Sásdi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sásdi Sándor
1936 körül
1936 körül
Élete
Születési név Tintner Sándor
Született 1898. szeptember 3.
Varga, Magyarország
Elhunyt 1992. május 23. (93 évesen)
Budapest, Magyarország
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Nemzetiség magyar
Szülei Tintner Béla
Hahn Paula
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Első műve Vadludak (regény, 1925)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1955)

Sásdi Sándor (eredeti neve: Tintner Sándor)[1] (Varga, 1898. szeptember 3.[2]Budapest, 1992. május 23.) József Attila-díjas (1955) magyar író, újságíró.

Életútja[szerkesztés]

Tintner Béla vargai születésű kocsmáros és Hahn Paula bonyhádi születésű asszony gyermekeként látta meg a napvilágot 1898. szeptember 3-án hajnali öt órakor, zsidó családban.[1] A népi írók nagy nemzedékének a kortársa volt. Elemi iskoláit Sásdon végezte. Később családjával egy darabig Vargán lakott, ahol apja dolgozott mint kocsmáros. Középiskolába Pécsett járt, az érettségit követően újságíróként kezdett dolgozni Budapesten. 1923-ban a Pécsi Napló munkatársa lett, 1928-ban a lap főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki. 1924-ben Földes Bélával közösen szerkesztett az Új Írások című irodalmi folyóiratot. Első regénye a Nyolc hold föld címet viselte, melyet a Nyugat című irodalmi folyóirat pályázatán dicséretben részesítettek. Zsadányi Oszkárral létrehozott egy könyvkiadót, valamint képzőművészeti album szerkesztésében is részt vett. 1943-ban származása miatt a Pécsi Naplótól elküldték. 1944. november 4-én a dachaui koncentrációs táborba deportálták. Magyarországra 1945 júniusában tért vissza.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik, temetésén Schweitzer József főrabbi búcsúztatta.

Művei[szerkesztés]

  • Vadludak (regény, 1925)
  • Hanna nagy útja (regény, 1928)
  • Nyolc hold föld (regény, 1929, dráma, 1955)
  • Megtalált út (regény, 1930)
  • Szívre hulló kő (regény, 1933)
  • Csillagok alatt, regény, 1933, 63 oldal, Gong 37.
  • Egy nyár regénye (regény, 1934)
  • Az árnynélküli ember (elbeszélés, 1936)
  • Ősz felé (regény, 1937)
  • Aratástól hóhullásig (regény, 1940)
  • Könyörület (regény, 1942)
  • Fehér kenyér (önéletrajzi regény, 1946)
  • Egy asszony elmegy (regény, 1948)
  • Éneklő élet (regény, 1949)
  • Csodálatos ősz (regény, 1950)
  • Magvetők (regény, 1951)
  • Éjszakai dobszó (kisregény, 1952)
  • Cseresznyevirág (dráma, 1953)
  • A vándorút vége (regény, 1953)
  • Ruzsinka (regény, 1954)
  • Boldog órák… (tíz állattörténet, 1955)
  • Bosszú (regény, 1955)
  • Tavaszodik (regény, 1957)
  • Árnyék (regény, 1958)
  • Fecskefészek (elbeszélés, 1958)
  • Elhagyott szerető (regény, 1959)
  • Boldog hajlék (regény, 1960)
  • A harmadik elmegy (regény, 1961)
  • A Sólyom utcai fiúk (ifjúsági regény, 1963)
  • Tél hozta, tavasz vitte (elbeszélések, 1963)
  • A várakozó (regény, 1964)
  • Akit visszavárnak (regény, 1965)
  • Városszélen (regény, 1966)
  • A sárga bohóc (regény, 1970)
  • A rigó sírja (regény, 1973)
  • Élt: négy boldog évet (regény, 1975)
  • A hídon kezdődött (regény, 1978)
  • Szabálytalan szerelem (regény, 1980)
  • Veronika (regény, 1986)
  • Vacsorára hazaértek (regény, 1988)
  • Az utolsó szó jogán (emlékezések, 1993)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Születési bejegyzése a sásdi polgári születési akv. 86/1898. folyószáma alatt
  2. Születése bejegyezve a sásd polgári szül. akv. 86/1898. folyószáma alatt.

További információk[szerkesztés]