Ida regénye (regény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ida regénye (A háború előtt való időből)
Szerző Gárdonyi Géza
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Műfaj szerelmes regény
Kapcsolódó film Ida regénye (1934)
Ida regénye (1974)
Kiadás
Kiadás dátuma 1924
Média típusa könyv
Oldalak száma 464
ISBNISBN 9789632670584
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

Az Ida regénye Gárdonyi Géza műve. Az édes-bús szerelmi történet 1924-ben jelent meg először.

Cselekmény[szerkesztés]

Első rész[szerkesztés]

Budapest az első világháború előtt. Balogh Csaba dzsentriszármazású, nagyratörő fiatal festő, aki hírnévről álmodozik, de egyelőre csak újságíróskodásra futja. Terveit teljességgel felforgatja sógorának eladósodása, ami Csaba húgának jövőjét, a családi földet és házat is veszélyezteti. Ekkor hirtelen reménysugár fénylik föl: egy apróhirdetésben egy Ó Péter nevű úr férjet keres a lányának, 300 000 koronás hozománnyal. Csaba először bizalmatlan, de aztán mégis jelentkezik a hirdetésre.

Második rész[szerkesztés]

Ida, Ó Péter borkereskedő egyetlen leánya édesanyja halála után egy budapesti zárdában nőtt fel. Édesapja csak egyszer egy évben látogatja meg, és sosem viszi haza. A fiatal lány viszont szerelemről, házasságról álmodozik, éppen ezért éri villámcsapásként, hogy apja azt kívánja: az érettségi után is maradjon a zárdában. Ida először tanárnőként dolgozik az apácák között, de végül el kell hagynia az iskolát, amikor védelmébe veszi az egyik növendéket, aki tiltott szerelmes levelet kapott.

A hazatérő Idának lassanként rá kell jönnie, hogy édesapja meglehetősen léha életet él, nagyokat dorbézol és sűrűn váltogatja a szeretőit. A leányt különösen boldogtalanná teszi, hogy egy gyerekkori játszópajtása, a színinövendék Nóra (eredetileg Bogár Ella) is bekerült ebbe a körbe. Az apa számára is egyre elviselhetetlenebb lánya jelenléte – különösen, miután bejelentette neki, hogy Nórát feleségül akarja venni. Végül úgy dönt: apróhirdetés útján adja férjhez.

Harmadik rész[szerkesztés]

Ida elfogadja a házasságot Balogh Csabával, de kiköti, hogy az csak látszatházasság lehet. Ó Péter viszont együttéléshez köti a hozomány nagy részének kifizetését, ezért Ida és Csaba „szerződést” kötnek: együtt élnek ugyan, de végig „idegenek” maradnak egymásnak, tartják a távolságot. Az ifjú pár Münchenbe költözik, ahol a fiatalasszony megismerkedik férje festő barátaival, és gyorsan beilleszkedik azok vidám életébe. Eközben a fiatalok akaratuk ellenére mind közelebb kerülnek egymáshoz, különösen az után, hogy Ida ihletésére Csabának sikerül megfestenie nagy művét, a Haldokló angyalt.

Szerelmük kibontakozását félreértések gátolják: Csabának az gyanús, hogy miért is távolították el feleségét a zárdából, mert nem ismeri annak okát, Ida pedig férje húgára, Jolánra féltékeny, mert Csaba szeretőjének hiszi. Végül a fiatal pár visszatér Budapestre, ahol a tisztázódnak félreértések: Ida és Csaba végre valódi házasságban élhet…

Adaptáció[szerkesztés]

A regényből 1934-ben filmet forgattak Ágay Irén, Jávor Pál és Rajnai Gábor főszereplésével. A filmben a férfi főszereplőt nem Csabának, hanem Jánosnak hívják.[1]

Tévéfilm is készült belőle 1974-ben. A két részes filmet Félix László rendezte; főszereplői: Venczel Vera, Oszter Sándor, Nagy Attila.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ida regénye. port.hu. (Hozzáférés: 2015. január 2.)
  2. Ida regénye. port.hu. (Hozzáférés: 2015. január 2.)