Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház (Budapest)
| A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | orosz ortodox |
| Egyházmegye | Magyar |
| Püspök(ök) | Antonyij |
| Pap(ok) | Magyar István Orosz ortodox pap |
| Parókus | Magyar István Orosz ortodox pap |
| Építési adatok | |
| Építése | 1791 |
| Stílus | neoklasszicista építészet |
| Tervezője | |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest |
| Hely | 1052 Budapest, Petőfi tér 2. |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Az Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
Az Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház orosz ortodox széktemplom Budapesten, az V. kerületben. A világörökségi Duna-parti látkép része.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 18. század folyamán sok görög kereskedő telepedett le Pesten, akik eleinte a mai Szerb utcában levő Szent György szerb templombot használták, de később anyagi és számbeli gyarapodásuk megengedte, hogy saját templomot építsenek: a piaristáktól megvásárolt Duna-parti telken Jung József tervei alapján 1791 és 1801 között épülhetett fel az Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) templom.[1] 1809 körül készült el az ikonosztáz, mely Talidorosz egri fafaragó, és Kuchelmeister bécsi festő munkája.
A templom jelenleg is látható homlokzati kialakítása 1873-ban Ybl Miklós tervei szerint készült. Két tornya közül az egyik 1945-ben Budapest ostroma alatt omlott le, 2008-ban építették újjá. A romos templom homlokzatát 1953-ban tatarozták. A belső restaurálás 1991–1996 között zajlott.[1]
A patinás műemlékben az istentisztelet nyelve egészen 1949-ig kizárólag a görög volt, bár már a hívők szinte teljesen elmagyarosodtak, ezért a hivatalos neve „görög alapítású Magyar Ortodox Egyházközség” lett,[1] mígnem 1951-ben Rákosi Mátyás utasítására az Állami Egyházügyi Hivatal új tulajdonost nevezett meg, nevezetesen a Moszkvai Patriarchátust. A magyarországi görögök számára szimbólum az őseik (Sinas, Haris, Takadzis és Lyka családok adományai) által emelt Petőfi téri templom, ezért a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa több ízben próbálta a templomukat és a hozzátartozó jelentős ingatlanaikat visszakapni, ezidáig sikertelenül.
A 2010-es években magyar, görög és óegyházi szláv nyelven folynak az istentiszteletek.[1]
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Petőfi tér 1890 körül
- Az 1809 körül készült ikonosztáz részlete
- Ikonosztáz részlete
- Ikonosztáz részlete
- Szószék részlete
- Hirdetőtábla
- A templom 1961-ben a háborúban leomlott déli toronnyal
- A déli torony a jelképes sisakkal (2010–2019)
