ostroma alatt omlott le, 2008-ban építették újjá. A romos templom homlokzatát 1953-ban tatarozták. A belső restaurálás 1991–1996 között zajlott.[1]

A patinás műemlékben az istentisztelet nyelve egészen 1949-ig kizárólag a görög volt, bár már a hívők szinte teljesen elmagyarosodtak, ezért a hivatalos neve „görög alapítású Magyar Ortodox Egyházközség” lett,[1] mígnem 1951-ben Rákosi Mátyás utasítására az Állami Egyházügyi Hivatal új tulajdonost nevezett meg, nevezetesen a Moszkvai Patriarchátust. A magyarországi görögök számára szimbólum az őseik (Sinas, Haris, Takadzis és Lyka családok adományai) által emelt Petőfi téri templom, ezért a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa több ízben próbálta a templomukat és a hozzátartozó jelentős ingatlanaikat visszakapni, ezidáig sikertelenül.

A 2010-es években magyar, görög és óegyházi szláv nyelven folynak az istentiszteletek.[1]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]