Micsoda nő!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Micsoda nő!
(Pretty Woman)
1990-es amerikai film
Rendező Garry Marshall
Producer Laura Ziskin
AlapműRaja Gosnell
Priscilla Nedd
Műfaj
Forgatókönyvíró J. F Lawton
Főszerepben Julia Roberts
Richard Gere
Héctor Elizondo
Zene James Newton Howard
Operatőr Charles Minsky
Vágó
  • Raja Gosnell
  • Priscilla Nedd-Friendly
Díszlettervező Albert Brenner
Gyártás
Gyártó Touchstone Pictures
Silver Screen Partners IV
OrszágAmerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Forgatási helyszín
Játékidő 119 perc
Költségvetés 14 millió dollár
Képarány szélesvásznú
Forgalmazás
Forgalmazó USA Touchstone Pictures
Magyarország InterCom Zrt.
BemutatóUSA 1990. március 23.
Magyarország 1990. augusztus 9.
Korhatár16 III. kategória (F/6930/J)
Bevétel 463 millió dollár
További információk

A Micsoda nő! (eredeti cím: Pretty Woman) 1990-es amerikai romantikus vígjáték. A film főszereplői Julia Roberts és Richard Gere.

A mozi egy jóképű üzletember és a Los Angeles utcáin dolgozó, kezdő prostituált szerelmi története.

A Micsoda nő! az 1990-es évek egyik legnagyobb bevételét produkáló mozija.

A film Julia Robertsnek a Legjobb női szereplő Oscar-díj-jelölést, a Legjobb színésznőnek járó Golden Globe-díjat, világhírt, és ezzel együtt újabb sikeres filmszerepeket hozott.

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

Edward Lewis sikeres, gazdag, jóképű üzletember Los Angelesben, a Hollywood Boulward-on autózik egy a barátjától kölcsönvett Lotus-szal. A szállodájába szeretne eljutni. Miközben a kocsi váltójával viaskodik, egy, az út szélén álló csinos prostituált megy oda hozzá, Edward tőle kér útbaigazítást. A lány 10$-ért vállalja az idegenvezetést. Viviannek nagyon tetszik az autó, és jobban is ért hozzá, mint a férfi, ezért az átadja neki a kormányt. Edward a hotel előtt elbúcsúzik a lánytól, majd mégis megkéri, töltse vele az éjszakát.

Vivian útba igazítja a férfit

Másnap Edward üzleti vacsorára megy, ahol annak a cégnek a tulajával és fiával találkozik, amit fel szeretne vásárolni, majd feldarabolni és eladni. Üzlettársa azt tanácsolja neki, hogy az este kötetlenebb hangulata érdekében női társasággal érkezzen. A férfi felkéri Viviant, hogy további egy hétig – a városban tartózkodása idejéig – maradjon vele. Mindezért 3000 dollárt fizet neki és állja további költségeit is. Odaadja Viviannek a hitelkártyáját, hogy estére szerezzen be magának megfelelő ruhákat. A lány bevásárló körútra indul a híres Rodeo Drive-ra, de ruházata miatt mindenhonnan kinézik, ;s nem hajlandóak kiszolgálni. Csalódottan tér vissza a szállodába, ahol a hotel igazgatója, Bernard Thompson várja. Meg szeretné kérni, hogy amennyiben nincs keresnivalója a szállodában, hagyja el azt. Vivian elmondja Bernardnak Mr. Lewis kívánságát. A férfi segít a lánynak a ruhavásárlásban, és még rövid etikett leckét is ad neki. Edward este szinte rá sem ismer a nőre. Az üzleti vacsora oldott hangulatban kezdődik, de mivel a két üzletember nem tud megfelelő alkut kötni, Morse és fia távozik.

Vivian úrihölgyként

Másnap Edward elkísérni Viviant vásárolni. Az üzletekben az eladók körülrajongják a lányt, mivel Lewis előre leszögezi, hogy nagy pénzösszeget fognak otthagyni. Edward magára hagyja Viviant, aki folytatja a vásárlást, és teljesen új nőként tér vissza a szállodába. Éjszaka a férfi egyre jobban megnyílik Vivian előtt, sokat beszélgetnek.

A következő közös program egy lovaspóló verseny – üzleti érdekből –, amin Morse fia is részt vesz. Edward bemutatja Viviant barátjának, cége jogászának, Phillipnek. Miután Phillip aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Vivien kellemesen elbeszélget Morse fiával, ipari kémkedéssel vádolja a lányt. Erre a férfi bevallja, hogy Vivian egy prostituált, akit néhány nappal azelőtt szedett fel az után. Phillip ezután szinte rögtön ajánlatot is tesz a nőnek. Vivian számon kéri Edwardon, hogy miért árulta el kilétét Phillipnek. A lány megalázónak tartja a helyzetet, ezért ott akarja hagyni a férfit, de az utána megy és bocsánatot kér tőle.

Edward meglepetésből repülővel a San Franciscó-i operába viszi Viviant, ahol a La Traviata-t nézik meg. A lánynak csodás élmény a darab.

Másnap a férfi Vivian unszolására – szokásától eltérően – szabadnapot vesz ki, amit a lánnyal tölt a városban.

Vivian és Edward egyre közelebb kerülnek egymáshoz

A férfi egyre kevésbé akar elválni a lánytól. Az utolsó nap reggelén Edward felajánlja neki, hogy vesz Viviannek egy lakást és eltartja őt. A lány azonban ezt visszautasítja, ő ennél többre vágyik. Azt szeretné, hogy a férfi, tündérmesébe illő, romantikus módon mentse meg őt helyzetéből.

A Morssal történő tárgyalás során Edward új elhatározásra jut, ezúttal nem feldarabolni akarja a céget – mint azt korábban tette volna –, hanem megmenteni a csődtől. Phillip nagyon feldühödik és felkeresi Edwardot a lakosztályában, ám csak Viviant találja ott. Phillip tudja, hogy Edward a lány miatt változtatta meg döntését, dühöngve rá akarja erőszakolni magát Vivianre. Ekkor toppan be Edward, aki lerángatja Phillipet a nőről és kidobja.

Edward valóra váltja Vivian álmát

Az utolsó este Edward újra elmondja ajánlatát, amit Vivian megint visszautasít és visszamegy lakótársnőjéhez, a szintén prostituált Cicához. Vivian elhatározza, hogy kilép helyzetéből, feladja korábbi életét, elköltözik San Franciscóba és továbbtanul.

Edward eközben kijelentkezik a szállodából. A kedves igazgató Bernard utal rá, hogy Viviant ugyanaz a sofőr vitte haza, aki őt is elfuvarozza a repülőtérre.

Vivian az ablakból hallja felcsendülni a Traviata egyik dalát, és kinézve látja, hogy a Edward fehér limuzinnal, virágcsokorral és esernyőjét kardként a kezében tartva megérkezik, majd felmászva a tűzlétrán megmenti a lányt - a toronyba zárt mesebeli hercegnő lovagjához hasonlóan. A tündérmese valóra válik.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

További magyar hangok: Balázsi Gyula, Benkő Péter, Gyabronka József, Kovács István, Wohlmuth István

Szereplőválogatás[szerkesztés]

A válogatás igen hosszadalmas folyamat volt. Edward szerepére elsősorban Christopher Reeve és Al Pacino került szóba.[1] Julia sem volt első Garry Marshall rendező listáján. Roberts akkoriban még nem volt ismert a hollywoodi körökben és a mozi gyártója, a Disney sem támogatta (ők egyébként Meg Ryant szerették volna Vivian szerepére). A forgatókönyvet azonban számos színésznő visszaadta (többek között: Daryl Hannah, Sandra Bullock, Winona Ryder (őt a rendező találta túl fiatalnak), Jodie Foster, Uma Thurman, Sarah Jessica Parker, Brooke Shields (őt a rendező rúgta ki), Kim Basinger, Geena Davis, Diane Lane, Heather Locklear, Sharon Stone, Michelle Pfeiffer, Rosanna Arquette), mert nem bíztak a tündérmesébe hajló történet sikerében, vagy egyszerűen női szemmel megalázónak ítélték.[2][2][3]

Forgatás[szerkesztés]

A Micsoda nő! költségvetését nem korlátozta a Disney, így a mozi nagy részét Los Angelesben, Beverly Hills-en forgatták. A Beverly Wilshire szálloda belső felvételeit az azóta lebontott Ambassor Hotel-ben vették filmre.

Edward eredetileg Ferrarit, vagy Porsche-t vezetett volna, de a termékelhelyezést mindkét márka visszautasította, mert nem szerették volna, ha autóikat a prostitúcióval kapcsolná össze a nézőközönség. A Lotus azonban felfedezte a filmben rejtő reklámértéket és egy Silver 1989,5 Esprit SE-t ajánlott fel, amit később el is adott. A cég számításai bejöttek, értékesítései 1990 és 1991 között megháromszorozódtak.[4]

A forgatás 1989. július 24-én kezdődött és 1990. október 18-ig tartott. A költségvetési keret hiányában a filmezés nyugodt tempóban haladhatott, nem voltak szoros határidőkhöz kötve.

Érdekességek[szerkesztés]

  • A jelenetben, mikor Vivian a földön fekve az I love Lucy-t nézi, Julia nem tudott valódi nevetést produkálni, ezért a rendező (kamerákon kívül) megcsiklandozta Julia lábát, miközben nevetését felvették, majd később ezt vágták a filmbeli jelenet alá.[4]
  • Edward lakosztályába érkezve, Vivian megkapja fizetségét a férfitól, amit csizmájába csúsztat, de amikor később azt leveszi, a pénz már nincs sehol.
  • A filmzene az 1990-es évek legsikeresebb lemeze volt.
  • A szállodaigazgatót játszó, Héctor Elizondo a rendező kabalája. Minden filmjében szerepelteti.
  • Edward operába viszi Vivian-t, ahol a Giuseppe Verdi La Traviata című darabját nézik meg, ami egy jólelkű prostituált és egy jól szituált úriember szerelmét meséli el.
  • Eredeti címe 3000 $ volt.[5] Edward ennyit fizetett Vivian-nek a vele töltött hétért.
  • A film kezdetben drámának indult, amiben a New Yorkban élő prostituáltak helyzetét szerették volna bemutatni, mélyebb témákat is érintve.[4]
  • A zongoradarabot, amit Richard Gere karaktere játszik el a szálloda halljában, valójában Gere szerezte és adta elő.

Bevételek[szerkesztés]

A mozi a nyitó hétvégén több mint 11 millió dollár bevételt hozott.[6] Az összbevétel 463 millió dollár felett van. A Micsoda nő! lett az USA-ban az év negyedik legnagyobb bevételét hozó filmje, világszerte pedig a harmadik.[7][8][9]

Kritikák[szerkesztés]

A film a nézők körében nagy sikert aratott, de a hozzáértők vegyes kritikákkal illették. Owen Gleiberman húsz évvel az Entertaintment Weekly-ben megjelent bírálatát követően bevallotta, felülvizsgálta korábbi cikkét, és belátja, tévedett.[10]

Díjak és jelölések[szerkesztés]

  • Golden Globe-díj (1991) - Legjobb színésznő - zenés film és vígjáték kategória: Julia Roberts
  • BAFTA-díj (1991) - Legjobb film jelölés: Steven Reuther, Arnon Milchan, Garry Marshall
  • BAFTA-díj (1991) - Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés: J.F. Lawton
  • BAFTA-díj (1991) - Legjobb jelmeztervezés jelölés: Marilyn Vance
  • BAFTA-díj (1991) - Legjobb női alakítás jelölés: Julia Roberts
  • Golden Globe-díj (1991) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: Hector Elizondo
  • Golden Globe-díj (1991) - Legjobb színész - zenés film és vígjáték kategória jelölés: Richard * Gere
  • Golden Globe-díj (1991) - Legjobb film - zenés film és vígjáték kategória jelölés
  • Oscar-díj (1991) - Legjobb női főszereplő jelölés: Julia Roberts

Zene[szerkesztés]

A Micsoda nő!-ben elhangzó dalok rendkívül sikeresek lettek. Az „Oh, Pretty Woman” című Roy Orbison dal inspirálta a film címét. Roxette „It must have been love”-ja 1990 júniusában elérte a toplista első helyét.[11] A filmben felhangzik még a Red Hot Chili Peppers „Show me your soul” című száma is.

A La Traviata opera egy darabja a film végén megismétlődik.

Elhangzó dalok[szerkesztés]

  • "Wild Women Do" (Natalie Cole) 4:06
  • "Fame '90" (David Bowie) 3:36
  • "King of Wishful Thinking" (Go West) 4:00
  • "Tangled" (Jane Wiedlin) 4:18
  • "It Must Have Been Love" (Roxette) 4:17
  • "Life in Detail" (Robert Palmer) 4:07
  • "No Explanation" (Peter Cetera) 4:19
  • "Real Wild Child (Wild One)" (Christopher Otcasek) 3:39
  • "Fallen" (Lauren Wood) 3:59
  • "Oh, Pretty Woman" (Roy Orbison) 2:55
  • "Show Me Your Soul" (Red Hot Chili Peppers) 4:20

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Al Pacino interview by Larry King transcript”, CNN 
  2. a b Darly Hannah pleased to decline Pretty Woman
  3. Boris Kachka (2005. december 4.). „Lone Star. Jennifer Jason Leigh plays an extroverted striver in Abigail’s Party. Now, that’s a stretch.”, 2. o, Kiadó: New York Media Holdings, LLC..  
  4. a b c  Pretty Woman: 15th anniversary (DVD). Buena Vista Home Entertainment, Touchstone.
  5. Stewart, James B. DisneyWar. New York: Simon & Schuster, 110. o. (2005) 
  6. Pretty Woman (1990) - Weekend Box Office”, Box Office Mojo, Amazon.com (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29.) 
  7. Pretty Woman (1990)”, Box Office Mojo, Amazon.com (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29.) 
  8. 1990 Yearly Box Office Results”, Box Office Mojo, Amazon.com (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29.) 
  9. 1990 Yearly Box Office Results”, Box Office Mojo, Amazon.com (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29.) 
  10. Gleiberman, Owen: 'Pretty Woman': 20 years after my most infamous review (yes, I gave it a D), here's my mea culpa -- and also my defense. Entertainment Weekly. Entertainment Weekly. (Hozzáférés: 2011. július 15.)
  11. Pretty Woman's soundtrack RIAA multi platinum award. www.riaa.com. (Hozzáférés: 2009. október 12.)

Források[szerkesztés]