Dobozy Imre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dobozy Imre
A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben Bahget Iskander felvétele
A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben
Bahget Iskander felvétele
Élete
Született 1917. október 30.
Vál
Elhunyt 1982. szeptember 23. (64 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, tanulmány, regény, elbeszélés, forgatókönyv
Első műve Június (versek, 1938)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1952, 1954)
Kossuth-díj (1959)
SZOT-díj (1964)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobozy Imre témájú médiaállományokat.

Dobozy Imre (Vál, 1917. október 30.Budapest, 1982. szeptember 23.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

1935-től tanárképzőbe járt, majd könyvelő volt a Hitelbanknál. Részt vett a falukutató mozgalomban. 1942-1943 között katona volt. 1944-ben ismét bevonult, átállt a szovjet hadsereghez. 1945-től a Buda környéki járás MKP-titkára volt. 1947-1959 között a Szabad Föld, a Szabad Nép és a Népszabadság munkatársa volt. 1959-1973 között az Írószövetség főtitkára, 1975-1981 között elnöke volt. 1961-1963 között az Élet és Irodalom főszerkesztője volt. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.[1]

Költészete[szerkesztés]

Verseit a Válasz, a Pesti Hírlap, az Új Idő közölte; kötetben is megjelentek (Június, 1938). Írt a századvégi agrármozgalomról (Azért a víz az úr, 1950). A riportszociográfia műfajának megújításával kísérletezett (Túrkeve, 1951; Az új Túrkeve, 1952). 1956 után a drámai helyzeteket is derítő humorral számolt be a TSZ-szervezések újabb fordulóiról (Tegnap és ma, 1960; Hegyoldal, 1961). Írásainak másik nagy témaköre a második világháború. Kötelező jellegű váltakozása (A fegyverek beszéltek, 1955) után gazdagon, önéletrajzi elemekkel dúsítva eleveníti meg a háborús életet. Nemzeti lelkiismeret-vizsgálatot tart a Kedd, szerda, csütörtök (1967) lapjain, köztük az önironikus A tizedes meg a többiek (1965) című filmen és színpadon is sikeres kalandregényében. A Hatalom nélkül (1979) és az A lét alatt (1981) című regényei a háborút követő korszak politikai harcait beszélik el. Drámaíróként az 1956-os eseményekről a hivatalos következményeket kielégítő Szélviharral jelentkezett (1958, ebből film is készült; Tegnap). A Holnap folytatjuk (1963) az értelmiség helyzetéről beszél. Az Eljött a tavasz (1969) a nemzeti és történelmi önvizsgálat drámája. Műveit több külföldi színház is bemutatta. Filmforgatókönyveket is írt (Zápor; 1960, Hattyúdal; 1964).

Művei[szerkesztés]

  • Június (versek, 1938)
  • Két világháború (tanulmány, 1947)
  • A parasztság küzdelmei a Horthy-rendszer alatt (tanulmány, 1947)
  • A parasztság jelene és jövője (tanulmány, 1948)
  • A magyar demokrácia három éve (1948)
  • A feketeéri táblás (tanulmány, 1949)
  • Azért a víz az úr. Századvégi agrármozgalmak Magyarországon (tanulmány, 1950)
  • Túrkeve (riportszociográfia, 1951)
  • Új vetés nő a Kunságon (regény, 1951)
  • A szent kút (regény, 1952)
  • Tavaszi szél (elbeszélés, 1952)
  • Az új Túrkeve (riportszociográfia, 1952)
  • Felhő és napsütés (regény, 1953)
  • Így harcolnak Dégen a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a jólétért (riport, 1954)
  • Pártmunka egy nyírségi termelőszövetkezetben (1954)
  • A fegyverek beszéltek (regény, 1955)
  • Moszkvai utazás (útirajz, 1955)
  • Este az alvégen (regény, 1956)
  • Mindennapi történetek (elbeszélés, 1956)
  • A tapolcai vár (ismeretterjesztő tanulmány, 1957)
  • Szélvihar (dráma, 1958)
  • Tanya a viharban (filmforgatókönyv, 1958)
  • Tegnap és ma (regény és elbeszélés, 1960)
  • Virrad (filmforgatókönyv, 1960)
  • Zápor (filmforgatókönyv, 1960)
  • Hegyoldal (regény, 1961)
  • Holnap folytatjuk (dráma, 1963)
  • Hattyúdal (filmforgatókönyv, 1964)
  • Váltás (filmforgatókönyv, 1964)
  • Az idegen ember (TV-film, 1964)
  • Két találkozás (TV-film, 1965)
  • A tizedes meg a többiek (filmforgatókönyv, 1965)
  • Egy nap a paradicsomban (TV-film, 1967)
  • Kedd, szerda, csütörtök (kisregény és elbeszélés, 1967)
  • Eljött a tavasz (dráma, 1969)
  • Szemtől szembe (novella, 1970)
  • A királylány zsámolya (elbeszélés, 1974)
  • Ősztől tavaszig. Három dráma (drámák, 1974)
  • A tizedes meg a többiek (regények és elbeszélések, 1975)
  • Hatalom nélkül (regény, 1979)
  • A lét alatt (regény, 1981)
  • Váratlan hangverseny (válogatott elbeszélések, 1987)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]