Kultsár István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kultsár István
Kultsár István.jpg
Született 1760. szeptember 16.
Komárom
Elhunyt 1828. március 28. (67 évesen)
Pest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
szerkesztő,
kiadó,
színigazgató
Iskolái Pannonhalmi Bencés Főapátság
Sírhely Belvárosi plébániatemplom
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kultsár István témájú médiaállományokat.

Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16.Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.

Élete[szerkesztés]

Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.

A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Tudósítások néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.

A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.

Emléke[szerkesztés]

  • Kultsár István Könyvtár, Komárom
  • K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
  • Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
  • Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány

Művei[szerkesztés]

  • Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom, 1789.
  • B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme. Szombathely, 1790.
  • Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely, 1794.
  • Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest, 1801.
  • Hiradás Gebhardi Lajosnak Magyarország Historiájáról. Pest, 1802.
  • Hiradás a Hazai Tudósítások eránt. Pest, 1806.
  • Hazafiúi javallás magyar nemzeti theátrom építéséről, mely egyszersmind a fejedelmi szövetség győzelmének és a három felség Pesten létének emlékeztető jele legyen. Pest, 1814.
  • Buzdítás a nemzeti theátrom felépítésére. Pest, 1815.

Irodalom[szerkesztés]