Kádár Flóra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kádár Flóra
Kádár Flóra 2-1kep.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Kádár Flóra Anna
Született 1928. augusztus 4.[1]
Budapest
Elhunyt 2003. január 3. (74 évesen)
Budapest
Házastársa Fischer Péter operatőr, fotóriporter (1929–2013)
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek 1952 – 2002
Híres szerepei Komiszár
Visnyevszkij: Optimista tragédia
Augustias
Lorca: Bernarda Alba háza
Hacklné
A napfény íze
Zsófia, Alfred Redl nővére
Redl ezredes
Bözsi néni, egy korábbi férj házvezetőnője
Szerelmes sznobok
Irma
Egy óra múlva itt vagyok…
Terka
A zöldköves gyűrű
Anya
Csupajóvár
Mikus Jánosné
Angi Vera
Díjai
További díjak Aase-díj (1995)

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kádár Flóra témájú médiaállományokat.

Kádár Flóra (Budapest, 1928. augusztus 4.Budapest, 2003. január 3.[2]), születési neve: Kádár Flóra Anna vagy házassága révén Fischer Péterné, Aase-díjas magyar színésznő. A férje Fischer Péter operatőr, fotóriporter volt, akinek az öccse, Fischer György zongoraművész és karmester, valamint a férje nagybátyja volt Fischer Sándor karmester, az unokatestvérei pedig Fischer Ádám és Fischer Iván.

Számomra a kiszolgáltatottak sorsa a legmegindítóbb a világon. Én mellettük álltam mindig. Visszahúzódó, magányos szemlélődő vagyok, aki egyszerűen szereti az embereket.
– Kádár Flóra[3]

Élete[szerkesztés]

Kádár Flóra (jobbra) az édesanyjával és az ikertestvérével

Édesanyja Ohr Flóra, ikertestvére Kádár Sára, aki Svédországba költözött.[3] Budapesten született, de Hosszúberek-Péteriben nevelkedett, ahol apja tanító volt, azonban szülei később elváltak. Keszthelyen járt kereskedelmi szakközépiskolába, ahol már belekóstolt a színjátszásba és a rendezésbe is az iskola keretei között.[3] Kádár Flóra dolgozott Hosszúberek-Péteriben a helyi moziban, mielőtt 1949-ben felvették a Színművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban szerzett oklevelet.

Férje, Fischer Péter a házasságuk idején

A főiskolán ismerkedett meg a férjével, Fischer Péterrel (19292013),[4] aki operatőr szakra járt. Férje öccse, Fischer György (1935– ) zongoraművész és karmester lett. Fischer Péter nagybátyja volt Fischer Sándor karmester, az unokatestvérei pedig Fischer Ádám és Fischer Iván. Fischer Pétert tévedésből főiskolásként elvitték több éves katonai szolgálatra, mert lemaradt a felmentési listáról. Férje hallgatóként pedig többek között Garas Dezsővel is forgatott filmet. Kádár Flórával a házasságuk alatt Fischer szülei lakásának a cselédszobájában laktak, férje öccse pedig ekkor a nagybátyjánál, Fischer Sándoréknál lakott az unokatestvéreivel, Fischer Ádámmal és Ivánnal. A házasságukból gyermek nem született. Férje az 1956-os forradalom leverése után elhagyta az országot, és Londonban telepedett le, ahol fotósként és fotóriperterként dolgozott, és az angolosított Fisher névformát használta.[5] A kapcsolatuk végül válással végződött, majd Fischer Péter még kétszer kötött házasságot, és 2013. március 18-án Londonban hunyt el.[6] Kádár Flóra sógora, Fischer György Kölnben él, ahol a kölni opera zenei vezetőjeként ment nyugdíjba.

Kádár Flóra a sógorával, Fischer Györggyel

Kádár Flóra a válásuk ellenére a haláláig megtartotta a férjezett nevét, a Fischer Péternét, és később is tartotta a kapcsolatot volt férjével, mikor Fischer hazalátogatott Magyarországra, és bár többé nem ment férjhez, de volt párkapcsolata, amelyről azt nyilatkozta 1993-ban, hogy a „kedvese” halála után már teljesen egyedül élt.[3]

A Madách Színház tagja volt, innen ment nyugdíjba. A győri, a szegedi és a békéscsabai színházakban, valamint az Állami Déryné Színháznál is játszott.

A Békés Megyei Népújság 1958. szeptember 28-ai, vasárnapi számában ezt írták Kádár Flóráról, a Békéscsabai Jókai Színház új színművészéről: „Fiatal színésznő, és az »Elveszem a feleségem« bemutatója után joggal mondhatjuk, hogy tehetséges, igen jó színésznő. A Szegedi Nemzeti Színháztól jött, azelőtt a Faluszínház tagja volt.”[7]

A Békés Megyei Népújság 1958. november 16-ai, vasárnapi számában így jellemezte Kádár Flórának Visnyevszkij Optimista tragédia című művében a Komiszár szerepét megformáló alakítását: „A plakát szerint Visnyevszkij nagyszerű drámájában, az Optimista tragédiában a komisszár szerepét Erdélyi Ila és Kádár Flóra alakítják. A dráma premierjén Erdélyi lla játszotta a komisszárt, két napja azonban ezt a nehéz és nagy művészi felkészültséget kívánó szerepet színházunk másik új, fiatal tagja: Kádár Flóra vette át. Felfogása néhány helyen más, mint Erdélyi IIáé, és külön öröm számunkra, hogy ebben a drámában két ilyen egészen kiváló alakításnak tapsolhatunk, ugyanabban a szerepben. Kádár Flóra — amellett, hogy a komisszár tetteinek rugója elsősorban az értelem — az érzelmi momentumokat is igen hatásoson, plasztikusan érzékelteti. Az első felvonás első jeleneteiben, és a zárójelenetben igen jó. Különösen a zárójelenet — a komisszár halála — feledhetetlen. Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk: nagy öröm számunkra, hogy az Optimista tragédia egyik vezető-szerepében két kitűnő művésznőnek tapsolhatunk.”[8]

Fischer Péter (jobbra) az öccsével, Fischer Györggyel és az unokahúgukkal magyarországi hazalátogatásuk idején

„A Fiatal Művészek Kísérleti Stúdiója még 1977-ben készítette azt az egyórás filmet, amelynek nem éppen szerencsésen Akik kimaradtak a szereposztásból címet adták. A filmben megszólal: [...] Kádár Flóra [...]. Köztük olyan munkás-paraszt származású színészek, akiket a felszabadulás után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a majdan megírandó szocialista-realista drámák munkás-parasztszerepeinek eljátszására készítettek fel. S ebből kitűnően diplomáztak is. [...] A diploma átvétele után szinte valamennyien fővárosi színházaknál helyezkedtek el. Többen már utolsó éves korukban játszottak a Nemzetiben, kaptak kisebb-nagyobb filmszerepeket. S hogy a feladatokat jól oldották meg, arra a régi színházi lapok kritikái emlékeztetnek. Néhányan vidéki színházaknál próbálták tudásukat fejleszteni. De lassan elfogytak a rájuk szabott szerepek. S ők nem tudtak lépést tartani a hirtelen változással. Volt, aki hosszú hónapokon keresztül énekelni tanult. Nem sikerült. Most egy kamarakórusban énekel családi rendezvényeken, temetéseken – diplomával a zsebében. És a többiek? Van, aki önálló esteken áll az „ezerfejű Cézár” elé, van, aki diplomáját szépen bekeretezte, és költőnek csapott fel. Van, akiből színházi ügyelő, segédszínész lett. Néha-néha kap egy-egy kisebb szerepet televízióban, filmen. Családjuknak, gyermeküknek élnek. Csak egytől nem tudnak elszakadni: a színháztól, a filmtől. Kár, hogy csak némelyikükre figyelnek fel néha-néha rendezőink. Ambrus András, Létay Klári, Kádár Flóra, Fekete András is csak „szerepelget”, de nem kap tudásának megfelelő szerepeket. [...].”[9]

Egy 1993-as interjúban így vallott: „Számomra a kiszolgáltatottak sorsa a legmegindítóbb a világon. Én mellettük álltam mindig. Visszahúzódó, magányos szemlélődő vagyok, aki egyszerűen szereti az embereket.”[3]

Színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 65.[10]

Bemutató előadás a szegedi Kamaraszínházban 1958. március 7-én. Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka, játék három felvonásban, rendezte Pethes György
Bemutató előadás a szegedi Kamaraszínházban 1957. november 29-én. Paul ArmontPaul Vandenberghe: Fiúk, lányok, kutyák, vígjáték három felvonásban, rendezte Komor István

Rádió[12][szerkesztés]

Portréműsor[szerkesztés]

Rádiójátékok[szerkesztés]

  • Két zöld ász (Szomszédnő) – Tersánszky Józsi Jenő regénye folytatásokban (XV/1.) (2002)
  • A fekete tükör – dokumentumjáték Truman Capote amerikai íróról (2000)
  • Fordulj vissza, kislányom! – írta: Harangozó Anna, elmondja: Kádár Flóra (1995)[13][14]
  • Őrültek és szakemberek (Iya Mate földanya) – Wole Soyinka színművének rádióváltozata, a Rádiószínház bemutatója (1993)
  • Játéküzem – Szakonyi Károly hangjátéka (1991)
  • Rómeó-Shakespeare játék – Szőcs Géza színművének rádióváltozata, a Rádiószínház bemutatója (1991)
  • Etűdök sörösüvegekre – Kapecz Zsuzsa hangjátéka (1990)
  • Névjegy három betűvel – Miroslav Krleža és Josip Belović színművének rádióváltozata (1990)
  • Nehéz időket éltünk (Alt) – Márton László hangjátéka (1989)
  • Harmatos zöld fűben – Történetek Mátyás királyról Móra Ferenc és Szép Ernő elbeszéléseiből, a Gyermekrádió műsora (1983)
  • Három történet – Déry Tibor írását rádióra alkalmazta és rendezte: Balázs János (1977)
  • Gyeremkorom emlékei (Anya) – Ion Creangă regényét rádióra alkalmazta: Kőváry Katalin (1977)
  • Mátyuska macskája – Szabó Gyula művét rádióra alkalmazta: Dénes István (1977)
  • Rab Ráby – Jókai Mór regényének rádióváltozata (1976)
  • Kirakatrendezés (Tera, a segédmunkás felesége) – Vészi Endre hangjátéka (1973)
  • Az első ütközet (Futó Jánosné, Futó Feri anyja) – Hangjáték a pákozdi csatáról, írta: Takács Tibor, a Gyermekrádió műsora (1971)
  • A kastély – Franz Kafka regényét Rónay György fordításának felhasználásával rádióra alkalmazta Gáli József (1971)
  • Stavoren asszony (1. konyhalány) – Rádiójáték gyermekeknek holland meséből (1970)
  • Virrasztók – Rádiójáték Fekete Gyula regényéből (1970)
  • Magyar Parnasszus – Rádiójáték Petelei István műveiből (1970)
  • Elmondja János… (Anna) – Asztalos István regényét rádióra alkalmazta: Balogh László (1969)
  • Menyasszonytánc (Julis, Szőke András felesége) – Közvetítés a Békés megyei Jókai Színházból, Petőfi Rádió (1960. november 11., 19:05 )

Filmszerepek[szerkesztés]

Portréfilm[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Szinkronszerepek[szerkesztés]

Filmes szinkronszerepei[21][szerkesztés]

Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Sissi 1955 1990–1991 Stöcklné
A tévedés áldozata 1956 1982
A tető 1956
Párizs rejtelmei 1962 1981
Madarak és ragadozómadarak 1966 1977
Claire 1967 Lotte Rank Elfriede Irrall
Madarak, árvák, bolondok 1969
Mi történt Alice nénivel? 1969 Miss Edna Tinsley Mildred Dunnock
A rivális 1974
Tükör 1975 1981
Autóstoppal északnak 1977 1981
A bábu 1977
A nyomorultak 1978 1985 Főnöknő Flora Robson
Spirál 1978
Halál Canaanban 1978 1983
Német tavasz 1979 Burgl Mattuschka
Erdőzug 1980 1982 Dada Lisa Helwig
Az amatőr 1979
26 nap Dosztojevszkij életéből 1981 1981 Fedoszija, Dosztojevszkij házvezetőnője Tatyana Babanina
Cerro Mayor 1981
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (diafilm) 1981 1981 Mesélő
Fanny és Alexander 1982
Szellemes karácsony 1988 Nagymama Mabel King
Micsoda nő! 1990 1990 Idős hölgy Amzie Strickland

Filmsorozatbeli szinkronszerepei[szerkesztés]

Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Kórház a város szélén 1977–1981 1982 Műtősnő
Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal (rajzfilm) 1980–1981
Mentők 1984 Marie Čermáková Marie Vášová
A Guldenburgok öröksége: A nagy csalódás (II./8.) 1990 Böhmné
Nyugalom völgye – Parádfürdő (Nekem ne lenne hazám?)[22][23] 1991 1991 narrátor

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. nm0477558, 2016. július 22., Internet Movie Database
  2. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2017030310018019 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
  3. ^ a b c d e Lásd Szabó (1993: 11).
  4. Fischer Flóra (Kádár) (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  5. Peter Fisher's work lives on, 2013. március 21. (angol nyelven). The Jewish Chronicle Online. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  6. Fisher Péter (Fischer) (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  7. Lásd Békés Megyei Népújság (1958: 4).
  8. Lásd S (1958: 6).
  9. Pánczél (1981: 58).
  10. 2015. szeptember 18-ai lekérdezés
  11. Sosem lehet tudni (1970) (magyar nyelven). weebly. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  12. Kádár Flóra (magyar nyelven). Rádió lexikon. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  13. Fordulj vissza, kislányom! (magyar nyelven). Rádió lexikon. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  14. Fordulj vissza, kislányom! (magyar nyelven). NAVA. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  15. Az örökös (magyar nyelven). Filmintézet. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  16. Frici, a vállalkozó szellem (magyar nyelven). Animare TV újság. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  17. A hattyú (magyar nyelven). NAVA. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  18. Sosem lehet tudni (magyar nyelven). NAVA. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  19. Sosem lehet tudni a PORT.hu-n (magyarul) (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  20. Sosem lehet tudni (magyar nyelven). weebly. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  21. Kádár Flóra (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  22. Nyugalom völgye - Parádfürdő (Nekem ne lenne hazám?) (magyar nyelven). Filomgráfia – Szőke Miklós. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  23. Nyugalom völgye - Parádfürdő (Nekem ne lenne hazám?) (magyar nyelven). PORT.hu. (Hozzáférés: 2016. május 13.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]