Othello Gyulaházán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Othello Gyulaházán
1967-es magyar film
Rendező Zsurzs Éva
AlapműGádor Béla: (Vidéki Othello kisregény és tévéfilm-forgatókönyv)
Forgatókönyvíró Litványi Károly
Katona Mária
Dramaturg Szűcs Andor
Főszerepben Básti Lajos
Törőcsik Mari
Feleki Kamill
Bilicsi Tivadar
Domján Edit
Schwetz András
Zene Behár György
Operatőr Czabarka György
Vágó Zákonyi Sándor
Hangmérnök Noszek János
Jelmeztervező Kemenes Fanni
Díszlettervező Mátay Lívia
Gyártás
OrszágMagyarország
Nyelv magyar
Forgatási helyszín Mafilm műtermei
Kecskeméti Katona József Színház
Játékidő 87 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Magyar Televízió
Bemutató1967. január 14. péntek, 21.00h M1[1]
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk

Az Othello Gyulaházán egy 1966-ban készült és 1967-ben bemutatott fekete-fehér magyar tévéfilm-komédia, amelyet Zsurzs Éva rendezett. Az alapmű írója Gádor Béla; a Magyar Nemzetben megjelent Vidéki Othello című kisregényének és az Othello Gyulaházán című tévéfilm-forgatókönyvének felhasználásával a forgatókönyvet Litványi Károly és Katona Mária írták.

Készítették[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

További szereplők: Császár Kamilla, D. Szabó József, Galgóczy Imre, Garamszegi Mária, Kádár Flóra, Siménfalvy Sándor, Surányi Imre, Darvas Magda, Hável László, Harkányi Ödön, Hajnóczy Lívia, Nagy István, Lelkes Ágnes

Történet[szerkesztés]

A vidéki színházhoz Gyulaházára ambiciózus fiatal főrendező érkezik, aki új utakra próbálja vezérelni a színtársulatot. Elég volt az unalomig játszott operett-dömpingből, és a színház vezetése hosszas vita után műsorra tűzi Shakespeare Othellóját. Rendezői módszerei azonban nem a legszerencsésebbek. Azzal kezdi, hogy mellőzi a színház sokat foglalkoztatott, tehetséges primadonnáját és Desdemona szerepét egy fiatal, kezdő színésznőre osztja, aki eddig csak kisebb szerepeket játszott. A fiatal művésznő férjére osztja Othello szerepét, akit — hogy még szenvedélyesebb alakításra sarkalljon — féltékennyé is akar tenni. Ez a szándéka túlságosan jól sikerül, és a híre elterjed a kisvárosban. A Shakespeare-dráma alapjául szolgáló féltékenység valósággá válik, és a premier már egész Gyulaházát lázba hozza…

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]