Kultsár István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kultsár István
Kultsár István.jpg
Született 1760. szeptember 16.[1]
Komárom
Elhunyt 1828. március 28. (67 évesen)
Pest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
szerkesztő,
kiadó,
színigazgató
Iskolái Pannonhalmi Bencés Főapátság
Sírhely Belvárosi plébániatemplom
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kultsár István témájú médiaállományokat.

Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16.Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.

Élete[szerkesztés]

Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.

A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Tudósítások néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.

A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.

Emléke[szerkesztés]

  • Kultsár István Könyvtár, Komárom
  • K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
  • Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
  • Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány

Művei[szerkesztés]

  • Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom, 1789.
  • B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme. Szombathely, 1790.
  • Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely, 1794.
  • Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest, 1801.
  • Hiradás Gebhardi Lajosnak Magyarország Historiájáról. Pest, 1802.
  • Hiradás a Hazai Tudósítások eránt. Pest, 1806.
  • Hazafiúi javallás magyar nemzeti theátrom építéséről, mely egyszersmind a fejedelmi szövetség győzelmének és a három felség Pesten létének emlékeztető jele legyen. Pest, 1814.
  • Buzdítás a nemzeti theátrom felépítésére. Pest, 1815.

Irodalom[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08902.htm, Kultsár István, 2017. október 9.