Vita:Wass Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Coat of arms of Transylvania.svg Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)
P literature.svg Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Irodalmi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Életrajzi szócikkek (besorolatlan)
Crystal personal.svg Ez egy életrajzi szócikk.
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Életrajzi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Szerintem ezt az oldalt igencsak elfogultan, az állítások valódiságát nem ellenőrizve állították össze. Kíváncsi lennék, milyen érdekeket szolgál?! A népbíróságok objektivitását és motivációit ismerjük. A hazug embereket egyszer utólérik, s aztán meglepetten nyilvánítják magukat áldozatnak - és itt nem az íróra gondolok!

Nézzenek magukba akik szerkesztették és töröljenek minden olyan információt, ami nem bizonyított!

Relax

Cikkek[szerkesztés]

Biztos, hogy nem kell egy lexikonban állást foglalni, de biztos, hogy nem kell elhallgatni azt a tényt, ha valakit (itt és most, konkrétan Wass Albertet) a kolozsvári népbíróság (távollétében) halálra ítélt 1946-ban. Javaslom elolvasni ezzel összefüggésben az idelinkelt cikket (Élet és irodalom) a miheztartás(-om) végett. OsvátA. 2005. február 23., 19:59 (CET)

Egy link, ami jól jöhet, ha a személye körüli politikai vitákról ír valaki: Ellenségkép, kasztrendszer és völkisch-ideológia (Megjegyzések Wasss Albert két regényéhez) --Tgrvita 2007. január 16., 18:26 (CET)

Még egy 168 óra cikk --Lily15 üzenet 2007. január 16., 18:33 (CET)

Wass Albert élete és munkássága kitűnő lehetőséget szolgáltat arra, hogy a mai Magyarországon a politikai hatalomért vetélkedő felek egymás érvrendszerét ismét "megfellebbezhetetlenül" diszkvalifikálják, egymást kényelmesen liberál-bolsevikoknak, illetve hungaro-fasisztáknak bélyegezzék. A Magyar Narancs cikke. --195.56.215.212 2007. január 17., 16:41 (CET)

Ledöntötték Wass Albert szobrát Solymáron. --195.56.215.212 2007. január 17., 16:44 (CET)

Azért a kiegyensúlyozottság jegyében lassan ideje lenne a másik oldal cikkeit is elkezdeni gyűjteni. Eddig nagyon egymásra hajaznak ezek a cikkek. Üdv: Tamaas 2007. január 18., 21:44 (CET) A rubikon cikkét nem lehet linkelni, azonban a történelmi folyóirat bebizonyította hogy az ellene felhozott vádak hamisak. Laza


Az utóbbi időben az A Hét több cikkben foglalkozott a Wass legendáriummal:

Szemenyei-Kiss Tamás: Ki menti meg Wass Albert lelkét? http://ahet.ro/dossziek/wass-albert/ki-menti-meg-wass-albert-lelket...-i.-1593-101.html http://ahet.ro/dossziek/wass-albert/ki-menti-meg-wass-albert-lelket-ii.-resz-1656-101.html http://ahet.ro/dossziek/wass-albert/ki-menti-meg-wass-albert-lelket-iii.-resz-1735-101.html

Cs. Gyimesi Éva: Wass-fogak http://ahet.ro/dossziek/wass-albert/wass-fogak-2019-101.html

Illetve megkerülhetetlennek tűnik Márkus Béla Kortársban megjelent tanulmánya is.

Márkus Béla: Hozsanna néked, Wass Albert? http://www.kortarsonline.hu/0503/markus.htm

Az életmű kritikai feldolgozása valóban nem teljes, de a cikk jelenlegi verziója - olyan megállapításokkal, mint az "erdélyi magyar irodalom jelentős alakja" vagy "Széchenyi után, az egyik legnagyobb magyar" - nem képvisel semleges nézőpontot.

Kelt 2007. május 30., 14:57 (CEST)

Születési hely[szerkesztés]

Lehet rossz a kérdés, de Válaszút akkoriban a Magyar Királyság, vagy az Osztrák–Magyar Monarchia területén volt? Szerintem ez utóbbi, mivel 1908-ban így hívták az államot. Üdv: Tamaas 2007. február 27., 11:12 (CET)

Potenciálisan másolt anyag[szerkesztés]

PDmaybe-icon.svg

A szócikkben Damibot egy automatikusan lefolytatott vizsgálat során egyezés(eke)t talált egy külső forrásban is megtalálható szöveggel. Kérlek vizsgáld meg az egyezéseket, és a szócikket, és döntsd el, milyen további akció szükséges, hogy az esetlegesen fennálló jogilag tisztázatlan állapot megszűnjön.

Ha az egész szócikk egy külső forrásból származik, helyezd el rajta a {{jogsértő}}(?) sablont, és jelezd az egyezést a megfelelő oldalon.

Ha csak a szócikk egy része származik külső forrásból, távolítsd el a jogilag tisztázatlan részt a cikkből, vedd le a szócikkről a figyelmeztető sablont, és töröld a vitalapról is ezt a figyelmeztetést.

Ha az egyezés minimális, fontold meg az egyező mondatok átfogalmazását, a sablont távolítsd el a szócikkről, és a figyelmeztetést innen a vitalapról.

Ha a szócikk szabadon felhasználható forrásból származik (például egy közkincsnek számító lexikonból, mint a Pallas), vagy az egyező mondatok nem jogsértőek, akkor távolítsd el a szócikkről a sablont, és jelezd a bot naplójában is ezt a tényt.

Ha úgy érzed, a külső forrásnak a Wikipédia lehetett a forrása, és az nem felel meg a felhasználási feltételeknek, kérlek jelezd az adminisztrátoroknak, ha a külső forrás megfelel a felhasználási feltételeknek, távolítsd el a szócikkről a figyelmeztető sablont, és jelezd ezt a bot naplójában.

Az egyezést egy robot találta, így annak pontosságában lehetnek hibák. Kérlek ötleteiddel, javaslataiddal, az esetleges hibákkal, vagy téves találatokkal kapcsolatban vedd fel a kapcsolatot a bot gazdájával.

Alább találhatóak a szócikk és a külső források egyezései:


A fenti üzenetet elhelyezte: Damibot 2007. március 5., 17:16 (CET)

Ez a cikk üvölt az elfogultságtól[szerkesztés]

Ezért kiszedtem ezt a szakaszt:


  • Az ezredfordulón vetődött fel, hogy a magyar főváros területén szobor állítással kellene tisztelegni az egyik legmagyarabb író (ugyan mitől magyarabb mint Mikszáth, Jókai stb. stb.) munkássága, szellemisége előtt.


A magyar baloldali és balliberális körök Wass Albert szobrát Budapestről kitiltották, akárcsak az olyan eszmetársakét, mint Teleki Pál.


A "kitiltani" szó sem elfogadható. Hogy Wass irónak milyen ezt majd a következő generáció fogja eldönteni. Ez a mai politikai légkörben lehetetlen. Az "eszmetársak" szót sem értem. Teleki részt vett a zsidótörvények meghozatalában. Talán ebben (antiszemitizmusban) lennének eszmetársak? Ha igen, miért csodálkoznak azon, hogy ugyanúgy nem állítanak szobrot neki mint Telekinek?


Itt a másik mondat, amitől leestem a székről és szintén töröltem:

Széchenyi után, az egyik legnagyobb magyar, állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította.

Azt hiszem ehhez komment sem szükséges.


Hegyitomi 2007. július 4., 00:44 (CEST)

Az utóélet bevezető mondatát javítottam Hegyitomi 2007. július 4., 07:41 (CEST)

A cikk, bár nem mondja ki, de sugallja, hogy szobra megrongálásának politikai inditéka lehet. Hamár Index (értsd bármely kortárs újságírói) cikket forrásnak tekintünk: "Az Indexnek helybéliek elmondták, hogy a négy solymári fiatal már régóta randalírozik a településen, padokat rongálnak meg, sörösüvegeket hajigálnak, sokszor törnek-zúznak, de nem tudnak velük mit kezdeni, nem tudják megfékezni őket. Politikai indítékot a megkérdezettek nem látnak a történtek hátterében, egyszerű, bár sajnálatos vandalizmusról van szó szerintük." ( http://index.hu/politika/bulvar/wassal0117/ )

REMÉLEM ÍGY VÉLEKEDSZ AKKOR IS, HA EGY ZSIDÓTEMETŐBEN TÖRTÉNIK HASONLÓ GYALÁZAT! Éredekes akkor mindig politikai okai vannak a vandalizmusnak! EZT HÍVJÁK KETTŐSMÉRCÉNEK, S EBBE ROKKAN BELE LASSAN HAZÁNK!

    • "... az egyik legmagyarabb író ..." - Nálad valóban az jelenti, úgy érted, hogy akkor akit ** ezzel a jelzővel illetnek, az magyarabb mint Mikszáth, Jókai? Ez estben olyan szellemi
    • mélyrepülést folytatsz, amit elsősorban a saját érdekedben, jobb ha befejezel, még mielőtt
    • kárt teszel magadban és másokban is! Olvasd a műveit, s ha tesznek talán megérted miről van ** itt szó, amennyiben nem, akkor úgy is pusztába kiáltott szó az egész!
    • "... Csönd van. A dudva, a muhar,
    • A gaz lehúz, altat, befed
    • S egy kacagó szél suhan el
    • A nagy Ugar felett."

Üdv 87.97.71.2 2007. szeptember 4., 08:22 (CEST)


Érdekes módon a magyar éppolyan fokozhatatlan melléknév, mint pl. a várandós. Nincs olyan, hogy valaki csak egy kicsit várandós, másvalaki pedig várandósabb. Éppígy a magyar-magyarabb-legmagyarabb is értelmezhetetlen számomra. Valaki vagy magyar író, vagy nem. Nem tulajdonság, még kevésbé érdem. Állapot. --Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2007. szeptember 4., 21:40 (CEST)

    • Ugye akkor is a fentebb fejtegetett állásponton vagy, mikor valaki azt a szót használja,
    • hogy magyarkodás!? - Hiszen akkor ez is értelmetlen! Csak nálunk, velünk kapcsolatban van ** értelme ennek... Próbáld használni pl. az amerikaiakkal, vagy más népekkel országokkal
    • kapcsolatban, még tán a nyelved is kitörik...
    • Egyébként az íróval kapcsolatban a magyar véleményem szerint tulajdonság is egy picit,
    • hiszen műveiben szinte kizárólag a magyar nép fiainak, lányainak a két világháború közötti, ** s a II. Világháború alatti sokszor igen keserves életét mutatja be, igen plasztikusan.
    • Szerintem, sokaknak ez a fájó!!!

87.97.71.2 2007. szeptember 5., 07:31 (CEST)


Mivel magyarkodni nézetem szerint azok szoktak, akik a többieknél magyarabbnak gondolják magukat, ezért ugyanezen gondolatmenet folytatásaképpen éppígy nem tudom értelmezni ezt a fogalmat sem a magyarokkal, sem az amerikaiakkal, vagy más népekkel kapcsolatban. De ha gondolatmenetedet folytatom, akkor pl. Faludy György nem annyira magyar író/költő, mint W. A. (aki, mint tudjuk, magyarabbb), mivel merészelt nem kizárólag a magyar nép fiainak, lányainak emléket állítani műveiben? Vagy Szerb Antal, akinek legjelentősebb műve spec. a világirodalommal foglakozik? Vagy Ady, aki, mint tudjuk, Szent Mihály útján figyelte a szél suhanását, ugye? Hogy Arthur Koestlerről már ne is szóljak, aki aztán már tényleg ... nemzetközi. S a sor meglehetőst hosszú. De a fő kérdés még mindig megválaszolatlan. Ha már a ki a magyarabb (mint fennebb kifejtettem, számomra értelmezhetetlen) kérdésnél leragadtunk, valóban kíváncsi vagyok: mitől magyarabb, mint Mikszáth, Jókai, Móricz, Ady, Radnóti, stb.? --Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2007. szeptember 5., 11:44 (CEST)

Az egyik legnagyobb magyar[szerkesztés]

Wass Albert élete és életműve a magyar kultúra szerves része. Mivel Wass Albertet a rendszerváltás után fedezték fel maguknak bizonyos szemléletű honfitársaink, más szemléletű honfitársainknak szükségképpen más róla a véleménye.
Az ilyen esetekben a Wikipédiában az a semleges, ha tisztelettudó cikkben a kritikáknak is helye van.
A "haza belerokkanása" remélhetőleg nem azért fenyeget, mert különböző politikai vélemények vannak Wass Albertről?
És hogyan jön ide a zsidó temető (nem egy szóban, kedves semlegest játszó hozzászólónk).
Politikai okokból nem a karját vágják le egy szobornak (azt a fémvásárlás miatt teszik, egyszerű vagyon elleni bűncselekény, nincs róla mit vitatkozni politikailag), hanem vörös festékkel öntik le (mint Káolyi Mihály, Lukács György - és most tessék figyelni, friss hír - Antall József szobrát.
Nomármost, az index szövege objektív hír látszatát kelti. Hogyan várható el objektívitás attól a névtelen hozzászólótól, aki ORDÍT (a csupa nagybetű ezt jelenti a neten, ha nem tudta volna), és egy ilyen semleges fogalmazású hírről rögtön a "zsidótemető" jut eszébe?--Linkoman 2007. szeptember 4., 08:39 (CEST)
    • REMÉLEM ÍGY VÉLEKEDSZ AKKOR IS, HA EGY ZSIDÓTEMETŐBEN TÖRTÉNIK HASONLÓ GYALÁZAT!
    • Érdekes akkor mindig politikai okai vannak a vandalizmusnak!
    • EZT HÍVJÁK KETTŐSMÉRCÉNEK, S EBBE ROKKAN BELE LASSAN HAZÁNK!
    • Nem a más véleményre való helyezkedés ami a rokkantságot okozza, hanem a kettős mérce
    • folyamatos alkalmazása...
    • Családok életében sem jó, ha a szülők különbséget tesznek a gyerekek között, így az egyik ** óhatalanul "bezzeggyerekké" válik, s a másikban ellenérzéseket szül...
    • A solymári szobrot nem vitték el, nem színesfémnek "hasznosították", ott maradt ledöntve,
    • arccal a föld felé...
    • Amennyiben ez egy szimpla vandalizmus szerinted, s bárki szerint, akkor ugyan erre az
    • álláspontra kell, helyezkednie az általad említett rongálásokkal, s mindenféle felekezeti ** temető síremlékeinek rongálása alkalmával...
    • Emlékeim szerint a Kozma utcai zsidó temetőben 2005 júniusában rengeteg, mintegy 132
    • sírkövet rongáltak meg... - talán arra is jól emlékszem, hogy a vizsgálat, egyfajta
    • sírköves maffia szálakat göngyölített fel.
    • Véleményem szerint, a politikusoknak ilyen eseteket követően, az elsődleges feladata, hogy ** megszüntessék azokat a kiskapukat, vagy betartassák a törvényeket, hogy a
    • színesfémkereskedők, és pl. a sírkövesek ne ilyen úton jussanak nyersanyaghoz, ill.
    • megrendeléshez! - Ehelyett, ahogy látom hisztéria keltés folyik, a másik lejáratása, s
    • közben mint a taposómalomban egyre csak körbe-körbe járunk, szinte minden közéleti témában!

87.97.71.2 2007. szeptember 5., 11:20 (CEST)

Értelmetlen mondatok[szerkesztés]

"Habár magyar állampolgárként született, a politikai okokból megvont állampolgárságát (többszöri kérvényezése ellenére) haláláig sem kapta vissza. Mindenegyes elutasításban szerepelt, hogy a román álam háborús bőnösként tartja számon. Állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította. Az utolsó Honosítási kérelméről a Horn-kormány idején Kuncze Gábor belügyminiszter döntött úgy, hogy csak egyéves tartózkodási engedélyt ad az írónak. Ennek története a következő: ekkor már többen megmozdultak Wass Albert érdekében. Tar Sándor tiszteletbeli washingtoni konzul és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke is levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez. E közbenjárások eredményeképpen 1997. június 26-án Baraczka Róbertné helyettes belügyminiszteri államtitkár aláírásával a Belügyminisztérium végre kiállította a Wass Albert magyar állampolgárságát kinyilvánító bizonyítványt, melynek lábjegyzetében azonban „A bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig érvényes” megjegyzés volt található! {[1]}"

  • 1. Mi köze az állampolgárságnak a tartókodási engedélyhez?
  • 2. Az állampolgárság vagy van vagy nincs. Sem részleges, sem időköz kötött állampolgárság nem létezik.
  • 3. Ha egy állampolgársági tanúsítvány egy évig érvényes, akkor az nem jelenti azt, hogy maga az állampolgárság is egy évig érvéyes.
  • 4. Most akkor megkapta-e a magyar állampolgárságot vagy nem? Mert egyszerre mindkét állítás is szerepel a cikkben. --maxval 2007. szeptember 4., 17:51 (CEST)

Válaszok

  • 1.Az állampolgárság megszerzése a tartózkodási engedély kiállításával kezdődik (először ideiglenes majd huzamos), ennek birtokában x idő eltelte után (aminek időtartama sokszor változott az elmúlt években) kérelmezhető a letelepedési engedély, majd megint x idő után (ugyancsak sokat változott az elmúlt évek alatt) kérelmezhető az állampolgárság. Ez a nem-magyar nemzetiségű bevándorlókra és a honosítókra (azokra akik magyar állampolgárként születtek, de valamilyen okból elvesztették azt és azok utódai), egyformán érvényes, ugyanabba a sorba állnak.
  • 2.A rész amit kifogásoltál, az egy éves érvényességről ki lett commentezve.
  • 3.Lásd 2. válasz.
  • 4. Megkapta az állampolgársági bizonyítványt, legalábbis én úgy tudom és nem találtam ennek ellentmondó állítást. Ez is benne volt abban amit most töröltél! Nem értem miért akarod eltitkolni azt, hogy milyen nehezen szerezte vissza az állampolgárságot? Talán a KEO-nak dolgozol aztán próbálod palástolni az ottani bürokráciát?--Immanuel 2007. szeptember 4., 21:16 (CEST)

Ha 1952-től haláláig az USA-ban élt, akkor minek kellett neki tartózkodási engedély? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg vita 2007. szeptember 4., 21:28 (CEST)

Hol olvastad ebben a cikkben azt, hogy kellett neki tartózkodási engedély? Közben nézelődtem netszerte és nagyon sok oldalon találtam azt, hogy csak egy évre kapta meg az állampolgárságot. Bár ez szerintem is fura.--Immanuel 2007. szeptember 4., 21:54 (CEST)

Ez azért fura, mert a mai törvények szerint Magyarországon senkitől nem lehet elvenni az állampolgárságot. Ha valaki megkapja azt akkor örökre megkapta. (Maximum lemondhat róla.) Ergo nem kaphatott állampolgárságot egy évre. Maximum tartózkodási engedélyt. Ez pedig azért kellett neki, mert a háború után tudtommal - az összes többi erdélyi magyarhoz hasonlóan - újra (másodjára) megfosztották az állampolgárságától. Esetleg olyan igazolást kaphatott ami arról szólt, hogy visszakapja az állampolgárságát, amennyiben egy éven belül kizáró körülmény be nem bizonyosodik. Ez tűnik nekem valószínűnek, de nincs rá bizonyítékom. Üdv: Tamaas 2007. szeptember 4., 22:09 (CEST)

  • 1. A törölt rész egyszerre állítja, hogy nem kapta meg az állampolgárságot és azt, hogy megkapta. Melyik a kettő közül?
  • 2. Nem politikai okokból vették el tőle az állampolgárságot, hanem a párizsi béke folytán.
  • 3. Állampolgárság vagy van vagy nincs.
  • 4. Ha valaki megkapja a tanusítványt, akkor az állampolgár. Másképp nem kaphat ilyet.

Tehát tessák először eldönteni, hogy mi a helyzet, s aztán újra beírni a valóságot. jelenlegi formájában a szakasz törlendő, mivel egymásnak ellentmondó zagyvaságokat tartalmaz. --maxval 2007. szeptember 5., 08:16 (CEST)

Lássuk újra!

"Habár magyar állampolgárként született, a politikai okokból megvont állampolgárságát (többszöri kérvényezése ellenére) haláláig sem kapta vissza teljes mértékben."

  • 1. Irreveláns, hogy magyar állampolgárként született, tehát a "habár" szó nincs a helyén.
  • 2. A párizsi béke miatt vesztette el állampolgárságát, ez nem politikai ok.
  • 3. Teljes mértékű és nem teljes mértékű állampolgárság nem létezik, állampolgárság vagy van vagy nincs.

"Az utolsó Honosítási kérelméről a Horn-kormány idején Kuncze Gábor belügyminiszter döntött úgy, hogy csak egyéves tartózkodási engedélyt ad az írónak."

A honosítási kérelem az állampolgárságra vonatkozik, s semmi köze a tartozkodási engedélyhez.

"1997. június 26-án Baraczka Róbertné helyettes belügyminiszteri államtitkár aláírásával a Belügyminisztérium végre kiállította a Wass Albert magyar állampolgárságát kinyilvánító bizonyítványt."

  • 4. Tehát megkapta a magyar állampolgárságot. Az előbb még az volt a cikkben, hogy nem kapta meg. Melyik a kettő közül?
  • 5. A bizonyítvány érvényessége nem jelenti a magyar állampolgárság hatályát. A bizonyítvány célja, hogy az állampolgár rendezze egyéb okmányait, váltson ki személyit, útlevelet, személyi számot, stb. Ha ezt nem teszi meg az állampolgár, attól még nem szűnik meg az állampolgársága. --maxval 2007. szeptember 5., 08:57 (CEST)
Nagyon tévedsz maxval, a honosítást kérők is tartózkodási engedélyt kapnak először, tapasztalatból mondom. A véglelegesítés pedig nagyon sokáig tart (5 év is).--Immanuel 2007. szeptember 5., 09:03 (CEST)
Én is tapasztalatból mondom... :-) A kettőnek egymáshoz semmi köze! Az hogy a honosítás feltétele a magyarországi letelepedett státrusz, igaz, de ez nem változtat a lényegen. "Véglegesítés" pedig nem létezik, mit értesz ezen? --maxval 2007. szeptember 5., 09:10 (CEST)
Véglegesítésen az állampolgárságot értem, a letelepedés után. A köze az, hogy nem mindegy, hogy állampolgárságodat kéred vissza s közben tertózkodásit kapsz. A kettő nagyon, de nagyon nem azononos, a letelepedési engedély sem azonos a tartozkodásival. Az enyém is évek óta folyamatban van, s még sehol semmi.--Immanuel 2007. szeptember 5., 09:22 (CEST)
Az állampolgárság nem véglegesítés, ahnem külön kell kérni. Automatikusan sosem kapod meg. Az állandó tartozkodási engedly és a letelepedési engedély pedig ugyanaz. --maxval 2007. szeptember 5., 09:29 (CEST)

Na ez megint nem igaz, először is nincs olyan, hogy állandó tartozkodási engedély csak huzamos. A külömbség pedig az, hogy huzamos tartózkodási engedélyel ugyanúgy adózol, fizeted a TB-t de nem vagy jogosult sem gyes-re, sem családipotlékra, sem semmire. A letelepedési engedélyel viszont igen. A két okmányt ráadásul különböző osztályok állítják ki, és teljesen más az eljárási procedúra a kettő esetében. Az uniós országok polgárai viszont, bizonyos esetekben ha jövedelmet és lakást tudnak felmutatni kapnak uniós tartózkodási engedélyt, ez 5 évig érvényes és azonos jogokkal jár mint a letelepedési engedély, nekem is ilyen van jelenleg, a férjemnek meg mivel nem uniós állampolgár letelepedésit kellet kérni, ami nemcsak hogy hosszabb ideig tart amíg kibocsájtják hanem nagyon sokba is kerül. Na ez a különbség.--Immanuel 2007. szeptember 5., 09:37 (CEST)

Olyant pedig nem állítottam, hogy az állampolgárságot ne kellene kérvényezni (ami a több évig elhúzodó tartózkodási engedély -> letelepedési engedély procedura után lehetséges), teljesen tisztába vagyok vele, ugyanis egy pár hónapja kérvényeztük mi is. A Wass esetben az volt, hogy ő állampolgárságát kérte vissza, amiről nem önként mondott le anno, ezért valószínűleg nem értette miért kéne bejárnia ugyanazt az utat mint pl. egy kínai aki most érkezett Magyarországra.--Immanuel 2007. szeptember 5., 10:20 (CEST)


Nagyon jól ismerem a szabályokat. Az állandó tartozkodási engedély a letelepedési engedély másik neve. Az állampolgárság független ettől. A jelenlegi szabályok szerint a letelepedés feltétele az állampolgárságnak, kivéve ha valaki elveszett állampolgárságát kéri vissza (ez azonban nem vonatkozik azokra, akik nemzetközi szerződés alapján vesztették el állampolgárságukat, csakis azokra, akiktől egyénileg vették el az állampolgárságot!). Ill. kivételes esetben a köztársasági elnök dönthet úgy, hogy a törvényi feltételek nem teljesülése esetén is megadja az állampolgárságot. Ha Wass Nyilas Albínó visszakapta az állampolgárságát, akkor ezek szerint ő pozitív diszkriminációban részesült- ilyesmi évente 5-10 eset szokott lenni. Érdekes lenni tudni, hogy végülis mi az igazság... --maxval 2007. szeptember 5., 12:58 (CEST)
Olyan, hogy "állandó tartózkodási engedély" nem létezik Magyarországon. A letelepedési engedély pedig 5 évig érvényes, tehát hülyeség lenne "állandónak" nevezni.--Immanuel 2007. szeptember 5., 13:19 (CEST)
Kevered a dolgokat. A papír maga érvényes 5 évig, s nem a letelepedés. --maxval 2007. szeptember 5., 13:32 (CEST)
Ne csináld már csak tudom, most mentem keresztül az egész procedurán 5 évig érvényes a letelepedés ne beszélj hülyeségeket, itt van a kezemben a kártya! Nézd meg a hivatalos lapot ha nem hiszed mindjárt kikeresem.--Immanuel 2007. szeptember 5., 13:56 (CEST)
Közben megkérdeztem a férjem, úgy van hogy ha a kézhezkapástól számítva 5 éven belül a letelepedett nem kéri az állampolgárságot, akkor 5 év múlva újra be kell szolgáltatni a papírokat mint először, ami újabb bírálat alá esik akkor vagy visszavonják, vagy marad.--Immanuel 2007. szeptember 5., 14:23 (CEST)


Tévedtek. Az 5 év után automatikus a meghosszabbítás. Természetesen teljesen alaptalan a ti értelmezésetek, miszerint a letelepedettnek kötelező állampolgárságért folyamodnia. Teljesen téves: akár 50 évig is lehetsz letlepedett nem-magyar állampolgár. Kérdezz meg egy szakembert, ha nekem nem hiszel! --maxval 2007. szeptember 5., 17:52 (CEST)


Nem mondtam, hogy köteles kérni az állampolgárságot, hanem azt, hogy ha nem kéred 5 évenként újból be kell mutatnod a papírokat hogy biztosított a lakhatásod, munkaviszonyod, bankszámlád stb. Ha ezek közül valamelyik megszűnik visszavonják a letelepedést. Kezdem azt hinni, hogy nincs ki a négy kereked, de komolyan. Én befejeztem.--Immanuel 2007. szeptember 5., 19:09 (CEST)


Szerintem nézz utána, mert hiányosak az ismereteid. Totálisan tévedsz. Az én nagymamám 60 évig élt letelepedett külföldi állampolgárként az országban. Szerinted 5 évente újra kellett mindent kérnie? :-) De egy rakás más letelepedett külföldi ismerősöm is van, sokan 20-25 éve az országban, egyik sem kér új engedélyt 5 évente. --maxval 2007. szeptember 6., 07:39 (CEST)


Kedves Maxval, megint tévedsz. Az erdélyi magyarok nem a párizskörnyéki békékkel vesztették el az állampolgárságukat, hanem sokkal később: „Az erdélyi magyarok a "Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelozéséről", Bukarestben, 1979. június hó 13-án aláírt Egyezménnyel vesztették el véglegesen az állampolgárságukat. 1979-ben a román és a magyar állam megegyezett, hogy ne legyen román-magyar kettős állampolgár senki. Ennek megfelelően a két állam úgy döntött, hogy megfosztja az egyik állampogárságától a kettős állampolgárokat. Nyilatkozni kellett Romániában annak, aki magyar állampolgár akart maradni. Aki nem nyilatkozott, annak azon állampolgársága maradt érvényes, ahol élt. Mivel erről a legtöbb embereknek nem volt információja, általában nem nyilatkoztak. Ha nyilatkozott és magyar állampolgár kívánt lenni, akkor kiutasíthatták. Sokan ekkor kerültek át családostul Magyarországra.” forrás Üdv: Tamaas 2007. szeptember 5., 10:50 (CEST)

Ez a kérdés erősen vitás. Mielőtt egy magyar nyilas ügyvéd kitalálta azt, hogy csak a kétoldalú egyezmények alapján veszett el a magyar állampolgárság, senki sem kételkedett abban, hogy éppen a párizsi béke óta veszett el. Ma is a szakemberek 95 %-a az utóbbi állásponton van. ha nem így lenne, ma is tele lenne a volt Jugoszlávia egy rakás magyar állampolgárral. --maxval 2007. szeptember 5., 13:01 (CEST)
A nyilasozásodon már meg sem lepődöm, de ez csak téged minősít.

Az, hogy korábban senki nem vetette fel a dolgot még nem jelent semmit. (Giordano Bruno előtt sem vetette fel senki, hogy a csillagok a Naphoz hasonlítanak és bolygóik lehetnek, mégis neki volt igaza.) A korábbi Jugoszlávia állampolgárai éppen azon címszó alatt perelnek, hogy róluk megfeledkeztek és sosem vonták meg tőlük az állampolgárságot. Csakhogy Isten malmainál csak a magyar bíróságok működnek lassabban, ezért nincs még tele a Délvidék (elismert) magyar állampolgárokkal. De ha vársz egy kicsit meg fogsz lepődni... Üdv: Tamaas 2007. szeptember 5., 14:15 (CEST)


Hozzászólásaim egyik célja éppen az, hogy engem minősítsenek. Természetesen ez ügyben nekem van igazam. Az illető ügyvéd közismert nyilas aktvista. --maxval 2007. szeptember 5., 17:52 (CEST)

Elfeledett író[szerkesztés]

Teljes döbbenettel olvastam a bekezdésben a következő részt: "Az erdélyi magyar irodalom elfeledett, majd halála után újrafelfedezett alakja volt." Akkor elmondom, hogy Erdélyben egyáltalán nem volt elfelejtett egy percig sem, könyveit melyeknek puszta birtoklása is bűncselekménynek számított nagyon sokak otthonában megvolt és akinek nem volt azok is ismerték, mert a könyvek kézről kézre jártak. Nekünk is van több is, és mind rongyosra van olvasva. Hogy Magyarországon el volt felejtve az egy dolog. Nem javítom ki a mondatot, mert egyszerűen nem tudok mit kezdeni vele.--Immanuel 2007. szeptember 4., 19:17 (CEST)

Magyarországon viszont elfeledett író volt. Így a mondat egy kis kiegészítéssel értelmessé tehető. Üdv: Tamaas 2007. szeptember 4., 19:46 (CEST)

Köszi a javítást, bár azon gondolkodom volt-e mit elfelejteni? Azaz ismert volt-e Magyarországon az "elfelejtés" előtt?--Immanuel 2007. szeptember 4., 20:01 (CEST)
Tudtommal '45-ig azért eléggé ismert volt. De utána indexen volt t'án itt is egy ideig, majd már annyira nem is kapkodtak érte. Igaz addigra az emberek rászoktak a tévére. Hátha eljön még az olvasás reneszánsza... Üdv: Tamaas 2007. szeptember 4., 20:13 (CEST)
Ezt milyen forrásból tudod? Nekem pl. nagymamám, aki 1914-ben született, tehát '45 előtt már igencsak felnőtt volt és meglehetősen sokat olvasott, épp a minap mondta, hogy néhány hónappal ezelőttig még csak nem is hallott Wass Albertről. – Tomeczek Coat of arms of Poland.png Słucham! 2007. december 7., 17:44 (CET)

Ez a mostani szöveg sem stimmel: "Az erdélyi magyar irodalom Magyarországon csak halála után felfedezett alakja volt." A cikkben említett Baumgarten-díj a bizonyíték rá, hogy 1945 előtt is ismert író volt, tehát nem halála után fedezték fel.

"Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg." Ez is trehányság, 1940-1944 között az [Erdélyi Szépmíves Cég Magyarországon], http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_Sz%C3%A9pm%C3%ADves_C%C3%A9h és nem Izlandon működött, tehát W.A. művei igenis megjelentek M.o-on. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Szpal (vitalap | szerkesztései)

Válasz a 87.97.71.2 ip cimű usernek a "legmagyarabb iró" kezdetű felvetésére[szerkesztés]

"Nálad valóban az jelenti, úgy érted, hogy akkor akit ezzel a jelzővel illetnek, az magyarabb mint Mikszáth, Jókai?"

Nem vagyok biztos benne, hogy megértettem a feltett kérdést mert elég zavarosan lett leírva. Szóval az általam leírt mondat az eredeti cikkből lett általam törölve (tehát nem én írtam) tekintettel arra, hogy nem látom értelmét az irók között különbséget tenni az alapján, hogy melyik magyarabb. A mondatot csak a rend kedvéért hagytam a vitalapon.

Ja és egy jótanács: Ha lehet a jövőben ne felsorolásként írd a hozzászólásaidat illetve írd oda, hogy pontosan kinek szánod a mondókádat mert így követhetetlen.

A tényszerűség megkérdőjelezése[szerkesztés]

Áthozva az [ adminiszrátorok üzenőfaláról]

Sziasztok.

Ezek: 1, 2, 3, 4, satöbbi, gondolom beteg gondolkodásotok szerint objektívan leírt tények, ugye? Figyelmeztetés, vagy valami? Ja hogy semmi különös, nincs itt semmi látnivaló? És nem kell a szöveg, hogy "épp senki se figyeli", mert más szócikkek hülyeségeit érdekes módon a javítás után perceken-órákon belül visszaállítja valamelyik. – Gabucino 2007. december 1., 13:17 (CET)

Hát pedig az úgy működik, hogy van az embernek egy Speciális:Figyelőlistám lapja, és ami azon nincsen, azt nem látja. Arra pedig az kerül, ami érdekli őtet. Ha neki az érdekes, akkor arra reagál gyorsabban. Vedd gondjaidba a Wass Albertet, és akkor nem marad benne ilyesmi, kérjél hozzá forrást, mi is csak ugyanezt tudjuk csinálni, és nincs ezer kezünk, mint Sivának. :o) Van olyan is, aki direkt kerüli az ilyen konfrontatív lapokat, mert mi itt nem azt vállaltuk fel, hogy cserkészként ügyelünk a politikai korrektségre, hanem hogy ki-ki tehetsége szerint részt vesz abban, amiben tud. Egyetértünk, a Wikipédiára nézvést minden ilyesmi gyalázat, de az önkéntesség körülményei között akárhogy van is, csak arra számíthatunk, hogy lesz kedve valakinek erre is figyelni. A jókedvét meg semmi más nem tudja úgy elrontani, mint az ellenséges hangnem. Lásd erről a nagyszerű: Wikipédia:Őrizd meg a hidegvéredet oldalt. :) Figyelik még a friss változtatásokat az FV-járőrök, de ők se félistenek, és nincsenek mindig résen. Ennél már vadabb dolgok is szerepeltek szerte a lapokon, volt olyan, ami hónapokig. (Arról nem is beszélve, hogy amiket itt listáztál, azok ránézésre nem eldönthető dolgok. Vagy kapott vaskeresztet, vagy nem, de ennek mindenképpen utána kell járni. Ilyenkor lehet forrást kérni. Ez azért nem olyan, mint ha beírják a cikkébe, hogy voltaképpen álruhás marslakó volt.) • BennóPffffft-kalpagos.gifvendégszerető hajlékom 2007. december 1., 13:48 (CET)

Ez biztos, hogy így van?[szerkesztés]

...az Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig, a floridai egyetemen a nyelvi laborban dolgozott mint technikai segédszemélyzet (ő kezelte a magnószalagokat). Amerikába már nem vitte magával feleségét és gyermekét, mivel akkoriban az USA tbc-betegeket nem engedett bevándorolni.

Egy egyetemi forrás említést sem tesz arról, hogy technikai segédszemélyzet lett volna... ezért javítom.

De igen. Az első bekezdés utolsó előtti mondatában. A kérdéses mondatot visszateszem a szövegbe. 2011. március 26., 2:31 (EST)

Az angol wiki ezt írja: He settled in Florida, and became professor of German, French, European literature and history at the University of Florida in Gainesville. Nem tudom, hogy így van-e. Valaki mutasson egy forrást!

Utóbbit nem támasztja alá a University of Florida adatbázisa. 2011. március 26., 2:31 (EST)

Meg ezt is: Albert Wass, Hungarian Professor of Literature and History (itt)

A második mondatot, amíg valaki nem tesz mellé forrást, addig kitörlöm. Ha így volt, nem vitatom, de forrás nélkül nem nagyon tudom elhinni, elképzelni... Kabóca vita 2008. január 29., 12:00 (CET)

Wass család eredete[szerkesztés]

Olvastam valahol a szentgotthárdi városi lapban talán egy két éve, hogy a Wass családot vas megyei származásúnak tulajdonítják, valami Vasszentegyeden van gyökerük. Ámbár mégis Szentgotthárdon akartak szobrot állítani neki, ami számomra eléggé furcsa volt. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a származását illető állítás mennyire igaz, mert érdekelne. [törölt kép] Doncsecz Pošta 2008. március 1., 17:42 (CET)
Vasasszentegyed [1] és Vasasszentgotthárdról van szó, mindkettő Erdélyben van a Mezőségen. Tehát nem Vas megye. – Kun vita 2008. október 12., 16:03 (CEST)

WA szobrok listája[szerkesztés]

Indítványoznám h. a Wass Albert köztéri szobrainak listája néven legyen egy új cikk, és abba kerüljön át az érintett rész, mert eléggé megborítja a cikk egyensúlyát, hogy a felét ez teszi ki, miközben magáról az íróról alig van valami. Vélemény? – Kun vita 2008. október 12., 15:55 (CEST)

Az, hogy "a cikk felét ez teszi ki" erős túlzás. Külön cikkbe vinni csak akkor van értelme, ha oda még plusz infó is kerülne, nem csak a mostani lista. Így önmagában a lista kevés egy szócikkhez, az ilyeneket törölni szoktuk. Van még anyagod hozzá, amivel bővíteni akarod? Egyébként miért nem fér el a cikkben? (nem olyan hosszú a lista vagy a cikk) misibacsi*üzenet 2008. október 12., 22:34 (CEST)

Kiváncsi vagyok, hogy a gyalázkodók elolvastak-e már Tőle valamit. Esetleg valami életrajzot (biztos forrásból). Egyéként aki ilyet ír, az csak magát járatja le, mert az ilyen embereket, mint Wass Albert, inkább tisztelni kéne. Egyébként a cikk nagyin tetszik, gratulálok hozzá! Hun-leány

Ez a kérdés, hogy "Kiváncsi vagyok, hogy a gyalázkodók elolvastak-e már Tőle valamit." kiprovokálta belőlem a választ, bár természetesen a cikk szerkesztésében nem veszek részt, mivel távol kívánom tartani billentyűzetemet a nyilas fertőtől. Természetsen olvastunk e háborús bűnöstől néhány sort, de tovább nem ment, mert a hányinger kerülgetett. Tehetségtelenség + rossz ízlés + elmebetegség + gonoszság + magyarkodás = WaSS Albert. A félanalfabéta szélsőjobb ünnepelt kedvence. S hozzátenném: nem "gyalákozás" az igazság kimondása. 1, 2Maxslval.pngmaxval 2008. október 13., 17:50 (CEST)

Második világháború utáni román állampolgársága[szerkesztés]

Második világháború után román állampolgársága tekintetében kérlek nézzétek át és vegyétek figyelembe a a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukarestben, az 1949. évi február hó 10. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIV. törvényt.

Főleg ezt:
"..A Román Népköztársaság azokat a személyeket - akár román, akár magyar állampolgárok voltak -, akiknek állandó lakóhelye az 1940. évi augusztus hó 30. napján a Román Népköztársaság területén volt és a jelen egyezmény aláírásának napján is a Román Népköztársaság területén van, román állampolgároknak ismeri el..."

Na most mivel Wass Albert a második világháború végére nyugatra távozott, ezért ő eleve nem lehetett román állampolgár.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.228.240.75 (vitalap | szerkesztései)

Ugyan dehogy. Ebből a bővített mondatból semmi nem következik azokra, akik nyugatra távoztak, róluk nem rendelkezik az általad idézett szöveg, az 1. cikk (2) bekezdése.
Ezzel szemben csak pár sorral lejjebb, a (4) bekezdésben ez olvasható:
"(4) Azok a személyek, akik a (3) bekezdésben említett hatóságoknál az ott megjelölt időponton belül történt jelentkezéssel nem nyilvánították ki azt az óhajukat, hogy állampolgárságukat az (1) vagy a (2) bekezdés alapján rendezzék, azt az állampolgárságot tartják meg, amely őket az 1940. évi augusztus hó 30. napján megillette."
WA tehát a román állampolgárságát tartotta meg, ha nem járt utána a magyarnak a (3) bekezdésben foglaltak szerint. Márpedig nem járt.
De ez már ezerszer lerágott csont.
Peyerk vita 2010. január 13., 23:11 (CET)

Wass Albert eltúlzott kultusza[szerkesztés]

Wass Albert kritikájával kapcsolatban lehetne egy külön részt szentelni, ami pedig azt tárgyalhatná, miért nem lehet róla megfelelő kritikát alkotni. Két cikket ajánlok ezzel kapcsolatban: Wass Albert Szupersztár és A lángoszlop mint bizsu. Wass Albert képét jelentősen torzították, különösen a fanatikus olvasók vélemény szerint. A sok ilyen közül állítólagos Nobel-díjra jelölése, ami nem volt igaz. A Wass-körüli kultusz is eléggé túlzó, sőt már-már giccses szerintem, ami tovább ront a képen. Ráadásul a a fanatikus olvasói képtelenségnek tartják azt elfogadni, hogy még csak szakmailag egy ici-picit kritizálják, mert "ő a legtökéletesebb író, mindenkinek kutyakötelessége őt olvasni." Persze a másik oldalról is felakarják a maguk javára használni. A lényeg tehát, aki szereti az "nacionalista, szélsőséges, antiszemita" aki nem "az nem magyar, nemzetietlen, judeoliberális." Mivel az írónak még csak most kezdődött el újra felfedezése ezért mindezek csak nehezítik a megfelelő szakmai kritika kialakítását.
Azt nem hiszem, hogy ő lenne a legolvasottabb író, ahogy ilyen állítást is olvastam. A tapasztalataim azt mutatják, hogy Jókai Mór, Fekete István, vagy Szabó Magda jóval meghaladja népszerűségét.
Tudom egy ilyen rész megírása sok vitát termthett, de a megadott két hivatkozáson kívül más írások is aggódva szemlélik a Wass Albert-kultusz alakulását, mert idővel kizárólag csak a jobboldal eszményképévé vállhat és akkor lehetetlenség tisztán, objektíven szemlélni. Mert irodalmi munkássága tényleg nem elhanyagolható, nekem ugyan nem kedvelt íróm, de az mégsem igaz, hogy ne lett volna tehetséges. Mindenkinek más és más tetszik, de ez a mostani Wass-kultusz a másság elvét szorítja háttérbe. [törölt kép] DoncseczTöj njaš spor. 2009. február 16., 19:40 (CET)

Hűha... hangyabojba nyúlsz :) Veled szemben én nagyon szeretem a könyveit (a verseit nem), de a fenti véleményedet osztom. Abszolút igazad van abban, hogy a Wass Albert köré épített kultusz nagyon egyoldalú, és közel lehetetlen róla vitázni, egyik oldalon nem lehet kritizálni, másik oldalon pedig csak azt szabad. Finoman lehetne utalni erre a problémára, de ezt a kérdést lehet, hogy nem nagyon feszegetném egyelőre, mert ismerve egy néhány nappal ezelőtti esemény által itt a wikin kiváltott hullámokat, ez sem lenne egy nyugodt beszélgetés. Esetleg nagyon ügyesen össze lehetne válogatni azokat - a sok-sok hivatkozással alátámasztható tényeket - hogy hol hivatkozzák, hogy milyen orgánumokban hordják le gyakran, hogy az irodalomtudomány az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem vett róla tudomást, stb.
Kultuszának túlzásai semmiképp nem róhatók fel az írónak, de szerintem még a rajongók részéről is érthető. A rendszerváltozás után végre lehettek az embereknek nemzeti érzelmei (aki akart ilyet), ehhez kellettek "sztárok", akik ezt megtestesítik, akikre lehetett hivatkozni, akik valamilyen szempontból követhető minták. Ebből kevés van, Wass Albert sok szempontból ideális választás volt erre a célra...
Szerintem kell kb. 20 év, hogy lenyugodjanak körülötte a kedélyek, az irodalmárok helyére tegyék munkásságát, a politika leszálljon róla, és elkezdjék tanítani a legtöbb iskolában. Azt hiszem, ha valamikor gimi második-harmadikban a kezembe adják a Kard és kaszát, akkor lehet, hogy tíz évvel korábban szeretek bele a történelembe... Kabóca vita 2009. február 16., 20:51 (CET)

Nekem ez a túlzott már-már fanatikus rajongás nem egészen érthető. Én nagy rajongója vagyok Fekete Istvánnak, akinek műveiből hazaszeretet, Isten szeretete, család és othhon központúság, patriotizmus olvasható ki, azonkívül nagyszerű író, de ez még mindig nem ad elég okot az előbbiben felsorolt dolgokra. Másrészt Fekete szerény ember volt, következésképp az emlékét meg kell tisztelni azzal, hogy nem csinálunk kultuszából csinadrattát. A legnagyobb elismerés, amit írónak adhatunk, ha olvassuk műveit és tovább adjuk a következő generációknak. [törölt kép] DoncseczTöj njaš spor. 2009. február 17., 09:43 (CET)

Én érteni vélem, szerintem ezt a rajongást más dimenzióban kell értelmezni, mint a többi író iránti lelkesedést/tiszteletet. Ha csak olvasóként, irodalmat kedvelőként nézzük, akkor valóban értelmezhetetlen a jelenség, azonban ha belenézünk a mai közéletbe, a politikai irányokat, célokat, hangulatkeltési eszközöket is figyelembe vesszük, akkor világossá válik, hogy mi ez az egész... Ezeknek idővel le kell morzsolódnia, akkor lesz egy írónk, akit az irodalomban majd el tudunk helyezni az őt megillető helyre - ami mindenképp feljebb van, mint ahol hosszú évtizedekig volt, és mindenképp lejjebb, mint ahova néhányan ma helyezik. Kabóca vita 2009. február 17., 10:20 (CET)

A vitatkozáshoz valakinek végre az írásművészet felől kellene elkezdeni a munkát, mert effélét nemigen olvashatunk. Persze amikor Esterházy a magasból kijelenti, hogy Wass giccses, akkor nem könnyű elkezdeni az értékelést. A magyar önérzetet annyi sérelem érte az utóbbi évtizedekben, hogy teljesen nyilvánvaló a "túlkompenzálás". Főleg esterházys alapállással szemben. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 188.36.10.91 (vitalap | szerkesztései) Akkor aláírom, mert úgyis elfelejtettem, mi a nevem itt:– 188.36.10.91 (vita) 2010. január 13., 16:30 (CET)

én nem is tudtam, hogy verseket is írt, de most rákerestem, szerintem gyönyörűek. http://bbb.beyer.ro/magyar/wass/versek.html Alensha 2010. január 1., 23:39 (CET)

A probléma ott van, kedves IP-cím, hogy Esterházy durva, kissé talán túlzó megállapítása azért alapjaiban mégis megállja a helyét. Tudom, hogy ezért a mondatomért most utálni fogtok néhányan, de tényleg így gondolom (és ettől nem vagyok boldog, sem kárörvendő, sem magyarellenes, sem semmi egyéb, amivel vádolni szokás ilyenkor a kritikát megfogalmazókat - főként, hogy Wass Alberttel (az író személyével) abszolút semmi bajom sincsen).

A szócikkel épp az a baj, hogy a kultusz felől (és annak pártján állva) közelíti meg Wass Albertet, és csak efelől közelíti meg. Ez a szócikk "nem tud" (vagy nem akar tudni) az irodalomtudományos közvélekedésről Wass Alberttel kapcsolatban, nem tud vagy nem akar tudni arról, hogy a(z amúgy éppen folyó) kanonizációja nagyjából hol jelöli ki a helyét az irodalmi kánonban (finoman szólva sem az élmezőnyben).

A Wass-kultusz gyakorlóinak nem az a bajuk, hogy Wass Albertet nem közelítik meg "az írásművészet felől" (hogy az irodalomtudomány ne foglalkozna vele) - hanem éppen az, hogy megközelítik, hogy foglalkoznak vele, és - sajnos (?) - egyáltalán nem arra a következtetésre jutnak, amit a kultusz gyakorlói elvárnak...
Ilyenkor persze jön a meddő vita és az egymás mellett való elbeszélés arról, hogy Wass jó ember volt (amit nem vitatott senki - csak azt, hogy jó író volt-e), arról, hogy nyilas volt-e vagy sem, arról, hogy erkölcsös, kedves és önzetlen ember volt-e, jó családapa, fontos családból származott-e, sokat tett-e Erdélyért , kölcsön adta-e a radírt, ha szépen kérte a padtársa az iskolában, stb.
Csak azt felejtjük el, hogy ha mindenik fenti kérdésre pozitív is a válasz, attól sem lenne jó író Wass Albert (mint ahogy senki sem az). Nagyon sok nagyszerű ember nem tud jó író lenni, és rengeteg sötét mocsadék akad, aki jó író (nem attól, mert jó ember, hanem attól, mert piszkosul jól ír, és kész). Neveket ne említsünk. :-)
Ilyenkor meg az a válasz következik persze, hogy "ízlések és pofonok". Csakhogy ez a válasz is egy butaság, akkor ha valakinek az irodalmi értékéről beszélünk. Egy írónak a kánonban elfoglalt helyét nem a népszerűsége határozza meg szerencsére (ha ez így lenne, a világirodalom legremekebb íróit a Júlia-füzetek szerzői között kellene keresnünk). Nem. Az irodalomtudomány nem egyéni olvasói ízlések mentén dolgozik, hanem meghatározott stratégiák és esztétikai szempontok mentén. Mellesleg az olvasók széles táborának egyéni ízlései mentén gondolkodva és ítélkezve, József Attila is egy fűzfapoéta volna (egy százalékát sem kaphatta meg annak a kultikus imádatnak, mint Wass Albert - sokkal gyengébb színvonalú műveiért). Ahhoz, hogy valaki milyen író, semmi köze nincsen annak, hogy jó ember volt-e, annak sem, hogy üldözték-e szegényt, és annak sem, hogy nyilas volt-e vagy antiszemita - vagy éppenséggel zsidó. Ezért persze azok is tévesen érvelnek (pl. Maxvall), akik szerint az lenne a baj vele, hogy antiszemita volt vagy nyilasbarát. Még ha az is lett volna, nem ettől lenne rossz író. Bár az antiszemitizmust ki nem állhatom, azt azért meg kell jegyeznünk, hogy sok nagy író volt antiszemita (minimum szalonantiszemita), és ettől nem lettek kevesebbek az irodalmi kánonban. Azt persze elmond(hat)juk róluk, hogy utáljuk az antiszemitizmusukat, hogy nem értünk velük egyet emberileg, hogy nem szimpatikusak, stb. De attól piszok jó írók, ugyebár. Nem igaz?
Wass Albert nem piszok jó író (és ez nem azért van, mert antiszemita volt esetleg). És attól sem lett volna jobb, ha a Yad Vashem igaz ember címmel tünteti ki.
Sajnos az esztétikai ítéletekre - politikai megfontolásokból - rendre etikai védekezések születnek (miközben nem Wass Albert erkölcseivel van a probléma). Emiatt alakulnak ki azok a jellemző komikus helyzetek, amikor irodalomtudósok esztétikai vagy irodalomtörténeti leírásaira rendre református papok, kisnyugdíjasok és felháborodott ún. "nemzeti érzelmű" olvasók reagálnak mennydörögve (a focihoz és az irodalomhoz mindenki ért, ugyebár). Itt Erdélyben számos ilyen vita lezajlott már.
Ezeket a vitákat mindig az határozza meg, hogy a politikailag elkötelezett kultuszkövetők - talán magukból kiindulva - politikai elkötelezettséget és kifejezett rosszindulatot föltételeznek a kritikusokról, irodalomtudósokról, amikor azok az ő szemükben elmarasztalónak tűnő állításokat tesznek Wass irodalmi értékéről.
Tényleg azt gondoljátok, hogy Wass Albertet azért nem tartja a kánon - a szócikkel ellentétben - "az erdélyi magyar irodalom nagy alakjának", mert annyira nem szeretik (mint embert)? Mert haragszanak rá, hogy jó magyar volt (és ez sokaknak nem tetszik)? Ti ezekben az összeesküvéselméletekben tényleg hisztek?
Szerintetek az irodalomtudósoknak szimpatikusabb pl. egy iszákos, züllött (délelőtt tízre általában már csontrészegen heverő) kicsapongó, kissé antiszociális, lelkibeteg szifiliszes pali (aki Ady Endre néven a XX. század egyik legnagyobb költője volt), mint egy kedves és erkölcsös grófúr, akit annyiszor meghurcoltak életében, és aki elvesztette a vagyonát, de mindig szerette Erdélyt, és aki csudijó családapa és nagypapa, kedves öregúr volt?!
Nem lehet, hogy egész egyszerűen az van, hogy míg előbbi egy zseniális tollforgató, addig utóbbi egy középszerű író, valahol a nagyon átlagos szépirodalom és a "nemzeti ponyva" mesgyéjén?
És még egyszer hangísúlyoznám, hogy semmi bajom Wass Albert személyével. Nem az állítólagos antiszemitizmusa miatt tartom én sem középszerűnekí (hanem mert annak vélem). Az sem véletlen, hogy a Wass Albert kortársának (és jó barátjának) számító Tamási Áront senki sem tartja középszerű írónak, noha ő sem volt éppen filoszemita (de zseniális író volt, akivel a ma Wass Albert körül ugráló "nemzeti érzelműeknek" sokkal többet kellene foglalkoznia!). Olyan alkotások származnak tőle, amik egyedülállóak a magyar irodalomban (drámáiban a hiányzó magyar avantgárd csíráival - erről lásd: Visky András tanulmányát).
(Azt csak zárójelben jegyezném meg, hogy szerintem egyáltalán nem véletlen, hogy pl. Tamási Áron helyett Wass Albertet imádják oly nagyon. Egyszerű oka van: Tamási túl nehéz (ha "fentről" akarnék beszélni, ironikusan azt mondanám: túl jó), nem értik - ezzel szemben Wass mondhatni túl könnyű (igen, már-már giccsesen az), mindenki számára érthető, jó esti olvasmány, alig árnyalt figurákkal és helyzetekkel, azonnal emészthetően). No de hagyjuk ezt).
Egyébként Wass Albert kanonizációját éppen a kultusz nehezíti a leginkább. Nagyon sok irodalomtudósnak nincs kedve felháborodott olvasói levelekre reagálni, magyarázni a bizonyítványát (hogy tudniilik ő nem zsidó és nem kommunista és nem liberális, és nem judeoizémizé, és nem kriptozsidó, meg még ki tudja mi minden, aminek nevezni szokták ilyenkor az embert - hanem egyszerűen szakmai szempontból látja úgy a helyzetet, ahogy látja). Ezért aztán a bölcsészkarokon, négy fal között mindenki elmondja a diákjainak, hogy Wass Albertről mi a szakmai véleménye, és ezzel lezártnak tekinti a kérdést. A legtöbben tüntetően nem foglalkoznak vele. Mások esetleg megírják valamilyen - szinte senki által nem olvasott - szaklapban (de ez is ritka). Kevesen vannak, akik a nagyközönség elé mennek a szakmai álláspontjukkal. Közéjük tartozik például az a Cs. Gyímesi Éva (kolozsvári irodalomtörténész professzor, korábban tanszékvezető a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen), aki ezért rendszeresen meg is kapja a magáét jobbszélről (legutóbb a Kuruc.into pl. "leszbikus alkoholista öregasszony"-nak nevezte). Ennyire szeretnék ők, ha valaki az írásművészet felől (is) megközelítené Wass Albertet...
Lassan befejezem. Kissé szubjektív lett ez a komment részemről (sebaj, a szócikk is az!), amiért elnézést kérek mindenkitől. És ígérem, nem fogok beleszerkeszteni (éppen a nagyon markáns magánvéleményem miatt), nem kívánom döntögetni senki szobrát, csak elmondtam a véleményemet (remélem, elnézitek). A továbbiakban (külön szakaszban) viszont fogok néhány gyakorlati megjegyzést fűzni a szócikk jelenlegi állapotához. Hátha valakit érdekel...
Ja, és mielőtt megkérdezné valaki, sietek megjegyezni, hogy W. A. számos művét olvastam, és természetesen ezek ismeretében beszélek. Konkrétabban: Funtineli boszorkány (ezt tartom az egyetlen sikerültebb művének, ezért is olvastam tovább), Mire a fák megnőnek, A kastély árnyékában, Tizenhárom almafa, Adjátok vissza a hegyeimet, és a Kard és kaszának egy rövid része - itt adtam fel, ezeket ismerem. Sematikus, primitív helyzeteket, lebutított karaktereket, végtelenül kiszámítható történeteket, kissé giccses példázatokat láttam bennük, amelyekben minden fekete-fehér, a rossz ördögien rossz és ravasz, a jó angyalian jó és naiv - és természetesen az első pillanattól tudni lehet ki a rossz (a román szereplők és egy-két zsidó kereskedő, pópa, meg néhány más nemzetiségű ember, nem beszélve a nagyhatalmakról) és ki a jó (a magyar szereplők, szinte kivétel nélkül - eltekintve pár árulótól, a'la "idegenszívűek"). Őszintén szólva meglehetősen buta és alig izgalmas történetek. És hogy Wass lett volna a(z egyik) legnagyobb erdélyi magyar író, vagy a "legnagmagyarabb", ahogy fentebb elhangzott, azt azért finoman szólva vitatnám (úgyszólván kikérem magamnak erdélyiként). Ha ő az, akkor micsoda lenne Tamási Áron, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Dsida Jenő vagy - hogy kortársakat is említsek - Kovács András Ferenc és Láng Zsolt? Csak kérdezem...
Azt, hogy egy nagy magyar, hogy jó magyar, hogy nagyszerű ember, stb., azt nem vitatom (nem ismerem eléggé ehhez, és csupa egymásnak ellentmondó állítást olvasok róla). De a kanonizációját bízzuk már az irodalomtudományra, könyörgöm - és ne előlegezze meg neki ez a szócikk (még "az erdélyi magyar irodalom nagy alakja" címet se!), mindaddig, amíg a kanonizációja le nem zajlott.

Iegeb vita 2011. január 6., 04:31 (CET)

Ennek a lényegét a cikkbe kellet volna írnod - forrásokkal. Amúgy lemaradtál a legjobb műveiről. Hihetetlenül hangzik, hogy az általad említettekre építed az ítéletedet (ami ki hitte volna, 95 százalékban most is politikaira sikeredett). Pl. a Vérben és viharban mindenben veri az Egri csillagokat (szerintem), kivéve a terjedelemben. Vagy megmondanád, hogy ki a gonosz a Se szentek se hősökben. És szerencsére a népszerűség határozza meg, hogy ki a nagy erdélyi író, nem pedig az irodalomtudósok. Ők teleírhatnák pl. ezt a cikket kritikával, kérdés, hogy miért nem teszik. Én nem hiszem, hogy annyira kellene félni azoktól az elvetemült imádóitól. Föld-lét vita 2011. január 6., 08:30 (CET)

A lényeghez egyáltalán nem szeretnék hozzászólni, csak ehhez: ...a népszerűség határozza meg, hogy ki a nagy ...író, nem pedig az irodalomtudósok...; mert egyik sem igaz. Ugyanis a nagyság határozza meg, hogy ki a nagy művész. A közönség ugyanannyit téved, mint az irodalomtudomány. Vagy többet. A közönséget befolyásolják. Az irodalomtudomány is ezt szeretné, csak kevésbé fér hozzá a közönséghez, mint a média és a politika. OsvátA Palackposta 2011. január 6., 08:42 (CET)

Igazad van ebben. Csak egy ponton túl a befolyásolás már igencsak nehéz. Az embereknek különböző műfajok és stílusok tetszenek, amelyek gyakran a múlthoz tartoznak. A legnépszerűbb a magyar irodalomban Jókai. Tündérmesék. A világban eszmék mentén szerveződik a művészet. Az eszmék nem az átlagemberektől származnak, de ők döntik el, hogy életképesek-e vagy sem. A posztmodern, mivel minden formát megbontott nem hagy lehetőséget az új formákra. De ezek akkor is megteremtődnek. Mert az emberek igénylik azokat. A művészet forma és jel. Föld-lét vita 2011. január 6., 09:15 (CET)

Mondjak ellenpéldákat? Zrínyi Miklós a magyar barokk legnagyobb (egyetlen nagy) költője zéró hatással volt a magyar irodalomra és közönségre. A teljesen harmadrendű Gyöngyösi István mindenestül lenyúlta a barokkot. Markovits Rodion megírta az első világháború hašeki szintű nagyregényét. Ki olvassa? Máraiért most rajong a világ. Kosztolányi Dezső prózaírónak is nagyobb volt. Satöbbi. A világnak joga van tévedni, és téved is. OsvátA Palackposta 2011. január 6., 10:45 (CET)

Meghatároznád a nagyság fogalmát? Föld-lét vita 2011. január 6., 16:11 (CET)

Arra itt nincs hely. OsvátA Palackposta 2011. január 6., 17:08 (CET)

Nem valami szépen mutat…[szerkesztés]

…az az idézet a művek felsorolásánál. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. július 3., 20:51 (CEST)

Ízlések és pofonok… – Dencey vita 2009. július 3., 21:03 (CEST)

Azért kösz, hogy helyreraktad. Én magam nem akartam, hátha az enyém meg másnak nem tetszene. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. július 3., 21:06 (CEST)

A második világháború alatt[szerkesztés]

Már bocsánat a szóhasználatért, de ennek egy része nekem tömény baromságnak tűnik jelenlegi formájában. Először is mi a fityfenyét keresett a Gestapo 1943-ban Kolozsváron? Ez minimum a magyar belügyek megsértése lett volna, de inkább diplomáciai botrány. Ráadásul 1943-ban milyen engedély alapján felügyeltek volna egy lapot egy idegen állam titkosrendőrségének az ügynökei? Ha ez benne van Wass életrajzában, akkor csakis 1944 márciusa után történhetett, amikor az ország német megszállás alá került. És hogy a fenébe kap meg egy magyar katonatiszt egy német kitüntetést? Én eddig csak magas rangú külföldi személyek esetében láttam olyat, hogy egy másik nemzet polgári vagy katonai kitüntetését megkapják, és szerintem Wass Albert nem számított annak. Mindenesetre jó lenne itt egy forrást megjelölni, mert nekem így komolytalan állításnak tűnik. (Persze én is tévedhetek, Andrew69. a kitüntetések nagy ismerője, lehet majd megkérdezem őt is) Különösen vicces még az a rész, hogy „Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján lépte át a nyugati határt, az emigrációt választotta.” Ez azért különösen érdekes, mert Észak-Erdély még 1944 végén román és szovjet kézre került, így elég pontatlan a megfogalmazása a mondatnak. Ha nincs ellenvetés, akkor az elsőt és harmadikat javítom, a másodikra pedig ha nincs forrás, akkor inkább kiveszem. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2011. január 6., 17:37 (CET)

A Gestapos dolog igaz, itt a forrás: http://www.wassalbert.eu/?oldal=eletrajzok - Wass Albert az önéletrajzában is leírja, hogy „Július (mármint 1943) elsején azonban, amikor két német a Gestapotól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából „felügyelniük” kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból és felmentem a hegyekbe.” – Sasuke88 Hungary Arms.svg wikivita 2011. január 6., 18:16 (CET)

Fura. Még mindig nem értem mit keresett a Gestapo Magyarországon 1943-ban. Én eddig úgy tudtam, hogy csak 1944 márciusában, a megszállás után kerültek be a német egységekkel együtt. De valahol van könyvem a Gestapo magyarországi működéséről, majd abban utánanézek a dolognak. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2011. január 6., 23:11 (CET)

Jaj már, ne értetlenkedjetek ennyit: Wass összevissza kamuzott és hazudozott az önéletrajzában is, de annyi esze nem volt, hogy a történelmileg már első olvasatra is teljesen abszurd állításokat legalább utólag kigyomlálja. A sok debil meg benyeli a meséket a Gestapóval, Interpollal, utána küldött bérgyilkosokkal és minden mással :-) És a magyar Wiki meg szolgai módon, kritika nélkül beleteszi és benne hagyja egy szócikkbe, ez is tipikus. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.236.115.156 (vitalap | szerkesztései) 2018. december 6., 22:46‎‎

Tipikus esete annak, hogy egy önéletrajz önmagában nem forrás. Ez az állítás egyéb megerősítés híján elfogadhatatlan. – Peyerk vita 2011. január 6., 23:52 (CET)

Lista[szerkesztés]

A "Wass Albert köztéri szobrai és emlékművei a Kárpát-medencében" szakaszt ki lehetne vinni egy listacikkbe - lassan ebből áll az egész cikk. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2013. január 5., 15:39 (CET)

Elisabeth McClain[szerkesztés]

The name of Albert Wass' second wife was Elisabeth McClain (not McClaint). The reference presented is a biography written by Albert's son who indicates also the name of the father. 2016. szeptember 25., 04:51 (CEST) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Afil (vitalap | szerkesztései) 2016. szeptember 25., 04:51

You are right, the name is „McClain”. But there is the Hungarian grammar, which marks the accusative case with „t”. So this means not „McClaint” in nominative, but „McClain”+accusative marker. I put a hyphen between the name and the „t”, but there is a dispute on that. – Pkᑌᘗᖾpalackᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2016. szeptember 25., 23:22 (CEST)

Na akkor magunk között folytathatjuk valami értelmesebb nyelven is :) Szóval szerinted van ilyen szabály, hogy „értelemzavaró” esetben kötőjel kell? (a szerkesztési összefoglalód alapján) De idegenek számára minden eset értelemzavaró. Én úgy tudtam, hogy attól függ, hogy kell-e, hogy az eredeti szó utolsó (néhány) betűjének van-e valami „különleges” kiejtése, de az n-nek nincs, ezért úgy kell toldalékolni, mint bármelyik rendes szót. Rosszul tudom? Zerind üzenőlap 2016. szeptember 26., 07:54 (CEST)

Igen, a szerkesztési összefoglalóban írtam, hogy ha hozzáragasztjuk a t-t a névhez, akkor az értelemzavaró. Ezt bizonyítja Afil üzenete is. Szabályt még nem találtam, de úgy érzem, itt a kötőjel használata a helyes, mivel a magyar helyesírás értelemtükröző. Példákat viszont találtam dögivel:

stb. a címekben, szövegben "McCain-t" írnak. – Pkᑌᘗᖾpalackᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2016. szeptember 26., 09:27 (CEST)

Interpol értesítés :-)[szerkesztés]

"1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé."

Édes istenem, az Interpol, amint politikai és diplomáciai ügyekben értesít egy civilt :-D Ebben az egy mondatban kábé négy képtelenség van, nem is értem, épeszű szerkesztő hogy hagyhatta benne... Ha pedig ezt Wass maga mondta, hát ordas nagy kamugép lehetett az öreg :-) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.236.115.156 (vitalap | szerkesztései) 2018. december 6., 21:12‎

Első Számú Közellenség :-D[szerkesztés]

"Tény, hogy ezek után a bukaresti rádióban Ceaușescu Románia Első Számú Közellenségének nevezte."

Tény? Milyen tény? Megint hülyét csináltatok magatokból urban legendeket "tényként" beállítva... Mutasson már valaki egy megbízható linket vagy hangfelvételt, ami ezt a marhaságot támasztja alá. Ceausescu még Pacepát sem nevezte első számú közellenségnek. Valaki a wikiszerkesztők közül megint túl sok amerikai filmet nézett :-D :-D :-D – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.236.115.156 (vitalap | szerkesztései) 2018. december 9., 23:46‎ (CET)

Kedves vissza-visszatérő ismeretlen! A Vita:Wass Albert szerkesztése (szakasz) aljafele találsz négy hullámjelet (~~~~). Ha ezt a négy hullmjelet a hozzászólásaid végére teszed, akkor legalább látjuk, hogy egy-egy hozzászólásod időbelileg régi vagy friss.

Megtennéd, hogy a négy hullámjelet a hozzászólásaid végére illeszted? Előre is köszönöm. Apród vita 2018. december 10., 00:34 (CET)

Ott a dátumbélyegző minden hozzászólás végén. Vagy azt nem tudjátok értelmezni? Segítek: a négyjegyű szám (2018) az évet jelöli, a betűkkel kiírt izé (december) a hónapot, az egyedülálló számjegy (9.) a napot, az ezt követő kétszer két számjegy a kettősponttal elválasztva (23:46) az idpontot, 24 órás formátumban. A legvégén a zárójeles három nagybetű (CET) pedig az időzónát. Szívesen. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 92.249.224.10 (vitalap | szerkesztései) 2018. december 14., 12:04‎

Azok a dátumbélyegzők azért vannak ott a hozzászólásaid végén, mert valaki más odatette helyetted utólag, mivel te nem írtad oda. Szívesen. Zerind üzenőlap 2018. december 14., 12:50 (CET)