Kádár Flóra
Kádár Flóra | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Horcsák Flóra Anna |
Született |
1928. augusztus 4.[1][2] Budapest |
Elhunyt |
2003. január 3. (74 évesen)[3] Budapest |
Házastársa | Fischer Péter (1929–2013) operatőr, fotóriporter |
Szülei |
Horcsák Lajos (1895–?) tanító Ohr Flóra (1892–?) |
Rokonai |
Horcsák Sára (testvér) Fischer György (sógor) |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
Aktív évek | 1952–2002 |
Híres szerepei |
Komiszár Visnyevszkij: Optimista tragédia Augustias Lorca: Bernarda Alba háza Hackl Emilné A napfény íze Zsófia, Alfred Redl nővére Redl ezredes Bözsi néni, egy korábbi férj házvezetőnője Szerelmes sznobok Irma Egy óra múlva itt vagyok… Terka, a gyermekek nevelőnője A zöldköves gyűrű Anya Csupajóvár Mikus Jánosné Teréz, szövőnő Angi Vera |
Díjai | |
További díjak | Aase-díj (1995) |
IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kádár Flóra témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kádár Flóra, születési neve: Horcsák Flóra Anna vagy házassága révén Fischer Péterné (Budapest, 1928. augusztus 4. – Budapest, 2003. január 3.[4]) Aase-díjas magyar színésznő.
Férje Fischer Péter operatőr, fotóriporter volt, akinek öccse Fischer György zongoraművész és karmester, valamint a férje nagybátyja volt Fischer Sándor karmester, unokatestvérei pedig Fischer Ádám és Fischer Iván.
„ | Számomra a kiszolgáltatottak sorsa a legmegindítóbb a világon. Én mellettük álltam mindig. Visszahúzódó, magányos szemlélődő vagyok, aki egyszerűen szereti az embereket. | ” |
– Kádár Flóra[5] |
Élete[szerkesztés]

Édesapja Horcsák Lajos péteri kántortanító, édesanyja Ohr Flóra volt. Szülei 1926. december 28-án Székesfehérvárott házasodtak össze. Édesapjának ez már a második házassága volt.[6] ikertestvére Horcsák Sára, aki Svédországba költözött.[5] Budapesten született, de Hosszúberek-Péteriben nevelkedett, ahol apja tanító volt, azonban szülei 1941-ben elváltak. Keszthelyen járt kereskedelmi szakközépiskolába, ahol már belekóstolt a színjátszásba és a rendezésbe is az iskola keretei között.[5] Kádár Flóra dolgozott Hosszúberek-Péteriben a helyi moziban, mielőtt 1949-ben felvették a Színművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban szerzett oklevelet.

A főiskolán ismerkedett meg a férjével, Fischer Péterrel (1929–2013),[7] aki operatőr szakra járt. Férje öccse, Fischer György (1935– ) zongoraművész és karmester lett. Fischer Péter nagybátyja volt Fischer Sándor karmester, az unokatestvérei pedig Fischer Ádám és Fischer Iván. Fischer Pétert tévedésből főiskolásként elvitték több éves katonai szolgálatra, mert lemaradt a felmentési listáról. Férje hallgatóként pedig többek között Garas Dezsővel is forgatott filmet. Kádár Flórával a házasságuk alatt Fischer szülei lakásának a cselédszobájában laktak, férje öccse pedig ekkor a nagybátyjánál, Fischer Sándoréknál lakott az unokatestvéreivel, Fischer Ádámmal és Ivánnal. A házasságukból gyermek nem született. Férje az 1956-os forradalom leverése után elhagyta az országot, és Londonban telepedett le, ahol fotósként és fotóriperterként dolgozott, és az angolosított Fisher névformát használta.[8] A kapcsolatuk végül válással végződött, majd Fischer Péter még kétszer kötött házasságot, és 2013. március 18-án Londonban hunyt el.[9] Kádár Flóra sógora, Fischer György Kölnben él, ahol a kölni opera zenei vezetőjeként ment nyugdíjba.

Kádár Flóra a válásuk ellenére a haláláig megtartotta a férjezett nevét, a Fischer Péternét, és később is tartotta a kapcsolatot volt férjével, mikor Fischer hazalátogatott Magyarországra, és bár többé nem ment férjhez, de volt párkapcsolata, amelyről azt nyilatkozta 1993-ban, hogy a „kedvese” halála után már teljesen egyedül élt.[5]
A Madách Színház tagja volt, innen ment nyugdíjba. A győri, a szegedi és a békéscsabai színházakban, valamint az Állami Déryné Színháznál is játszott.
A Békés Megyei Népújság 1958. szeptember 28-ai, vasárnapi számában ezt írták Kádár Flóráról, a Békéscsabai Jókai Színház új színművészéről: „Fiatal színésznő, és az »Elveszem a feleségem« bemutatója után joggal mondhatjuk, hogy tehetséges, igen jó színésznő. A Szegedi Nemzeti Színháztól jött, azelőtt a Faluszínház tagja volt.”[10]
A Békés Megyei Népújság 1958. november 16-ai, vasárnapi számában így jellemezte Kádár Flórának Visnyevszkij Optimista tragédia című művében a Komiszár szerepét megformáló alakítását: „A plakát szerint Visnyevszkij nagyszerű drámájában, az Optimista tragédiában a komisszár szerepét Erdélyi Ila és Kádár Flóra alakítják. A dráma premierjén Erdélyi lla játszotta a komisszárt, két napja azonban ezt a nehéz és nagy művészi felkészültséget kívánó szerepet színházunk másik új, fiatal tagja: Kádár Flóra vette át. Felfogása néhány helyen más, mint Erdélyi IIáé, és külön öröm számunkra, hogy ebben a drámában két ilyen egészen kiváló alakításnak tapsolhatunk, ugyanabban a szerepben. Kádár Flóra — amellett, hogy a komisszár tetteinek rugója elsősorban az értelem — az érzelmi momentumokat is igen hatásoson, plasztikusan érzékelteti. Az első felvonás első jeleneteiben, és a zárójelenetben igen jó. Különösen a zárójelenet — a komisszár halála — feledhetetlen. Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk: nagy öröm számunkra, hogy az Optimista tragédia egyik vezető-szerepében két kitűnő művésznőnek tapsolhatunk.”[11]

„A Fiatal Művészek Kísérleti Stúdiója még 1977-ben készítette azt az egyórás filmet, amelynek nem éppen szerencsésen „Akik kimaradtak a szereposztásból” címet adták. A filmben megszólal: [...] Kádár Flóra [...]. Köztük olyan munkás-paraszt származású színészek, akiket a felszabadulás után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a majdan megírandó szocialista-realista drámák munkás-parasztszerepeinek eljátszására készítettek fel. S ebből kitűnően diplomáztak is. [...] A diploma átvétele után szinte valamennyien fővárosi színházaknál helyezkedtek el. Többen már utolsó éves korukban játszottak a Nemzetiben, kaptak kisebb-nagyobb filmszerepeket. S hogy a feladatokat jól oldották meg, arra a régi színházi lapok kritikái emlékeztetnek. Néhányan vidéki színházaknál próbálták tudásukat fejleszteni. De lassan elfogytak a rájuk szabott szerepek. S ők nem tudtak lépést tartani a hirtelen változással. Volt, aki hosszú hónapokon keresztül énekelni tanult. Nem sikerült. Most egy kamarakórusban énekel családi rendezvényeken, temetéseken – diplomával a zsebében. És a többiek? Van, aki önálló esteken áll az „ezerfejű Cézár” elé, van, aki diplomáját szépen bekeretezte, és költőnek csapott fel. Van, akiből színházi ügyelő, segédszínész lett. Néha-néha kap egy-egy kisebb szerepet televízióban, filmen. Családjuknak, gyermeküknek élnek. Csak egytől nem tudnak elszakadni: a színháztól, a filmtől. Kár, hogy csak némelyikükre figyelnek fel néha-néha rendezőink. [...] Kádár Flóra [...] is csak „szerepelget”, de nem kap tudásának megfelelő szerepeket.”[12]
Egy 1993-as interjúban így vallott: „Számomra a kiszolgáltatottak sorsa a legmegindítóbb a világon. Én mellettük álltam mindig. Visszahúzódó, magányos szemlélődő vagyok, aki egyszerűen szereti az embereket.”[5]
Színházi szerepei[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 65.[13]
- Szabó Magda: Régimódi történet (Csanádyné)
- Szabó Magda–Tarbay Ede: Mondják meg Zsófikának (Valika)
- Szamuil Aljosin: Döntő pillanatok (Az ápolónő)
- Lorca: Vérnász (Szomszédasszony)
- Lorca: Bernarda Alba háza (Augustias)
- Shaw: Pygmalion (Szobalány és Klára)
- Shaw: Sosem lehet tudni (Szobalány)[14]
- Gorkij: Nyaralók (Szása, Bazsovék szobalánya)
- Zoltán Pál: Andersen mesél (Johanna)
- Tamási Áron: Énekes madár (Harmadik siratóasszony)
- Molière: A mizantróp (Celimene szobalánya)
- Molière: A képzelt beteg (Beline, Argan felesége)
- Darvas József: A térképen nem található (Marika védőnő)
- Tennessee Williams: Tetovált rózsa (Elisabetta, szicíliai asszony)
- Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (A juhász anyja)
- Kolozsvári Grandpierre Emil: A csillagszemű (Parasztasszony)
- Heltai Jenő: A néma levente (Carlotta, komorna)
- Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka (Sarazád)
- Sásdi Sándor: Cseresznyevirág (eredeti cím: Nyolc hold föld) (Rozika)
- Oláh Gábor–Sass Ervin: Deák György öröksége (Sárkány Julcsa)
- Gárdonyi–Tinódi Lantos Sebestyén–Kárpáthy Gyula: Egri csillagok (Margit)
- Gárdonyi: A láthatatlan ember (Rába asszony)
- Gárdonyi–Emőd Tamás–Török Rezső: Ida regénye (Julcsa)
- Gergely Márta: A gyengébb nem (Kati, Csitáriék leánya)
- Gergely Márta: Száz nap házasság (Körös Magda)
- Nyíri Tibor: Menyasszonytánc (Julis, Szőke András felesége)
- Dunai Ferenc: A nadrág (Soltészné)
- Visnyevszkij: Optimista tragédia (Komiszár)
- Eduardo De Filippo: Vannak még kísértetek (Carmela, Rafael húga, elkárhozott lélek)
- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (Mária)
- Molnár Ferenc: A hattyú (Komorna)
- Gogol: Holt lelkek (Mavra, szolgáló)
- Alekszandr Vologyin: Öt este
- Madách: Az ember tragédiája (Egy anya)
- Thornton Wilder: A házasságszerző (Szakácsnő)
- Ronald Millar: Abelard és Heloise (Constance, novícia)
- Kárpáthy Gyula: A perbefogott diák (Özv. Csokonainé)
- Móra Ferenc: Aranykoporsó (Trulla, Titanilla dajkája)
- Jevgenyij Svarc: Hókirálynő (Nagyanyó)
- Gabányi Árpád: Aba Sámuel király (Rabnő)
- Borisz Rabkin: A halhatatlan őrjárat (Misa anyja)
- Gáli József: A tűz balladája (Éhesék öreganyja)
- Csizmarek Mátyás: Apja lánya (Eszti)
- Jókai–Révész Pál: Az arany ember (Noémi)
- Gombos Imre: A csóknak próbája (Bora)
- Gabriela Zapolska: Dulszka asszony erkölcse (Hanka)
- Tolsztoj: Élő holttest (Szasa, Liza húga)
- Heinrich von Kleist: Az eltört korsó (Éva)
- Szűcs György–Szenes Iván: Elveszem a feleségem (Piri)
- Paul Armont–Paul Vandenberghe: Fiúk, lányok, kutyák (Claudine)
- Gyárfás Miklós: Forr a világ (Zsuzska, Csapó lánya)
- Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem (Feleség)
- Örsi Ferenc: A kapitány (A cselédlány)
- Örsi Ferenc: Láthatatlan szerelem (Irén)
- Mark Twain–László Anna: Koldus és királyfi (Pincérnő)
- Kárpáti Aurél–Vajda László: Kőmíves Kelemen (Dajka)
- Tabi László: Különleges világnap (Anna, Zsenda felesége)
- Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Pólika, Balázs felesége)
- Kerekes Imre: A siker titka (Boldog Panni)
- Urbán Ernő: Tűzkeresztség (Bozi Marika)
- Gergely Sándor: Vitézek és hősök (Julcsa, Kovácsék cselédje)
- Dobozy Imre: Szélvihar (Csendes Juliska)
- Sipos Tamás: Hívószám: GX17 (Vera)
Rádió[15][szerkesztés]
Portréműsor[szerkesztés]
- Kádár Flóra balladája – Bajor Nagy Ernő dokumentumműsora, Bartók Rádió (1990. június 28., csütörtök, 10:23–10:56)
Rádiójátékok[szerkesztés]
- Két zöld ász (Szomszédnő) – Tersánszky Józsi Jenő regénye folytatásokban (XV/1.) (2002)
- A fekete tükör – dokumentumjáték Truman Capote amerikai íróról (2000)
- Fordulj vissza, kislányom! – írta: Harangozó Anna, elmondja: Kádár Flóra (1995)[16][17]
- Őrültek és szakemberek (Iya Mate földanya) – Wole Soyinka színművének rádióváltozata, a Rádiószínház bemutatója (1993)
- Játéküzem – Szakonyi Károly hangjátéka (1991)
- Rómeó-Shakespeare játék – Szőcs Géza színművének rádióváltozata, a Rádiószínház bemutatója (1991)
- Etűdök sörösüvegekre – Kapecz Zsuzsa hangjátéka (1990)
- Névjegy három betűvel – Miroslav Krleža és Josip Belović színművének rádióváltozata (1990)
- Nehéz időket éltünk (Alt) – Márton László hangjátéka (1989)
- Harmatos zöld fűben – Történetek Mátyás királyról Móra Ferenc és Szép Ernő elbeszéléseiből, a Gyermekrádió műsora (1983)
- Három történet – Déry Tibor írását rádióra alkalmazta és rendezte: Balázs János (1977)
- Gyeremkorom emlékei (Anya) – Ion Creangă regényét rádióra alkalmazta: Kőváry Katalin (1977)
- Mátyuska macskája – Szabó Gyula művét rádióra alkalmazta: Dénes István (1977)
- Rab Ráby – Jókai Mór regényének rádióváltozata (1976)
- Kirakatrendezés (Tera, a segédmunkás felesége) – Vészi Endre hangjátéka (1973)
- Az első ütközet (Futó Jánosné, Futó Feri anyja) – Hangjáték a pákozdi csatáról, írta: Takács Tibor, a Gyermekrádió műsora (1971)
- A kastély – Franz Kafka regényét Rónay György fordításának felhasználásával rádióra alkalmazta Gáli József (1971)
- Stavoren asszony (1. konyhalány) – Rádiójáték gyermekeknek holland meséből (1970)
- Virrasztók – Rádiójáték Fekete Gyula regényéből (1970)
- Magyar Parnasszus – Rádiójáték Petelei István műveiből (1970)
- Elmondja János… (Anna) – Asztalos István regényét rádióra alkalmazta: Balogh László (1969)
- Menyasszonytánc (Julis, Szőke András felesége) – Közvetítés a Békés megyei Jókai Színházból, Petőfi Rádió (1960. november 11., 19:05 )
Filmszerepek[szerkesztés]
Portréfilm[szerkesztés]
- „Akik kimaradtak a szereposztásból” (színészportré többek között Kádár Flóráról is) (1977)
Játékfilmek[szerkesztés]
- A napfény íze (Hackl Emilné) (1999)
- Közel a szerelemhez (1999)
- Zsúfolt délután (1996)
- Minden ember halandó (Idős nő) (1995)
- Mesmer (1994)
- Halál sekély vízben (1994)
- Sose halunk meg (Könyvvásárló utas a vonaton és vásárló a piacon) (1993)
- Vörös vurstli (1992)
- Erózió (1992)
- Roncsfilm (1992)
- Hoppá (1992)
- Halálutak és angyalok (1991)
- Sztálin menyasszonya (1991)
- Soha, sehol, senkinekǃ (1988)
- Hótreál (1988)
- Csere Rudi (1988)
- Szeleburdi vakáció (1987)
- Kiáltás és kiáltás (Bözsi néni) (1987)
- Akli Miklós (1986)
- Dr. Minorka Vidor nagy napja (Rakodó kofa) (1986)
- Redl ezredes (Zsófia, Alfred Redl nővére) (1985)
- Felhőjáték (Szikoráné) (1984)
- Kismaszat és a Gézengúzok (1984)
- Hanyatt-homlok (1983)
- Visszaesők (Ülnök) (1983)
- Szent Kristóf kápolnája (1983)
- Vérszerződés (1983)
- Szegény Dzsoni és Árnika (1983)
- Jób lázadása (Nagymama) (1983)
- Sértés (Bolti eladónő) (1982) (Vaszilij Makarovics Suksin 3 elbeszélése alapján az 1. novella-feldolgozásban: Sértés; 1979, tévéfilm; 1983, játékfilm)
- Requiem (Pedikűrös) (1981)
- Kojak Budapesten (1980)
- Angi Vera (Mikus Jánosné Teréz, szövőnő) (1979)
- Amerikai cigaretta (Vendég a kocsmában) (1977)
- Tükörképek (Ápolónő) (1976)
- Árvácska (A feleség) (1976)
- Örökbefogadás (Erzsi, Jóska felesége) (1975)
- Déryné, hol van? (A Déryné alakította Júlia dajkája) (1975)
- A tanévzáró (Tanár) (1975)
- Hekus lettem (Utas) (1972)
- Szerelmesfilm (1970)
- Csak egy telefon (Éva szomszédasszonya) (1970)
- A varázsló (Lakó) (1969)
- Virágvasárnap (1969)
- Az örökös (Drapp Tamás szerelme/barátnője) (1969)[18]
- Az utolsó kör (Kalauz) (1968)
- A völgy (1968)
- Az özvegy és a százados (Takarítónő) (1967)
- Körhinta (Eszti, Pataki Mari barátnője) (1956)
- 2x2 néha 5 (Lidike, vizsgázó a műegyetemen) (1955)
- Ifjú szívvel (Rózsi) (1953)
- Vihar (1952)
Tévéfilmek[szerkesztés]
- Családi album (2001)
- Az öt zsaru: Dögkút (2. rész) (Asszony) (1998)
- A Szórád-ház (1997)
- Két kiskutya barátkozik (1997)
- A párduc és a gödölye (1995)
- Kisváros (1995, 2000)
- Frici, a vállalkozó szellem (Mariska néni, a plébániai segítő) (1993)[19]
- Maigret: Maigret és a Majestic szálloda (Dada) (1993)
- Maigret: Maigret hazai pályán (Virágárus) (1992)
- Mécsek (1992)
- Szomszédok (Idős nő) (115. rész, 1991, 1995)
- Pénzt, de sokat! (1991)
- Sivatagi nemzedék (Dolgozó a gyermekgondozóban) (1991)
- Angyalbőrben: Frontszinház (1991)
- Családi kör: Vadmacska-karmok (1990)
- Nem érsz a halálodig (1990)
- A főügyész felesége (1990)
- Freytág testvérek (1989)
- Semmelweis Ignácz – Az anyák megmentője (1989)
- Alapképlet (1989)
- Gaudiopolis - In memoriam Sztehlo Gábor (1989)
- Vadkacsavadászat (Postásnő) (1989)
- Csicsóka és a Moszkitók (1988)
- A Montmartrei ibolya (Margot) (1988)
- Végnapok (1987)
- Koldus Napóleon (Szakácsnő) (1987)
- A nap lovagja (Asztalos Aurél anyja) (1987)
- A falu jegyzője (1986)
- Linda: Piros, mint a kármin (Horváthné) (1986)
- Az ördögmagiszter (1986)
- Helló, Einstein (Lady) (1985)
- Holt lelkek (Fetyina) (1985)
- Kémeri (1985)
- A legboldogabb ember (1984)
- Családi kör: Hogyan tovább? (1984)
- Szent Kristóf kápolnája (1983)
- Szerelmes sznobok (Bözsi néni, Tardy Mara második férjének, Kóbos Ernőnek, a sodronygyár igazgatójának a házvezetőnője) (1983)
- Mint oldott kéve (Betegápoló asszony) (1983)
- A béke 7. napja (1983)
- Napos oldal (1983)
- Glória (Munkaügyi Központ ügyintézője) (1982)
- A 78-as körzet: Festés-mázolás (1982)
- A 78-as körzet: A választás (1982)
- Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
- Fehér rozsda (agronómusné) (1982)
- Családi kör: Az anya válaszol (1982)
- Családi kör: A kérdezetlen apa (1982)
- Családi kör: A kék füzet (1982)
- Családi kör: Anyák, apák, nagymamák, nagypapák )1981)
- Családi kör: Az én házam, az én váram! (1981)
- Istenek és szerelmesek avagy Az éjszakai vendég (Areté) (1981)
- Utolsó alkalom (Sréth Jenőné) (1981)
- Csupajóvár (Anya) (1980)
- Cserepek (1980)
- Boldog születésnapot, Marilyn (Művezetőnő) (1980)
- Megtörtént bűnügyek (Házmesterné) (8. rész: A holtak nem beszélnek, 1980)
- Hívójel (1979)
- Léda (tv-játék Miroslav Krleža művéből Dömölky János rendezésében) (1979)
- Vasárnapi szülők (Nevelőnő) (1979)
- A trombitás (1979)
- Küszöbök (1978)
- A fürdőigazgató (1978)
- Második otthonunk – Az SZTK (Nővér) (1978)
- Philemon és Baucis (1978)
- Havasi selyemfiú (1978)
- A zöldköves gyűrű (Terka, a gyermekek nevelőnője) (1977)
- Kántor (1976)
- Muzsika az éjszakában (1976) (Szobalány)
- Kisember születik (Róza) (1975)
- Utánam, srácok! (Keresztmama) (1975)
- Gúnyos mosoly (Tsz-dolgozó) (1974)
- A hattyú (Komorna) – Molnár Ferenc drámájának MTV-s színházi felvétele a Madách Színház előadásában (1974)[20]
- Sosem lehet tudni (Szobalány) – tévéjáték Ádám Ottó rendezésében G. B. Shaw drámájából (1974)[21][22][23]
- Egy filozopter szerelmei (1973)
- Régi idők mozija (Jegyszedőnő) (1971)
- Jöjjön el a Te országod (Szegőné) (1971)
- Rózsa Sándor (Anya) (1971)
- Egy óra múlva itt vagyok…: A hazatérés (Irma) (1971)
- Kedd, szerda, csütörtök (Szobalány) (1970)
- Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodhat… (Ápolt az elmegyógyintézetben) (1970)
- Tündérlaki lányok (Róza) (1970)
- Kéktiszta szerelem (1969)
- Levelek Margitnak (1968)
- A kormányzó (Násztya) (1968)
- Bors: Camarada Matteó (1968)
- Halász doktor (1968)
- Mondd a neved (Kovács Istvánné) (1967)
- Vidám vasárnap (1966)
- Othello Gyulaházán (Jegyért sorban álló néző) (1966)
Szinkronszerepek[szerkesztés]
Filmes szinkronszerepei[24][szerkesztés]
Cím | A film elkészülte | Magyar változat (szinkron) | Szerep | A szinkronizált színész |
---|---|---|---|---|
Sissi | 1955 | 1990–1991 | Stöckl néni | |
A tévedés áldozata | 1956 | 1982 | ||
A tető | 1956 | |||
Párizs rejtelmei | 1962 | 1981 | ||
Madarak és ragadozómadarak | 1966 | 1977 | ||
Claire (rövidjátékfilm) | 1967 | 1974 | Lotte Rank | Elfriede Irrall |
Mi lesz veled Eszterke? | 1968 | 1968 | ||
Madarak, árvák, bolondok | 1969 | |||
Mi történt Alice nénivel? | 1969 | Miss Edna Tinsley | Mildred Dunnock | |
A rivális | 1974 | |||
Tükör | 1975 | 1981 | ||
Autóstoppal északnak | 1977 | 1981 | ||
A bábu | 1977 | |||
A nyomorultak | 1978 | 1985 | Főnöknő | Flora Robson |
Spirál | 1978 | |||
Halál Canaanban | 1978 | 1983 | ||
Német tavasz | 1979 | Burgl Mattuschka | ||
Az amatőr | 1979 | |||
Erdőzug | 1980 | 1982 | Dada | Lisa Helwig |
Tessék engem elrabolni | 1980 | 1980 | Rózsika néni barátnője | |
26 nap Dosztojevszkij életéből | 1981 | 1981 | Fedoszija, Dosztojevszkij házvezetőnője | Tatyana Babanina |
Cerro Mayor | 1981 | |||
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (diafilm) | 1981 | 1981 | Mesélő | – |
A vasember (Andrzej Wajda rendezésében) | 1981 | 1990 | ||
Fanny és Alexander | 1982 | |||
Napló szerelmeimnek | 1987 | 1987 | Olga | |
Szellemes karácsony | 1988 | Nagymama | Mabel King | |
Napló apámnak, anyámnak | 1990 | 1990 | ||
Micsoda nő! | 1990 | 1990 | Idős hölgy | Amzie Strickland |
Cyrano de Bergerac | 1990 | 1991 | Apáca |
Filmsorozatbeli szinkronszerepei[szerkesztés]
Cím | A film elkészülte | Magyar változat (szinkron) | Szerep | A szinkronizált színész |
---|---|---|---|---|
Kórház a város szélén | 1977–1981 | 1982 | Műtősnő | |
Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal: Finn-Malin (42. rész) (rajzfilm) | 1980–1981 | 1987–1988 | – | |
Mentők | 1984 | 1987 | Marie Čermáková | Marie Vášová |
A Guldenburgok öröksége: A nagy csalódás (II./8.) | 1990 | 1990 | Böhmné | |
Nyugalom völgye – Parádfürdő (Nekem ne lenne hazám?)[25][26] | 1991 | 1991 | narrátor | – |
Díjai[szerkesztés]
- Aase-díj (1995)
Képgaléria[szerkesztés]
-
Ikertestvérével
-
Ábrándozás, az...
-
Ki nevet a végén...
-
Most komolyan
-
Egy padon a Balatonparton
-
Fürdőruhában
-
A Balatonban
-
Szegeden, 1957/58
-
Kádár Flóra és a Jászai Mari-díjas Fenyvessy Balázs mint Bora és I. Apafi Mihály fejedelem A csóknak próbája című Gombos Imre írta mesejátékban az Állami Déryné Színház előadásában, Népakarat, 1957. május 7-ei számában
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 22.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://pantheon.world/profile/person/Flóra_Kádár, Flóra Kádár, 2017. október 9.
- ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2017030310018019 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ a b c d e Lásd Szabó (1993: 11).
- ↑ Hungarian Civil Registration (magyar nyelven). FamilySearch. (Hozzáférés: 2017. október 30.)
- ↑ Fischer Flóra (Kádár) (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ Peter Fisher's work lives on, 2013. március 21. (angol nyelven). The Jewish Chronicle Online. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ Fisher Péter (Fischer) (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ Lásd Békés Megyei Népújság (1958: 4).
- ↑ Lásd S (1958: 6).
- ↑ Pánczél (1981: 58).
- ↑ 2015. szeptember 18-ai lekérdezés
- ↑ Sosem lehet tudni (1970) (magyar nyelven). weebly. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Kádár Flóra (magyar nyelven). Rádió lexikon. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Fordulj vissza, kislányom! (magyar nyelven). Rádió lexikon. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Fordulj vissza, kislányom! (magyar nyelven). NAVA. [2015. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Az örökös (magyar nyelven). Filmintézet. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Frici, a vállalkozó szellem (magyar nyelven). Animare TV újság. [2018. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
- ↑ A hattyú (magyar nyelven). NAVA. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Sosem lehet tudni (magyar nyelven). NAVA. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Sosem lehet tudni a PORT.hu-n (magyarul) (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Sosem lehet tudni (magyar nyelven). weebly. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Kádár Flóra (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Nyugalom völgye - Parádfürdő (Nekem ne lenne hazám?) (magyar nyelven). Filomgráfia – Szőke Miklós. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- ↑ Nyugalom völgye - Parádfürdő (Nekem ne lenne hazám?) (magyar nyelven). PORT.hu. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
Források[szerkesztés]
- Pánczél, György. „Színész-vallomások” (magyar nyelven). Filmvilág 1981, 58. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- Szabó, G. László. „Kis szerepek nagy mestere. Kádár Flóra epizódjai” (magyar nyelven). Vasárnap – Családi magazin, 1993. február 21. (7. szám) 1993 (26), 11. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- S. „Még egyszer az Optimista tragédiáról” (magyar nyelven). Békés Megyei Népújság, 1958. november 16., vasárnap (271. szám) 1958 (3), 6. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- „Aase-díj emlékezetes színházi percekért” (magyar nyelven). Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1996. január 18., csütörtök (15. szám) 1996 (7), 5. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- „Bemutatjuk a színház új művészeit – Kádár Flóra” (magyar nyelven). Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember 28., vasárnap (229. szám) 1958 (3), 4. o. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
További információk[szerkesztés]
- Kádár Flóra (magyar nyelven). Klasszikus szinkron. [2016. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- A kiskakas gyémánt félkrajcárja (magyar nyelven). Diafilm. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- Kádár Flóra képei (magyar nyelven). MTVA Archívum. (Hozzáférés: 2018. december 5.)