Ugrás a tartalomhoz

Tüdőrák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tüdőrák
Keresztmetszeti kép egy emberi tüdőről. A lebeny felső szegmensében látható fehér elváltozás maga a daganat. A tüdő állományában antrakózis látható.
Keresztmetszeti kép egy emberi tüdőről. A lebeny felső szegmensében látható fehér elváltozás maga a daganat. A tüdő állományában antrakózis látható.
Osztályozás
BNO-112C25
BNO-10C33-C34
BNO-9162
Főbb tünetek
Adatbázisok
OMIM
DiseasesDB7616
MedlinePlus007194
eMedicinemed/1333 
MeSH IDD002283
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüdőrák témájú médiaállományokat.
Pozitív mellkasröntgen eredmény

A tüdőrák, vagy közismert nevén tüdőkarcinóma a tüdő szövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat.[1][2] A folyamat áttét (metasztázis) képzéséhez is vezethet, amely alatt az abnormális tüdőszövetnek más szervekben való megjelenését és burjánzását lehet érteni.[3] A tüdőrákok többsége a tüdő epitheliális szövetéből, azaz hámszövetéből származik. A betegség évente 1,3 millió ember halálát okozza világszerte.[4] A tüdőrák leggyakoribb tünete a rövid, nehézkes légzés, a gyakori köhögés (néha vérköpéssel kísérve) illetve a testsúly csökkenése, valamint a mellkasi fájdalom.[5][6]

A tüdő daganatos elváltozásai között megkülönböztetnek kissejtes és nem-kissejtes formákat.[7] Az elkülönítés fontos, mivel ez határozza meg a később alkalmazandó terápiát. A nem-kissejtes (NSCLC) elváltozás műtéttel kezelhető, viszont kevésbé reagál a kemo- és sugárterápiára.[8] A kissejtes (SCLC) változatról mindezek ellenkezője mondható el: nem operálható, viszont a kemoterápiára illetve sugárterápiára érzékeny.[8]

A tüdőrákot indukáló tényezők között az első helyet a dohányfüst foglalja el.[1] Az esetek túlnyomó többségében (85%) a tüdőrák a hosszú időn át végzett dohányzás miatt alakul ki. A nem dohányzók mindössze 10-15%-át teszik ki a tüdőrákos betegeknek,.[9] esetükben genetikai[10][11] illetve egyéb környezeti tényezők, mint például radon gáz,[12] azbeszttel való érintkezés,[13] levegőszennyezés[14][15][16] és a passzív dohányzás[17][18] játszanak döntő szerepet.[13][19][20][21] A veszélyeket jelentő faktorok kiiktatásával, beleértve a dohányzást, illetve a légszennyezést lehet a megelőzés elsődleges lépéseit megtenni.[22]

A rákos elváltozás sokszor észrevehető egyszerű röntgenképen, illetve könnyen azonosítható CT-vel.[23][24] A pozitív diagnózist minden esetben a biopsziát követő szövettani eredmény mondhatja ki. A kezelést a szövettani besoroláson túl a daganat stádiuma és a beteg fizikai állapota határozza meg. A beavatkozás lehet sebészi, (főleg a nem kis sejtes tüdő karcinóma esetében), illetve az aprósejtes tüdő karcinóma esetében a kemoterápia, a sugárkezelés, vagy mindezek kombinációja.[25]

2012-ben a világon mintegy 1 800 000 embert érintett tüdőrákos megbetegedés és ebben az évben 1 600 000 ember hunyt el tüdőrák következtében.[26] Ez alapján a tüdőrák a leggyakoribb halálos kimenetelű rákos megbetegedés a férfiaknál, míg a nők esetében a második leggyakoribb halálozási ok a mellrákot követően.[27] A leggyakrabban 70 éves korban diagnosztizálják e betegséget. Az Amerikai Egyesült Államokban diagnosztizált tüdőrákos betegek közül összességében csak 17,4 százaléka a betegeknek élt még öt évvel a betegség megállapítását követően.[28] A tüdőrák következményei a fejlődő világ országaiban jóval súlyosabbak.[29] A kezelést követő 5 éves túlélés esélye átlagosan 14%.[5][30]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tüdőrák a nem gyakori betegségek körébe tartozott a dohányzás elterjedését megelőzően, ezért 1761-ig nem is tekintették különálló betegségnek.[31] A tüdőrák különböző fajtáit 1810-ben írták le először.[32] 1878-ig a tüdő daganatos elváltozásai a malignus daganatok közel 1%-át tették ki, de ez az érték 1900-ra 10-15%-ra nőtt.[33] 1912-ig mindössze 374 esetet diagnosztizáltak a patológusok világszerte.[34] A dohányzás és a tüdődaganat kialakulása közötti összefüggésre először 1929-ben figyelt fel Fritz Lickint német orvos.[33] Az első hivatalos tanulmány, amely bizonyította a rák és a dohányzás közötti összefüggést 1950-ben jelent meg brit orvosok tollából.[35] 1964-ben az amerikai sebészek már javasolták a dohányosoknak a dohányzásról való leszokást egészségügyi okok miatt.[36]

Az első sikeres tüdőeltávolítást 1933-ban végezték.[37] Palliatív sugárterápiát 1940-óta alkalmaznak,[38] míg a beavatkozás, mint primer kezelési mód pusztán 1950 után terjedt el.

A kissejtes tüdőrák kezelésére irányuló erőfeszítések (sebészi beavatkozás és sugárterápia) az 1960-as évekig eredménytelenek voltak.[39][40] Az első sikeres műtétre 1970-ig kellett várni.[41]

Epidemiológia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A tüdőrák elterjedése az Amerikai Egyesült Államokban

Incidenciáját és mortalitását tekintve a tüdőrák a legelterjedtebb daganatféleség a világon (1,35 millió új eset évente 1,18 millió halálos áldozattal). A statisztikák szerint a tüdőrák 50 év felett, korábban vagy jelenleg is aktívan dohányzó személyekben alakul ki a leggyakrabban. A tüdőrák a második leggyakoribb daganatos elváltozás a nyugati országokban és a legelső helyet foglalja el a halállal végződő daganatos megbetegedések között. Habár a nyugati országokban a halálozás aránya csökken a férfi lakosság körében ez nem mondható el a női populációról, köszönhetően a dohányzás egyre nagyobb elterjedésének e csoporton belül.[42] Ez többek között a dohánygyárak sikeres kampányának is köszönhető, akik az 1970-es évek óta előszeretettel célozzák meg a női fogyasztói réteget (light és hosszú cigaretták).

Nem minden tüdőrák alakul ki dohányzás talaján, de a passzív dohányzás, mint kiváltó tényező egyre inkább előtérbe kerül, ami megelőző intézkedések meghozatalára serkenti a kormányokat a nem dohányzók védelmében. A gépkocsik, gyárak és erőművek által kibocsátott szennyeződés szintén jelentős előmozdító tényezőnek bizonyul.[14][16][43]

Kelet-Európa rendelkezik a legnagyobb mortalitási indexszel a férfi tüdőrákosok körében, míg a legtöbb tüdőrákban szenvedő nő Nyugat Európában és az Egyesült Államokban halálozik el. Az előrejelzések szerint a közeljövőben a tüdőrákban meghaltak száma növekedni fog a fejlődő országokban, mint Kína[44] és India.[45]

A rákos megbetegedések jól korrelálnak a napsütéses órák számával és az UVB sugárzás mértékével. Feltételezhető, hogy a napfény hatására a bőrben keletkező D-vitamin protektív hatást fejt ki.[46]

Az 1950-es évektől kezdve az adenokarcinóma vált a leggyakoribb tüdődaganattá.[47] Ez valószínűleg a cigarettán lévő filterek bevezetésének köszönhető. A filter meggátolja a nagyobb részecskék átjutását, és így azok lerakódását a nagyobb bronchusokban. Sajnálatos módon azonban a dohányzónak nagyobb, mélyebb slukkot kell szívnia, hogy azonos mennyiségű nikotint juttasson a szervezetébe, így viszont elősegíti a kisebb szemcsék lerakódását a kisebb bronchusokba, ahonnan az adenokarcinóma származik.[48]

Klasszifikáció

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Primer tüdődaganatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tüdőrákok többsége malignus karcinóma, amelyek a tüdő epithel szöveteiből indulnak ki. Méretük és mikroszkópos megjelenési mintázatuk alapján a patológusok két csoportot különítenek el: nem-kissejtes (80,4%) és kissejtes (16,8%) változatokat.[30] A szövettani besorolás fontos szerepet tölt be a terápia, illetve a betegség kimenetele szempontjából.

A különböző tüdőrákok gyakorisága[30]
Szövettani besorolás Gyakoriság (%)
nem-kissejtes forma 80.4
Kissejtes forma 16.8
Carcinoid[49] 0.8
Szarkóma[50] 0.1
Nem azonosított 1.9

Nem-kissejtes karcinóma (NSCLC)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nem-kissejtes (Non-small cell lung carcinoma) elváltozásokat egy csoportba sorolják, mivel kezelésük és kimenetelük hasonló. Ide három daganatos elváltozást sorolnak: a laphámrákot (laphámból kiinduló, planocellularis carcinomát), a nagysejtes illetve az adenokarcinómát. A tüdőrákok 33,3%-át[30] kitevő laphámrák az esetek többségében centrális elhelyezkedésű és a fő bronchusból indul ki. A daganat üregképzésre és nekrózisra hajlamos. Jól differenciált formái a többi tüdőrákhoz képest viszonylag lassabb növekedést mutatnak.[8] A tüdő daganatainak 29,4%-a adenokarcinóma.[30] Az elváltozás általában a tüdő perifériás részéből kiinduló növedék. Az adenocarcinómák többsége erős asszociációt mutat a dohányzással, habár ez a változat a nem dohányosok körében előforduló leggyakoribb tüdőrák.[51]

Nem-kissejtes carcimómák altípusai dohányzó és nem dohányzó betegekben[52]
Altípus Nem-kissejtes tumorok gyakorisága (%)
Dohányzók Nem dohányzók
Laphámrák 42 33
Adenocarcinóma Adenocarcinóma (más módon nem specifikált) 39 35
Bronchioloalveoláris carcinóma 4 10
Carcinoid 7 16
Egyéb 8 6

Kissejtes tüdőrák (SCLC)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kissejtes karcinóma mikroszkópos képe

A kissejtes tüdőrák (Small cell carcinoma) egy kevésbé gyakori forma. A primer és secunder hörgőkből eredő elváltozás gyorsan növekszik és viszonylag nagyra nő.[24] A tüdő daganatai közül ez mutatja a legnagyobb összefüggést a dohányzással.[53] Sebészileg nem eltávolítható, kemo- illetve sugárterápiára érzékeny, agresszív daganat. Tüneteket akkor okoz, amikor a légutakat komprimálja. A felfedezés időpontjában rendszerint már távoli áttéteket ad, ez a forma rendelkezik a legrosszabb prognózissal.

Egyéb daganatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermekek leggyakoribb primer tüdődaganata a blastoma és a carcinoid.[54]

Szekunder daganatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szekunder tüdőrákok alatt a tüdőbe adott daganatos áttéteket értjük. Gyermekekben a legtöbb tüdőrák áttét következménye.[54] A tüdő daganatainak többsége haematogen úton a mellékvesébe, a májba, az agyba és a csontokba ad áttétet. Per continuitatem a pleurára, a bordákra és a sternumra terjed.[55]

Jelek és tünetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tünetek, amelyek felvethetik a tüdőrák gyanúját a következők:[56]

  • dyspnoe (nehézlégzés)
  • haemoptyzis (vérköpés)
  • krónikus köhögés, vagy a köhögés mintázatának megváltozása
  • mellkasi fájdalom
  • cachexia (senyvedés)
  • dysphagia (fájdalmas nyelés)

Amennyiben a daganat a légutakba befelé nő, elzárhatja azokat, légzési nehézséget és más tüneteket okozva. Az elzáródás mögött felhalmozódó és pangó folyadék felülfertőződhet és pneumóniát (tüdőgyulladás) eredményezhet. A sérülékeny daganatok mechanikai behatásra megrepedhetnek, és a belőlük elfolyó vér komplikációkat válthat ki (vérköpés, haemothorax, halál). A tumor továbbá összenyomhatja a mediasztinumban futó felső üres visszeret (vena cava superior) is, vena cava superior szindrómát okozva.[57]

A tumor típusától függően paraneopláziás szindróma tünetei is jelentkezhetnek a betegen, amely szintén felvetheti a tüdőrák gondolatát.[58] A tüdőcsúcsban elhelyezkedő daganatok méretüknél fogva komprimálhatják a szimpatikus idegrendszer idegeit.[59]

A tüdőrákban szenvedők 10%-nak nincsenek tüneteik.[5] Ebben az esetben a daganatot általában rutinvizsgálat során szokták felfedezni (tüdőröntgen során).

Kiváltó okok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tüdőrák (és a legtöbb rák) kialakulását, megjelenését több tényező indukálhatja, mint például carcinogének (ideértve a dohányfüstben lévő 4000 káros anyagot), virális infekció és ionizáló sugárzás. Az előbb felsorolt tényezőknek kitett szövetben (tüdőrák esetében a bronchus epitheliuma) a sejtek DNS-e károsodik. Minél nagyobb a károsodás, és minél több sejt szenved elváltozást, annál nagyobb a daganat kialakulásának esélye.[8]

A dohányzás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A dohányzás elterjedését követően ugrásszerűen megnövekedett a tüdőrákban megbetegedettek száma a populációban.

A dohányfüst a tüdőrákot indukáló tényezők legfontosabbika.[60] A fejlett világban a halálos tüdődaganatok 90%-át a dohányzás okozza.[61] Az Egyesült Államokban a dohányzás okolható a tüdőrákok 87%-áért (90% férfiakban, 85% nőknél).[62] A dohányzó férfiakban a tüdőrák kialakulásának kockázata 17,2%, míg a dohányzó nőkben ez az érték 11,6%. A nem dohányzó populációban a tüdőrák kialakulásának kockázata jóval alacsonyabb: férfiakban 1,3% nőknél 1,4%.[63] A dohányfüst több mint 4000 káros anyagot tartalmaz, ezek közül több mint 60 bizonyítottan[64] rákkeltő. Ilyen például a nitrózamin, a benzopirén és a radioaktív radon gáz. Mindemellett a dohányban lévő nikotin csökkenti az immunrendszer válaszát a daganatos sejtburjánzásra.[65]

Minél tovább dohányzik valaki, annál nagyobb eséllyel lesz tüdőrákos.[66] Tény, hogy a nem dohányzók jobb prognózisra (hosszabb túlélésre) számíthatnak, mint a dohányzók, illetve azok, akik a diagnózis felállításakor is dohányoznak.[67][68]

A passzív dohányzás a tüdőrák kialakulásának egyik jelentős oka nem dohányzókban. Amerikai,[69] brit,[70] európai[71] és ausztráliai[72] tanulmányok alátámasztják, hogy a passzív dohányzás növeli a rák kialakulásának kockázatát. A legújabb kutatások igazolják azt a feltételezést is, hogy a passzív dohányzás kártékonyabb az aktív dohányzásnál.[73]

Radon gáz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A radon egy színtelen, szagtalan gáz, amely a radioaktív rádium bomlása során szabadul fel. A radon a második helyet foglalja el a tüdőrákot indukáló tényezők között.[12] A radonszint nagy változatosságot mutat, földrajzi helyzettől függően változik.

Azbeszt

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azbesztexpozíció széles körű tüdőbetegségeket okozhat, köztük tüdőrákot is. A szervezetben lerakódó azbeszt és a dohányzás között szignifikáns kapcsolat van.[13] Dohányzó, azbeszttel fertőzött embernek 55-ször nagyobb esélye van arra, hogy tüdőrákban fog megbetegedni. Mindemellett az azbeszt a pleura (mellhártya) malignus elváltozásaiért is felelős.

Vírusok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonyított, hogy virális infekciók indukálhatják a tüdő sejtjeinek malignus transzformációját állatok esetében,[74][75] és újabb kutatások szerint hasonló folyamatok emberekben is lejátszódhatnak. Feltételezett patogének: humán papillómavírus,[76] JC vírus,[77] SV40, BK, citomegalovírus.[78] Ezen kórokozók befolyásolhatják a sejtciklust és gátolhatják a sejtek apoptózisát.

Pathogenezis

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonlóan más rákos elváltozásokhoz a tüdőrák is onkogének aktivációjával, illetve tumor szupresszor gének inaktivációjával kezdődik.[79] Az onkogének olyan humán gének, amelyekről feltételezik, hogy túlzott kifejeződésükkel képesek beindítani a rákos elfajulásokat. A proto-onkogének rákkeltő hatásokra képesek onkogénekké differenciálódni.[80] A K-RAS prot-onkogénben végbement mutáció felelős a tüdő adenocarcinómáinak 10-30%-ért.[81][82] Az epidermális növekedési receptor (EGFR) fiziológiás körülmények között angiogenezisért és a sejtek apoptózisáért is felelős.[81] Mutációja gyakori a kissejtes tüdőrákokban, így lehetőséget biztosít EGFR agonista gyógyszerek terápiás alkalmazására. Kromoszóma mutációk hajlamossá tesznek a heterozigóta jelleg elvesztésére, és így a tumor szupresszor gének inaktiválódására is egyben. A kromoszómák károsodása, mint pl a 3p, 5q, 13q, és 17p szintén gyakoriak a kis-sejtes tüdőrákokban. A p53 nevű fehérjét kódoló gén mutációja a 17-es kromoszómán a tüdő daganatos elváltozásainak 60-75%-ban előfordul.[83] További, gyakran előforduló génmutációk: c-MET, NKX2-1, LKB-1, PIK3CA és BRAF.[81]

Diagnózis

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pozitív CT eredmény. A tumoros elváltozás a bal felső lebenyben található.

Amennyiben a tüdőrák lehetősége felmerül egy betegnél, az első diagnosztikus lépés a mellkasröntgen. Pozitív esetben a daganat kontúrjai észrevehetőek. Amennyiben daganatos elváltozás nem észlelhető, de a gyanú erősen megalapozott, bronchoscopia és/vagy CT vizsgálat biztosíthatja a szükséges információkat. Bronchoscopia vagy CT biopsziával kombinálva lehetővé teszi a daganat szövettani besorolását.[5]

Tüdőrákhoz hasonló röntgenképet adhatnak a tüdő egyéb nem daganatos elváltozásai, mint például tuberkulózis, sarcoidosis vagy mediastinalis lymphadenopathia.[8]

Megelőzés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megelőzés a legköltséghatékonyabb eljárás a tüdőrák leküzdésére. Habár a legtöbb országban a rákkeltő ipari és mezőgazdasági vegyszereket betiltották, a dohányzás továbbra is világszerte elterjedt. A dohányzás elterjedésének visszaszorítása és a már dohányzók leszoktatása a megelőzés elsődleges eszköze.[84] A megelőzési programok célkorosztálya a fiatalság. Az Egyesült Államokban a szövetségi államok maguk finanszírozzák prevenciós programjaikat, amelyeknek döntő bevétele a cigaretta jövedéki adójából származik (habár az ebből befolyt összegnek 15%-át sem költik erre a célra[85]).

A passzív dohányzás megelőzésére tett kísérletek is egyre inkább elterjednek. Ennek értelmében tilos a dohányzás középületekben: Kaliforniában (1998), Írországban (2004), Olaszországban (2005), Norvégiában (2005), Skóciában (2006), Angliában (2007), Franciaországban (2008). Új-Zéland kormánya betiltotta a köztereken való dohányzást 2004-ben. 2005 óta Bhutánban tilos a dohányzás minden formája.[86]

Egy 2008-as, 75000 közép és időskorú emberen végzett tanulmány szerint a hosszú távú vitaminszedés nem csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát, sőt, a túlzott mennyiségű E-vitamin fogyasztása feltehetően növeli az esélyt a tumor kialakulására.[87]

A fiatalkorúak védelmében a WHO felszólította a kormányokat a dohányzás teljes betiltására világszerte.

Kezelés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tüdőrák kezelését meghatározza: a daganat szövettani jellege, a daganat kiterjedése (státusz, grádus) illetve a beteg fizikai állapota. A legelterjedtebb kezelések közé a sebészi beavatkozás, továbbá a sugár- és kemoterápia tartozik.[5][88]

Sebészi beavatkozás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Laphámrák (a nagy fehér elváltozás) a hilus mellett.

Amennyiben a vizsgálatok igazolták a rák meglétét, a betegen CT vizsgálatot, vagy PET-CT végeznek, hogy megállapítsák a kóros szövet pontos helyzetét illetve annak rezekálhatóságát. Amennyiben a tumor szétterjedt, sebészi eltávolíthatósága és így a műtét is kérdésessé válik. IV-es stádiumú daganat inoperábilis. Ezen betegek sebészi kezeléssel nem gyógyíthatóak.

Vérvizsgálatok és spirometria elvégzése is szükséges a beteg fizikális állapotának felmérésére. Amennyiben a beteg légzési értékei nem megfelelőek (gyakran COPD miatt), a műtéti beavatkozás ellenjavallt.

A beavatkozás közbeni halálozási arány 4,4% amelynek mértékét döntően a páciens légzési funkciói határozzák meg.[89] Sebészi beavatkozást döntően abban az esetben alkalmaznak, ha a daganat nem-kissejtes, csak az egyik tüdőt érinti és stádiuma maximum III fokú.

A műtét során eltávolíthatják egy lebeny bizonyos részét/részeit, a teljes lebenyt (lobectomia) vagy az egyik tüdőt (pulmonectomia).

Kemoterápia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kissejtes tüdőrák sebészileg nem kezelhető, kizárólag kemo- illetve sugárterápiával kísérelhető meg a gyógyítás. Kemoterápiát alkalmaznak metasztatikus nem-kissejtes tüdődaganatok esetében is.

Adjuváns kemoterápia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adjuváns kemoterápiás kezelést sebészi beavatkozást követően alkalmaznak, hogy a terápia sikeres kimenetelét növeljék. A műtét alatt mintákat vesznek a környező nyirokcsomókból (sentinel nyirokcsomók). Amennyiben a szövettan igazolja a daganatos sejtek meglétét (II-III as stádium) megkezdik az adjuváns terápia alkalmazását. Az adjuváns kezelés 15%-kal is növeli a túlélés esélyét.[90][91]

Sugárterápia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sugárkezelést gyakran alkalmazzák kemoterápiás szerekkel kombináltan, illetve azon nem kissejtes daganatok esetén, amelyeket nem lehet sebészileg eltávolítani. A beavatkozás ezen formáját radikális sugárterápiának nevezik, mivel rövid idő alatt nagy dózist kap a beteg.[92][93] A potenciálisan gyógyítható kissejtes elváltozásokat szintén ezzel a módszerrel kezelik.[94] A sugárterápia alkalmazása, mint adjuváns beavatkozás nem-kissejtes carcinóma műtéti eltávolítását követően nem elterjedt és vitatott. Előnyök – amennyiben származnak a beavatkozásból – azon személyekben észlelhetőek, akiknél lymphogén áttétet diagnosztizáltak a mediasztinális nyirokcsomókban.[95][96]

Kissejtes és nem-kissejtes daganatok esetén is alkalmazható e beavatkozás palliatív terápiaként.

Alacsony stádiumú, kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeket általában profilaktikus céllal koponya besugárzásban részesítik, megelőzendő az agyi áttétek kialakulását (PCI).[97] Azon betegekben, akiknél a sugárkezelést követően a kissejtes tüdőrák ismét kialakult, a koponya besugárzása 40,4%-ról 14,6%-ra csökkentette az agyi metasztázis kialakulásának lehetőségét.[98]

Prognózis

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem-kissejtes tüdőrák esetén a gyógyulás esélyét befolyásolja: a meglévő légzőszervi tünetek, a tumor mérete, a szövettani diagnózis, a tumor stádiuma, lymphogén áttétek jelenléte, illetve hogy van-e vaszkuláris invázió.

Kissejtes tüdőrákok esetében további befolyásoló tényező a máj és a központi idegrendszer érintettsége (áttét).[99]

IA stádiumban lévő nem-kissejtes daganat eltávolítását követően az 5 éves túlélés esélye 67%. IB stádium esetén az érték 57%.[100] IV-es stádiumban lévő NSCLC-ben szenvedő páciensek esetén az 5 éves túlélés esélye 1%.[1]

Kissejtes tüdőrák 5 éves túlélési esélye 5%.[5] A kifejezetten rossz stádiumban lévő betegek átlagos 5 éves túlélési esélye kevesebb, mint 1%.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 "Lung Carcinoma: Tumors of the Lungs". Merck Manual Professional Edition, Online edition. 16 augusztus 2007 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 15 augusztus 2007. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  2. ↑ "Non-Small Cell Lung Cancer Treatment –Patient Version (PDQ®)". NCI. 16 május 2025. 29 február 2016 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 7 július 2026. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  3. ↑ Falk, S; Williams, C (2010). "Chapter 1". Lung Cancer—the facts (3rd ed.). Oxford University Press. 3–4. o. ISBN 978-0-19-956933-5.
  4. ↑ WHO (2006. február). "Cancer". World Health Organization. Hozzáférés: 2007. június 25.
  5. 1 2 3 4 5 6 Minna, JD (2008). Harrison's Principles of Internal Medicine (17th ed.). McGraw-Hill. 551–562. o. ISBN 0-07-146633-9. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  6. ↑ Horn, L; Lovly, CM; Johnson, DH (2015). "Chapter 107: Neoplasms of the lung". In Kasper, DL; Hauser, SL; Jameson, JL; Fauci, AS; Longo, DL; Loscalzo, J (eds.). Harrison's Principles of Internal Medicine (19th ed.). McGraw-Hill. ISBN 978-0-07-180216-1.
  7. ↑ "Lung Cancer—Patient Version". NCI. 9 március 2016 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 5 március 2016. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  8. 1 2 3 4 5 Vaporciyan, AA (2000). Cancer Medicine. B C Decker. 1227–1292. o. ISBN 1-55009-113-1. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  9. ↑ Thun MJ, Hannan LM, Adams-Campbell LL, et al. (2008. szeptember). "Lung cancer occurrence in never-smokers: an analysis of 13 cohorts and 22 cancer registry studies". PLoS Medicine. 5 (9): e185. doi:10.1371/journal.pmed.0050185. PMC 2531137. PMID 18788891.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  10. ↑ Gorlova, OY (2007. július). "Aggregation of cancer among relatives of never-smoking lung cancer patients". International Journal of Cancer. 121 (1): 111–118. doi:10.1002/ijc.22615. PMID 17304511. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  11. ↑ Hackshaw, AK (1997. október 18.). "The accumulated evidence on lung cancer and environmental tobacco smoke". British Medical Journal. 315 (7114): 980–988. PMID 9365295. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); Unknown parameter |day= ignored (súgó)
  12. 1 2 Catelinois O, Rogel A, Laurier D; et al. (2006. szeptember). "Lung cancer attributable to indoor radon exposure in france: impact of the risk models and uncertainty analysis". Environ. Health Perspect. 114 (9): 1361–6. doi:0.1289/ehp.9070. PMC 1570096. PMID 16966089. 2009. január 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 23. {{cite journal}}: Check |doi= value (súgó); Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. 1 2 3 O'Reilly, KM; Mclaughlin AM; Beckett WS; Sime PJ (2007. március). "Asbestos-related lung disease". American Family Physician. 75 (5): 683–688. PMID 17375514. 29 szeptember 2007 dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite journal}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  14. 1 2 Kabir, Z (2007. február). "Lung cancer and urban air-pollution in dublin: a temporal association?". Irish Medical Journal. 100 (2): 367–369. PMID 17432813. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  15. ↑ Coyle, YM (2006. szeptember). "An ecological study of the association of metal air pollutants with lung cancer incidence in Texas". Journal of Thoracic Oncology. 1 (7): 654–661. PMID 17409932. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  16. 1 2 Chiu, HF (2006. december). "Outdoor air pollution and female lung cancer in Taiwan". Inhalation Toxicology. 18 (13): 1025–1031. doi:10.1080/08958370600904561. PMID 16966302. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  17. ↑ Carmona, RH (2006. június 27.). "The Health Consequences of Involuntary Exposure to Tobacco Smoke: A Report of the Surgeon General". U.S. Department of Health and Human Services. 2006. július 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. június 27.. Secondhand smoke exposure causes disease and premature death in children and adults who do not smoke.
  18. ↑ "Tobacco Smoke and Involuntary Smoking" (PDF). IARC Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans. 83. WHO International Agency for Research on Cancer. 2002. There is sufficient evidence that involuntary smoking (exposure to secondhand or 'environmental' tobacco smoke) causes lung cancer in humans. [...] Involuntary smoking (exposure to secondhand or 'environmental' tobacco smoke) is carcinogenic to humans (Group 1).
  19. ↑ Alberg, AJ; Brock, MV; Samet, JM (2016). "Chapter 52: Epidemiology of lung cancer". Murray & Nadel's Textbook of Respiratory Medicine (6th ed.). Saunders Elsevier. ISBN 978-1-4557-3383-5.
  20. ↑ Carmona, RH (27 június 2006). "The Health Consequences of Involuntary Exposure to Tobacco Smoke: A Report of the Surgeon General". U.S. Department of Health and Human Services. 15 február 2017 dátummal az eredeti címről archiválva. Secondhand smoke exposure causes disease and premature death in children and adults who do not smoke. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó) Retrieved 2014-06-16
  21. ↑ "Tobacco Smoke and Involuntary Smoking" (PDF). IARC Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans. 83. WHO International Agency for Research on Cancer. 2004. 13 augusztus 2015 dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. There is sufficient evidence that involuntary smoking (exposure to secondhand or 'environmental' tobacco smoke) causes lung cancer in humans. ... Involuntary smoking (exposure to secondhand or 'environmental' tobacco smoke) is carcinogenic to humans (Group 1). {{cite journal}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  22. ↑ "Lung Cancer Prevention–Patient Version (PDQ®)". NCI. 4 november 2015. 9 március 2016 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 5 március 2016. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  23. ↑ Lu C, Onn A, Vaporciyan AA, et al. (2010). "Chapter 78: Cancer of the Lung". Holland-Frei Cancer Medicine (8th ed.). People's Medical Publishing House. ISBN 978-1-60795-014-1.
  24. 1 2 Collins, LG; Haines C; Perkel R; Enck RE (2007. január). "Lung cancer: diagnosis and management". American Family Physician. 75 (1). American Academy of Family Physicians: 56–63. PMID 17225705. 29 szeptember 2007 dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite journal}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  25. ↑ Chapman, S; Robinson, G; Stradling, J; West, S; Wrightson, J (2014). "Chapter 31". Oxford Handbook of Respiratory Medicine (3rd ed.). Oxford University Press. 284. o. ISBN 978-0-19-870386-0.
  26. ↑ World Cancer Report 2014. World Health Organization. 2014. Chapter 5.1. o. ISBN 92-832-0429-8.
  27. ↑ World Cancer Report 2014. World Health Organization. 2014. Chapter 1.1. o. ISBN 92-832-0429-8.
  28. ↑ "Surveillance, Epidemiology and End Results Program". National Cancer Institute. 4 március 2016 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 5 március 2016. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  29. ↑ Majumder, edited by Sadhan (2009). Stem cells and cancer (Online-Ausg. ed.). New York: Springer. 193. o. ISBN 978-0-387-89611-3. 18 október 2015 dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite book}}: |first= has generic name (súgó); Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  30. 1 2 3 4 5 Travis, WD (1995. január). "Lung cancer". Cancer. 75 (Suppl. 1): 191–202. doi:10.1002/1097-0142(19950101)75:1+<191::AID-CNCR2820751307>3.0.CO;2-Y. PMID 8000996. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  31. ↑ Morgagni, Giovanni Battista (1761). De sedibus et causis morborum per anatomen indagatis.
  32. ↑ Bayle, Gaspard-Laurent (1810). Recherches sur la phtisie pulmonaire (francia nyelven). Paris.
  33. 1 2 Witschi, H (2001. november). "A short history of lung cancer". Toxicological Sciences. 64 (1): 4–6. doi:10.1093/toxsci/64.1.4. PMID 11606795.
  34. ↑ Adler, I (1912). Primary Malignant Growths of the Lungs and Bronchi. New York: Longmans, Green, and Company. OCLC 14783544., cited in Spiro SG, Silvestri GA (2005). "One hundred years of lung cancer". American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine. 172 (5): 523–529. doi:10.1164/rccm.200504-531OE. PMID 15961694.
  35. ↑ Doll, R (1956. november). "Lung cancer and other causes of death in relation to smoking; a second report on the mortality of British doctors". British Medical Journal. 2 (5001): 1071–1081. doi:10.1136/bmj.2.5001.1071. PMID 13364389. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  36. ↑ US Department of Health Education and Welfare (1964). "Smoking and health: report of the advisory committee to the Surgeon General of the Public Health Service" (PDF). Washington, DC: US Government Printing Office.
  37. ↑ Horn, L (2008. július). "Evarts A. Graham and the first pneumonectomy for lung cancer". Journal of Clinical Oncology. 26 (19): 3268–3275. doi:10.1200/JCO.2008.16.8260. PMID 18591561. 2020. március 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  38. ↑ Edwards, AT (1946). "Carcinoma of the bronchus". Thorax. 1 (1): 1–25. doi:10.1136/thx.1.1.1. PMC 1018207.
  39. ↑ Lennox, SC (1968. november). "Results of resection for oat-cell carcinoma of the lung". Lancet. 2 (7575). Elsevier: 925–927. doi:10.1016/S0140-6736(68)91163-X. PMID 4176258. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  40. ↑ Miller, AB (1969. szeptember). "Five-year follow-up of the Medical Research Council comparative trial of surgery and radiotherapy for the primary treatment of small-celled or oat-celled carcinoma of the bronchus". Lancet. 2 (7619). Elsevier: 501–505. doi:10.1016/S0140-6736(69)90212-8. PMID 4184834. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  41. ↑ Cohen, M (1977). "Intensive chemotherapy of small cell bronchogenic carcinoma". Cancer Treatment Reports. 61 (3): 349–354. PMID 194691. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  42. ↑ Lum, KL (2008. október). "Signed, sealed and delivered: "big tobacco" in Hollywood, 1927-1951". Tobacco Control. 17 (5): 313–323. doi:10.1136/tc.2008.025445. PMID 18818225. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  43. ↑ Parent, ME (2007. január). "Exposure to diesel and gasoline engine emissions and the risk of lung cancer". American Journal of Epidemiology. 165 (1): 53–62. doi:10.1093/aje/kwj343. PMID 17062632. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  44. ↑ Liu, BQ (1998. november 21.). "Emerging tobacco hazards in China: 1. Retrospective proportional mortality study of one million deaths". British Medical Journal. 317 (7170): 1411–1422. PMID 9822393. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); Unknown parameter |day= ignored (súgó)
  45. ↑ Behera, D (2004). "Lung cancer in India" (PDF). Indian Journal of Chest Diseases and Allied Sciences. 46 (4): 269–281. PMID 15515828. 2008. december 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  46. ↑ Mohr, SB (2008). "Could ultraviolet B irradiance and vitamin D be associated with lower incidence rates of lung cancer?". Journal of Epidemiology and Community Health. 62 (1): 69–74. doi:10.1136/jech.2006.052571. PMID 18079336. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  47. ↑ Chen, F (2007. április). "Declining incidence rate of lung adenokarcinóma in the United States". Chest. 131 (4): 1000–1005. doi:10.1378/chest.06-1695. PMID 17426202. 2008. december 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  48. ↑ Charloux, A (1997. február). "The increasing incidence of lung adenokarcinóma: reality or artefact? A review of the epidemiology of lung adenocarcinoma". International Journal of Epidemiology. 26 (1): 14–23. doi:10.1093/ije/26.1.14. PMID 9126499. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  49. ↑ Morandi, U (2006). "Bronchial typical carcinoid tumors". Seminars in Thoracic and Cardiovascular Surgery. 18 (3): 191–198. doi:10.1053/j.semtcvs.2006.08.005. PMID 17185178. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  50. ↑ Etienne-Mastroianni, B (2002. december). "Primary sarcomas of the lung: a clinicopathologic study of 12 cases". Lung Cancer. 38 (3): 283–289. doi:10.1016/S0169-5002(02)00303-3. PMID 12445750. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  51. ↑ Subramanian, J (2007. február). "Lung cancer in never smokers: a review". Journal of Clinical Oncology. 25 (5). American Society of Clinical Oncology: 561–570. doi:10.1200/JCO.2006.06.8015. PMID 17290066. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  52. ↑ Bryant, A (2007. július). "Differences in epidemiology, histology, and survival between cigarette smokers and never-smokers who develop non-small cell lung cancer". Chest. 132 (1): 198–192. doi:10.1378/chest.07-0442. PMID 17573517. 2008. december 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  53. ↑ Barbone, F (1997. december). "Cigarette smoking and histologic type of lung cancer in men" (PDF). Chest. 112 (6). American College of Chest Physicians: 1474–1479. doi:10.1378/chest.112.6.1474. PMID 9404741. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  54. 1 2 Dishop MK, Kuruvilla S (2008. július). "Primary and metastatic lung tumors in the pediatric population: a review and 25-year experience at a large children's hospital". Arch. Pathol. Lab. Med. 132 (7): 1079–103. PMID 18605764.
  55. ↑ Greene, Frederick L. (2002). AJCC cancer staging manual. Berlin: Springer-Verlag. ISBN 0-387-95271-3.
  56. ↑ Hamilton, W (2005. december). "What are the clinical features of lung cancer before the diagnosis is made? A population based case-control study". Thorax. 60 (12). BMJ Publishing Group: 1059–1065. doi:10.1136/thx.2005.045880. PMID 16227326. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  57. ↑ Wudel, LJ Jr. (2001. február). "Superior vena cava syndrome". Thorax (angol nyelven). 2 (1). Curr Treat Options Oncol.: 77–91. PMID 12057143. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  58. ↑ Honnorat, J (2007. május). "Paraneoplastic neurological syndromes". Orphanet Journal of Rare Diseases. 2. BioMed Central: 22. doi:10.1186/1750-1172-2-22. PMID 17480225. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  59. ↑ Jones, DR (1998. július). "Pancoast tumors of the lung". Current Opinion in Pulmonary Medicine. 4 (4): 191–197. doi:10.1097/00063198-199807000-00001. PMID 10813231. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  60. ↑ Biesalski, HK (1998). "European Consensus Statement on Lung Cancer: risk factors and prevention. Lung Cancer Panel". CA Cancer J Clin. 48 (3): 167–176, discussion 164–166. doi:10.3322/canjclin.48.3.167. PMID 9594919. Smoking is the major risk factor, accounting for about 90% of lung cancer incidence. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  61. ↑ Peto, R (2006). Mortality from smoking in developed countries 1950–2000: Indirect estimates from National Vital Statistics. Oxford University Press. ISBN 0-19-262535-7. 2007. szeptember 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  62. ↑ Samet, JM (1988. május). "Cigarette smoking and lung cancer in New Mexico". American Review of Respiratory Disease. 137 (5): 1110–1113. PMID 3264122. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  63. ↑ Villeneuve, PJ (1994. november). "Lifetime probability of developing lung cancer, by smoking status, Canada". Canadian Journal of Public Health. 85 (6): 385–388. PMID 7895211. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  64. ↑ Hecht, S (2003. október). "Tobacco carcinogens, their biomarkers and tobacco-induced cancer". Nature Reviews. Cancer. 3 (10). Nature Publishing Group: 733–744. doi:10.1038/nrc1190. PMID 14570033.
  65. ↑ Sopori, M (2002. május). "Effects of cigarette smoke on the immune system". Nature Reviews. Immunology. 2 (5): 372–7. doi:10.1038/nri803. PMID 12033743.
  66. ↑ US Department of Health and Human Services (1990. szeptember 30.). "The Health Benefits of Smoking Cessation: a Report of the Surgeon General" (PDF). Centers for Disease Control (CDC), Office on Smoking and Health. vi, 130, 148, 152, 155, 164, 166. o. Hozzáférés: 2007. november 18.{{cite web}}: CS1 karbantartás: date és year (link)
  67. ↑ Nordquist, LT (2004. augusztus). "Improved survival in never-smokers vs current smokers with primary adenokarcinóma of the lung". Chest. 126 (2). American College of Chest Physicians: 347–351. doi:10.1378/chest.126.2.347. PMID 15302716. 2008. december 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  68. ↑ Tammemagi, CM (2004. január). "Smoking and lung cancer survival: the role of comorbidity and treatment". Chest. 125 (1). American College of Chest Physicians: 27–37. doi:10.1378/chest.125.1.27. PMID 14718417. 2008. december 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  69. ↑ CDC (1986. december). "1986 Surgeon General's report: the health consequences of involuntary smoking". CDC. PMID 3097495. Hozzáférés: 2007. augusztus 10.
    * National Research Council (1986). Environmental tobacco smoke: measuring exposures and assessing health effects. National Academy Press. ISBN 0-309-07456-8.
    * EPA (1992). "Respiratory health effects of passive smoking: lung cancer and other disorders". EPA. 2010. június 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. augusztus 10. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
    * California Environmental Protection Agency (1997). "Health effects of exposure to environmental tobacco smoke". Tobacco Control. 6 (4): 346–353. doi:10.1136/tc.6.4.346. PMID 9583639. 2007. augusztus 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5.
    * CDC (2001. december). "State-specific prevalence of current cigarette smoking among adults, and policies and attitudes about secondhand smoke—United States, 2000". Morbidity and Mortality Weekly Report. 50 (49). Atlanta, Georgia: CDC: 1101–1106. PMID 11794619.
    * Alberg, AJ (2003. január). "Epidemiology of lung cancer". Chest. 123 (S1). American College of Chest Physicians: 21S–49S. doi:10.1378/chest.123.1_suppl.21S. PMID 12527563. 2008. május 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  70. ↑ "Report of the Scientific Committee on Tobacco and Health". Department of Health. 1998. március. Hozzáférés: 2007. július 9.
    * Hackshaw, AK (1998. június). "Lung cancer and passive smoking". Statistical Methods in Medical Research. 7 (2): 119–136. doi:10.1191/096228098675091404. PMID 9654638.
  71. ↑ Boffetta, P (1998. október). "Multicenter case-control study of exposure to environmental tobacco smoke and lung cancer in Europe". Journal of the National Cancer Institute. 90 (19). Oxford University Press: 1440–1450. doi:10.1093/jnci/90.19.1440. PMID 9776409. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  72. ↑ National Health and Medical Research Council (1994. április). "The health effects and regulation of passive smoking". Australian Government Publishing Service. 2007. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. augusztus 10. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  73. ↑ Schick, S (2005. december). "Philip Morris toxicological experiments with fresh sidestream smoke: more toxic than mainstream smoke". Tobacco Control. 14 (6): 396–404. doi:10.1136/tc.2005.011288. PMID 16319363. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  74. ↑ Leroux, C. "Jaagsiekte Sheep Retrovirus (JSRV): from virus to lung cancer in sheep". Veterinary Research. 38 (2): 211–228. doi:10.1051/vetres:2006060. PMID 17257570. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  75. ↑ Palmarini, M (2001. november). "Retrovirus-induced ovine pulmonary adenocarcinoma, an animal model for lung cancer". Journal of the National Cancer Institute. 93 (21). Oxford University Press: 1603–1614. doi:10.1093/jnci/93.21.1603. PMID 11698564. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  76. ↑ Cheng, YW (2001. január 4.). "The association of human papillomavirus 16/18 infection with lung cancer among nonsmoking Taiwanese women". Cancer Research. 61 (7). American Association for Cancer Research: 2799–2803. PMID 11306446. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); Unknown parameter |day= ignored (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  77. ↑ Zheng, H (2007. május). "Oncogenic role of JC virus in lung cancer". Journal of Pathology. 212 (3): 306–315. doi:10.1002/path.2188. PMID 17534844. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  78. ↑ Giuliani, L (2007. szeptember). "Detection of oncogenic viruses (SV40, BKV, JCV, HCMV, HPV) and p53 codon 72 polymorphism in lung carcinoma". Lung Cancer. 57 (3): 273–281. doi:10.1016/j.lungcan.2007.02.019. PMID 17400331. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  79. ↑ Fong, KM (2003. október). "Lung cancer. 9: Molecular biology of lung cancer: clinical implications". Thorax. 58 (10). BMJ Publishing Group Ltd.: 892–900. doi:10.1136/thorax.58.10.892. PMID 14514947. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  80. ↑ Salgia, R (1998. március). "Molecular abnormalities in lung cancer". Journal of Clinical Oncology. 16 (3): 1207–1217. PMID 9508209. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  81. 1 2 3 Herbst, RS (2008. szeptember). "Molecular origins of cancer: lung cancer". N Engl J Med. 359 (13): 1367–1380. doi:10.1056/NEJMra0802714. PMID 18815398. 2008. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  82. ↑ Aviel-Ronen, S (2006. július). "K-ras mutations in non-small-cell lung carcinoma: a review". Clinical Lung Cancer. 8 (1). Cancer Information Group: 30–38. doi:10.3816/CLC.2006.n.030. PMID 16870043. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  83. ↑ Devereux, TR (1996. március). "Molecular mechanisms of lung cancer. Interaction of environmental and genetic factors". Chest. 109 (Suppl 3). American College of Chest Physicians: 14S–19S. doi:10.1378/chest.109.3_Supplement.14S. PMID 8598134. 2007. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  84. ↑ Vineis, P (2007. február). "Lung cancers attributable to environmental tobacco smoke and air pollution in non-smokers in different European countries: a prospective study". Environmental Health. 6. BioMed Central: 7. doi:10.1186/1476-069X-6-7. PMC 1803768. PMID 17302981. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  85. ↑ "A Decade of Broken Promises: The 1998 State Tobacco Settlement Ten Years Later" (PDF). Campaign for Tobacco-Free Kids. 2008. december 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. december 3.
  86. ↑ Pandey, G (2005. február). "Bhutan's smokers face public ban". BBC. Hozzáférés: 2007. szeptember 7.
  87. ↑ Slatore CG, Littman AJ, Au DH, Satia JA, White E (2008). "Long-term use of supplemental multivitamins, vitamin C, vitamin E, and folate does not reduce the risk of lung cancer". American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine. 177 (5): 524–30. doi:10.1164/rccm.200709-1398OC. PMID 17989343.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  88. ↑ Schiller JH, Vidaver RM, Novello S, Brahmer J, Monroe L (2007). "Living with a Diagnosis of Lung Cancer". [National Lung Cancer Partnership]. 2009. szeptember 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. december 1.{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  89. ↑ Strand, TE (2007. június). "Risk factors for 30-day mortality after resection of lung cancer and prediction of their magnitude". Thorax. 62. BMJ Publishing Group: 991. doi:10.1136/thx.2007.079145. PMID 17573442. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  90. ↑ Winton, T (2005. június). "Vinorelbine plus cisplatin vs. observation in resected non-small-cell lung cancer". New England Journal of Medicine. 352 (25). Massachusetts Medical Society: 2589–2597. doi:10.1056/NEJMoa043623. PMID 15972865. Adjuvant vinorelbine plus cisplatin has an acceptable level of toxicity and prolongs disease-free and overall survival among patients with completely resected early-stage non-small-cell lung cancer. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  91. ↑ Douillard, JY (2006. szeptember). "Adjuvant vinorelbine plus cisplatin versus observation in patients with completely resected stage IB-IIIA non-small-cell lung cancer (Adjuvant Navelbine International Trialist Association [ANITA]): a randomised controlled trial". Lancet Oncology. 7 (9). Elsevier: 719–727. doi:10.1016/S1470-2045(06)70804-X. PMID 16945766. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  92. ↑ Arriagada, R (2002). Oxford Textbook of Oncology (2nd ed.). Oxford University Press. 2094. o. ISBN 0-19-262926-3. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  93. ↑ Saunders, M (1997. július). "Continuous hyperfractionated accelerated radiotherapy (CHART) versus conventional radiotherapy in non-small-cell lung cancer: a randomised multicentre trial". Lancet. 350 (9072). Elsevier: 161–165. doi:10.1016/S0140-6736(97)06305-8. PMID 9250182. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  94. ↑ Wagner, H (1998. január). "Radiation therapy in the management of limited small cell lung cancer: when, where, and how much?". Chest. 113 (Suppl. 1). American College of Chest Physicians: 92S–100S. doi:10.1378/chest.113.1_Supplement.92S. PMID 9438697. 2007. november 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5.
  95. ↑ "Postoperative radiotherapy for non-small cell lung cancer". Cochrane database of systematic reviews (Online) (2): CD002142. 2005. doi:10.1002/14651858.CD002142.pub2. PMID 15846628. 2010. február 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  96. ↑ Lally, BE (2006. július). "Postoperative Radiotherapy for Stage II or III Non–Small-Cell Lung Cancer Using the Surveillance, Epidemiology, and End Results Database". Journal of Clinical Oncology. 24 (19). John Wiley & Sons: 2998–3006. doi:10.1200/JCO.2005.04.6110. PMID 16769986. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  97. ↑ Ng, M (2007. június). "Tolerability of accelerated chest irradiation and impact on survival of prophylactic cranial irradiation in patients with limited-stage small cell lung cancer: review of a single institution's experience". Journal of Thoracic Oncology. 2 (6). International Association for the Study of Lung Cancer: 506–513. doi:10.1097/JTO.0b013e318060095b. PMID 17545845. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  98. ↑ Slotman, B (2007. augusztus). "Prophylactic cranial irradiation in extensive small-cell lung cancer". New England Journal of Medicine. 357 (7): 664–672. doi:10.1056/NEJMoa071780. PMID 17699816. 2010. március 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  99. ↑ "-Small Cell Lung Cancer Treatment". PDQ for Health Professionals. National Cancer Institute. Hozzáférés: 2008. november 22.
  100. ↑ Mountain, CF (1997). "Revisions in the international system for staging lung cancer". Chest. 111. American College of Chest Physicians: 1710–1717. doi:10.1378/chest.111.6.1710. PMID 9187198. 2003. szeptember 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 24.

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tüdőrák&oldid=29375599”