Ugrás a tartalomhoz

Kádár Flóra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kádár Flóra
Életrajzi adatok
Születési névHorcsák Flóra Anna
Született1928. augusztus 4.[1][2]
Budapest
Elhunyt2003. január 3. (74 évesen)[3]
Budapest
HázastársaFischer Péter (1929–2013) operatőr, fotóriporter
SzüleiHorcsák Lajos (1895–?) tanító
Ohr Flóra (1892–?)
RokonaiHorcsák Sára (testvér)
Fischer György (sógor)
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek1952–2002
Híres szerepeiKomiszár
Visnyevszkij: Optimista tragédia
Augustias
Lorca: Bernarda Alba háza
Hackl Emilné
A napfény íze
Zsófia, Alfred Redl nővére
Redl ezredes
Bözsi néni, egy korábbi férj házvezetőnője
Szerelmes sznobok
Irma
Egy óra múlva itt vagyok…
Terka, a gyermekek nevelőnője
A zöldköves gyűrű
Anya
Csupajóvár
Mikus Jánosné Teréz, szövőnő
Angi Vera
Díjai
További díjakAase-díj (1995)
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kádár Flóra témájú médiaállományokat.

Kádár Flóra, születési neve: Horcsák Flóra Anna, házassága révén Fischer Péterné (Budapest, 1928. augusztus 4. – Budapest, 2003. január 3.[4]) Aase-díjas magyar színésznő.

Férje Fischer Péter operatőr, fotóriporter volt, akinek öccse Fischer György zongoraművész és karmester, valamint a férje nagybátyja volt Fischer Sándor karmester, unokatestvérei pedig Fischer Ádám és Fischer Iván.

Számomra a kiszolgáltatottak sorsa a legmegindítóbb a világon. Én mellettük álltam mindig. Visszahúzódó, magányos szemlélődő vagyok, aki egyszerűen szereti az embereket.
– Kádár Flóra[5]

Élete

[szerkesztés]
Kádár Flóra (jobbra) az édesanyjával és az ikertestvérével

Édesapja Horcsák Lajos péteri kántortanító, édesanyja Ohr Flóra volt. Szülei 1926. december 28-án Székesfehérvárott házasodtak össze. Édesapjának ez már a második házassága volt.[6] ikertestvére Horcsák Sára, aki Svédországba költözött.[5] Budapesten született, de Hosszúberek-Péteriben nevelkedett, ahol apja tanító volt, azonban szülei 1941-ben elváltak. Keszthelyen járt kereskedelmi szakközépiskolába, ahol már belekóstolt a színjátszásba és a rendezésbe is az iskola keretei között.[5] Kádár Flóra dolgozott Hosszúberek-Péteriben a helyi moziban, mielőtt 1949-ben felvették a Színművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban szerzett oklevelet.

Férje, Fischer Péter a házasságuk idején

A főiskolán ismerkedett meg a férjével, Fischer Péterrel (1929–2013),[7] aki operatőr szakra járt. Férje öccse, Fischer György (1935–2020) zongoraművész és karmester lett. Fischer Péter nagybátyja volt Fischer Sándor karmester, az unokatestvérei pedig Fischer Ádám és Fischer Iván. Fischer Pétert tévedésből főiskolásként elvitték több éves katonai szolgálatra, mert lemaradt a felmentési listáról. Férje hallgatóként pedig többek között Garas Dezsővel is forgatott filmet. Kádár Flórával a házasságuk alatt Fischer szülei lakásának a cselédszobájában laktak, férje öccse pedig ekkor a nagybátyjánál, Fischer Sándoréknál lakott az unokatestvéreivel, Fischer Ádámmal és Ivánnal. A házasságukból gyermek nem született. Férje az 1956-os forradalom leverése után elhagyta az országot, és Londonban telepedett le, ahol fotósként és fotóriperterként dolgozott, és az angolosított Fisher névformát használta.[8] A kapcsolatuk végül válással végződött, majd Fischer Péter még kétszer kötött házasságot, és 2013. március 18-án Londonban hunyt el.[9] Kádár Flóra sógora, Fischer György Kölnben élt, ahol a kölni opera zenei vezetőjeként ment nyugdíjba.

Kádár Flóra a sógorával, Fischer Györggyel

Kádár Flóra a válásuk ellenére a haláláig megtartotta a férjezett nevét, a Fischer Péternét, és később is tartotta a kapcsolatot volt férjével, mikor Fischer hazalátogatott Magyarországra, és bár többé nem ment férjhez, de volt párkapcsolata, amelyről azt nyilatkozta 1993-ban, hogy a „kedvese” halála után már teljesen egyedül élt.[5]

A Madách Színház tagja volt, innen ment nyugdíjba. A győri, a szegedi és a békéscsabai színházakban, valamint az Állami Déryné Színháznál is játszott.

A Békés Megyei Népújság 1958. szeptember 28-ai, vasárnapi számában ezt írták Kádár Flóráról, a Békéscsabai Jókai Színház új színművészéről: „Fiatal színésznő, és az »Elveszem a feleségem« bemutatója után joggal mondhatjuk, hogy tehetséges, igen jó színésznő. A Szegedi Nemzeti Színháztól jött, azelőtt a Faluszínház tagja volt.”[10]

A Békés Megyei Népújság 1958. november 16-ai, vasárnapi számában így jellemezte Kádár Flórának Visnyevszkij Optimista tragédia című művében a Komiszár szerepét megformáló alakítását: „A plakát szerint Visnyevszkij nagyszerű drámájában, az Optimista tragédiában a komisszár szerepét Erdélyi Ila és Kádár Flóra alakítják. A dráma premierjén Erdélyi lla játszotta a komisszárt, két napja azonban ezt a nehéz és nagy művészi felkészültséget kívánó szerepet színházunk másik új, fiatal tagja: Kádár Flóra vette át. Felfogása néhány helyen más, mint Erdélyi IIáé, és külön öröm számunkra, hogy ebben a drámában két ilyen egészen kiváló alakításnak tapsolhatunk, ugyanabban a szerepben. Kádár Flóra — amellett, hogy a komisszár tetteinek rugója elsősorban az értelem — az érzelmi momentumokat is igen hatásoson, plasztikusan érzékelteti. Az első felvonás első jeleneteiben, és a zárójelenetben igen jó. Különösen a zárójelenet — a komisszár halála — feledhetetlen. Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk: nagy öröm számunkra, hogy az Optimista tragédia egyik vezető-szerepében két kitűnő művésznőnek tapsolhatunk.”[11]

Fischer Péter (jobbra) az öccsével, Fischer Györggyel és az unokahúgukkal magyarországi hazalátogatásuk idején

„A Fiatal Művészek Kísérleti Stúdiója még 1977-ben készítette azt az egyórás filmet, amelynek nem éppen szerencsésen „Akik kimaradtak a szereposztásból” címet adták. A filmben megszólal: [...] Kádár Flóra [...]. Köztük olyan munkás-paraszt származású színészek, akiket a felszabadulás után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a majdan megírandó szocialista-realista drámák munkás-parasztszerepeinek eljátszására készítettek fel. S ebből kitűnően diplomáztak is. [...] A diploma átvétele után szinte valamennyien fővárosi színházaknál helyezkedtek el. Többen már utolsó éves korukban játszottak a Nemzetiben, kaptak kisebb-nagyobb filmszerepeket. S hogy a feladatokat jól oldották meg, arra a régi színházi lapok kritikái emlékeztetnek. Néhányan vidéki színházaknál próbálták tudásukat fejleszteni. De lassan elfogytak a rájuk szabott szerepek. S ők nem tudtak lépést tartani a hirtelen változással. Volt, aki hosszú hónapokon keresztül énekelni tanult. Nem sikerült. Most egy kamarakórusban énekel családi rendezvényeken, temetéseken – diplomával a zsebében. És a többiek? Van, aki önálló esteken áll az „ezerfejű Cézár” elé, van, aki diplomáját szépen bekeretezte, és költőnek csapott fel. Van, akiből színházi ügyelő, segédszínész lett. Néha-néha kap egy-egy kisebb szerepet televízióban, filmen. Családjuknak, gyermeküknek élnek. Csak egytől nem tudnak elszakadni: a színháztól, a filmtől. Kár, hogy csak némelyikükre figyelnek fel néha-néha rendezőink. [...] Kádár Flóra [...] is csak „szerepelget”, de nem kap tudásának megfelelő szerepeket.”[12]

Egy 1993-as interjúban így vallott: „Számomra a kiszolgáltatottak sorsa a legmegindítóbb a világon. Én mellettük álltam mindig. Visszahúzódó, magányos szemlélődő vagyok, aki egyszerűen szereti az embereket.”[5]

Színházi szerepei

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 65.[13]

Bemutató előadás a szegedi Kamaraszínházban 1958. március 7-én. Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka, játék három felvonásban, rendezte Pethes György
Bemutató előadás a szegedi Kamaraszínházban 1958. március 7-én. Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka, játék három felvonásban, rendezte Pethes György
Bemutató előadás a szegedi Kamaraszínházban 1957. november 29-én. Paul Armont–Paul Vandenberghe: Fiúk, lányok, kutyák, vígjáték három felvonásban, rendezte Komor István
Bemutató előadás a szegedi Kamaraszínházban 1957. november 29-én. Paul Armont–Paul Vandenberghe: Fiúk, lányok, kutyák, vígjáték három felvonásban, rendezte Komor István

Rádió[15]

[szerkesztés]

Portréműsor

[szerkesztés]

Rádiójátékok

[szerkesztés]
  • Két zöld ász (Szomszédnő) – Tersánszky Józsi Jenő regénye folytatásokban (XV/1.) (2002)
  • A fekete tükör – dokumentumjáték Truman Capote amerikai íróról (2000)
  • Fordulj vissza, kislányom! – írta: Harangozó Anna, elmondja: Kádár Flóra (1995)[16][17]
  • Őrültek és szakemberek (Iya Mate földanya) – Wole Soyinka színművének rádióváltozata, a Rádiószínház bemutatója (1993)
  • Játéküzem – Szakonyi Károly hangjátéka (1991)
  • Rómeó-Shakespeare játék – Szőcs Géza színművének rádióváltozata, a Rádiószínház bemutatója (1991)
  • Etűdök sörösüvegekre – Kapecz Zsuzsa hangjátéka (1990)
  • Névjegy három betűvel – Miroslav Krleža és Josip Belović színművének rádióváltozata (1990)
  • Nehéz időket éltünk (Alt) – Márton László hangjátéka (1989)
  • Harmatos zöld fűben – Történetek Mátyás királyról Móra Ferenc és Szép Ernő elbeszéléseiből, a Gyermekrádió műsora (1983)
  • Három történet – Déry Tibor írását rádióra alkalmazta és rendezte: Balázs János (1977)
  • Gyermekkorom emlékei (Anya) – Ion Creangă regényét rádióra alkalmazta: Kőváry Katalin (1977)
  • Mátyuska macskája – Szabó Gyula művét rádióra alkalmazta: Dénes István (1977)
  • Rab Ráby – Jókai Mór regényének rádióváltozata (1976)
  • Kirakatrendezés (Tera, a segédmunkás felesége) – Vészi Endre hangjátéka (1973)
  • Az első ütközet (Futó Jánosné, Futó Feri anyja) – Hangjáték a pákozdi csatáról, írta: Takács Tibor, a Gyermekrádió műsora (1971)
  • A kastély – Franz Kafka regényét Rónay György fordításának felhasználásával rádióra alkalmazta Gáli József (1971)
  • Stavoren asszony (1. konyhalány) – Rádiójáték gyermekeknek holland meséből (1970)
  • Virrasztók – Rádiójáték Fekete Gyula regényéből (1970)
  • Magyar Parnasszus – Rádiójáték Petelei István műveiből (1970)
  • Elmondja János… (Anna) – Asztalos István regényét rádióra alkalmazta: Balogh László (1969)
  • Menyasszonytánc (Julis, Szőke András felesége) – Közvetítés a Békés megyei Jókai Színházból, Petőfi Rádió (1960. november 11., 19:05 )

Filmszerepek

[szerkesztés]

Portréfilm

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Szinkronszerepek

[szerkesztés]

Filmes szinkronszerepei[24]

[szerkesztés]
CímA film elkészülteMagyar változat (szinkron)SzerepA szinkronizált színész
Sissi19551990–1991Stöckl néni
A tévedés áldozata19561982
A tető1956
Párizs rejtelmei19621981
Madarak és ragadozómadarak19661977
Claire (rövidjátékfilm)19671974Lotte RankElfriede Irrall
Mi lesz veled Eszterke?19681968
Madarak, árvák, bolondok1969
Mi történt Alice nénivel?1969Miss Edna TinsleyMildred Dunnock
A rivális1974
Tükör19751981
Autóstoppal északnak19771981
A bábu1977
A nyomorultak19781985FőnöknőFlora Robson
Spirál1978
Halál Canaanban19781983
Német tavasz1979Burgl Mattuschka
Az amatőr1979
Erdőzug19801982DadaLisa Helwig
Tessék engem elrabolni19801980Rózsika néni barátnője
26 nap Dosztojevszkij életéből19811981Fedoszija, Dosztojevszkij házvezetőnőjeTatyana Babanina
Cerro Mayor1981
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (diafilm)19811981Mesélő–
A vasember (Andrzej Wajda rendezésében)19811990
Fanny és Alexander1982
Napló szerelmeimnek19871987Olga
Szellemes karácsony1988NagymamaMabel King
Napló apámnak, anyámnak19901990
Micsoda nő!19901990Idős hölgyAmzie Strickland
Cyrano de Bergerac19901991Apáca

Filmsorozatbeli szinkronszerepei

[szerkesztés]
CímA film elkészülteMagyar változat (szinkron)SzerepA szinkronizált színész
Kórház a város szélén1977–19811982Műtősnő
Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal: Finn-Malin (42. rész) (rajzfilm)1980–19811987–1988–
Mentők19841987Marie ČermákováMarie Vášová
A Guldenburgok öröksége: A nagy csalódás (II./8.)19901990Böhmné
Nyugalom völgye – Parádfürdő (Nekem ne lenne hazám?)[25][26] 19911991narrátor–

Díjai

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2016. július 22.)
  2. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ https://pantheon.world/profile/person/Flóra_Kádár. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2017030310018019 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  5. 1 2 3 4 5 Lásd Szabó (1993: 11).
  6. ↑ Hungarian Civil Registration (magyar nyelven). FamilySearch. (Hozzáférés: 2017. október 30.)
  7. ↑ Fischer Flóra (Kádár) (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  8. ↑ Peter Fisher's work lives on, 2013. március 21. (angol nyelven). The Jewish Chronicle Online. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  9. ↑ Fisher Péter (Fischer) (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  10. ↑ Lásd Békés Megyei Népújság (1958: 4).
  11. ↑ Lásd S (1958: 6).
  12. ↑ Pánczél (1981: 58).
  13. ↑ 2015. szeptember 18-ai lekérdezés
  14. ↑ Sosem lehet tudni (1970) (magyar nyelven). weebly. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  15. ↑ Kádár Flóra (magyar nyelven). Rádió lexikon. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  16. ↑ Fordulj vissza, kislányom! (magyar nyelven). Rádió lexikon. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  17. ↑ Fordulj vissza, kislányom! (magyar nyelven). NAVA. [2015. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  18. ↑ Az örökös (magyar nyelven). Filmintézet. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  19. ↑ Frici, a vállalkozó szellem (magyar nyelven). Animare TV újság. [2018. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  20. ↑ A hattyú (magyar nyelven). NAVA. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  21. ↑ Sosem lehet tudni (magyar nyelven). NAVA. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  22. ↑ Sosem lehet tudni a PORT.hu-n (magyarul) (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  23. ↑ Sosem lehet tudni (magyar nyelven). weebly. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  24. ↑ Kádár Flóra (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  25. ↑ Nyugalom völgye - Parádfürdő (Nekem ne lenne hazám?) (magyar nyelven). Filmográfia – Szőke Miklós. [2021. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  26. ↑ Nyugalom völgye - Parádfürdő (Nekem ne lenne hazám?) (magyar nyelven). PORT.hu. (Hozzáférés: 2016. május 13.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kádár_Flóra&oldid=28856909”