Ikrek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egysejtű és kétsejtű ikrek kialakulása
Újszülött ikrek
Hétéves ikrek.

Ikrek, ugyanabból a terhességből született két vagy több egyed. Az ikrek lehetnek egypetéjűek vagy kétpetéjűek, ez a fejlődésük sajátossága alapján dől el. Embernél ritkábban fordul elő és tulajdonképpen rendellenességnek számít, legalábbis az egypetéjű ikrek esetében, bizonyos állatoknál (például kutya vagy macska) viszont gyakori jelenség.

Ikrek típusai[szerkesztés]

Az ikrek két főcsoportra oszthatók, egypetéjű ikrekre (monozigoták) és kétpetéjű ikrekre (dizigoták). Mint az elnevezésük mutatja, az egypetéjű ikrek egy petesejtből és következésképpen a kétpetéjűek két petesejtből fejlődnek ki. Ennek következtében az egypetéjű ikrek mindig ugyanolyan neműek. A kétpetéjű ikrek genetikailag nem hasonlítanak jobban egymáshoz mint más nem iker testvérek.
Magyarországon körülbelül minden 60. szülésnél ikrek születnek.[1] A valószínűsége az iker születésnek növekszik az örökletességgel (már vannak ikrek a családban), az anya életkorával és korábbi szüléssel. Különböző meddőségi kezelések következtében, az utóbbi időben, gyakoribbá váltak az iker szülések. Orvosi szempontból az ikerterhességet illetve szülést nem kívánatosnak tekintik mivel ezek mindig magasabb kockázattal járnak.[2][3]
Az egypetéjű ikrek egy ritka, de fejlődésükből adódó fejlődési rendellenessége a kettős torzok (sziámi ikrek), amikor a petesejt nem egészen válik ketté. Ilyenkor az ikrek valamilyen módon összenőve jönnek világra. Vannak feljegyzések egypetéjű ikrek eltérő genetikai készlettel.[4]
Ritkább esetekben kettőnél több petesejt termékenyül meg és ilyenkor "többszörös" ikrek születnek. Az élve született ikrek legmagasabb nyilvántartott száma a nyolcas-ikrek.[5][6]

Ikrek a kutatásban[szerkesztés]

Az ikerpárok tanulmányozása fontos szerepet játszik az orvosi és pszichológiai kutatásban. Ezáltal érthetőbbé válik az örökletesség illetve a környezet befolyása a különböző személyiségjegyek és betegségek kifejlődésre.
Annak ellenére, hogy az ikrek minden időben lenyűgözte az embereket, csak az 1800-as években látta meg Francis Galton a potenciált, az ikreken tanulmányozni a örökletesség és a környezet hatását az emberre. Az egypetéjű ikrek génjei teljesen egyformák, mégis úgy a fizikai mint a pszichikai állapotuk különbözik egymástól. Galton volt aki rájött, hogy a különbségek a környezettől függnek.

Járványtani kutatás[szerkesztés]

Összehasonlítva az egypetéjű ikreket a kétpetéjű ikrekkel akiknél a gének 50%-a azonos, ki lehet számítani a befolyás arányát az örökletesség és a környezet között, az úgynevezett epidemiológiai kutatásban. Így fedezték fel többek között az összefüggést a dohányzás és a tüdőrák között valamint megállapították az Alzheimer-kór örökletességét.

Viselkedéstani kutatás[szerkesztés]

Szintén ikreken tanulmányozzák a pedagógiai kutatásban magáról az ikrekről és az egyénre való következményekről összehasonlítva az ikreket a nem ikrekkel.
A stockholmi Tanárképző Főiskola sok éves kutatást folytatott az ikrek szellemi fejlődésével kapcsolatban, ami különbségeket mutatott ki a fejlődésben és egyéb pszichológiai behatásokban, a nem ikrekhez viszonyítva.

Orvostani kutatás[szerkesztés]

Az ikrekről átfogó kutatás folyik az egész világon, és minden harmadik évben az International Society of Twin Studies keretében számolnak be az elért eredményekről, tapasztalatokról.
A kutatás a születéssel kapcsolatos (perinatal) tényezőkre összpontosul, például a koraszülés okait keresve, ami főképpen az ikrek és szüleik javára válik. Keresik a komplikációk okait az ikerszüléseknél és továbbmenően a lehetőségeket ezek elkerülésére.

Egyedi esetek[szerkesztés]

A sok ikertanulmány néha olyan látványos eredményt hozott. Egy ilyen volt a Jim ikerpár esete ami egy csomó egybeesést mutatott fel, mint például a tehetségtől és szakmaválasztástól a feleségük nevéig és a háziállatukig.[7]
Egy másik példa az Oskar Stohr és Jack Yufe ikrek esete, amikor is az első katolikus, náci nevelést kapot a Harmadik Birodalomban, míg a második zsidó nevelésben részesült Trinidadban és az Amerikai Egyesült Államokban. Amikor saját kezdeményezésükre, a Minnesota Study of Twins Reared Apart (Minnesotai tanulmány külön felnevelt ikrekről) keretén belül őket tanulmányozták, meglepően sok hasonlatosságot mutattak úgy kinézésre mint szokásokra.[8][9]

Jegyzetek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tvillingar című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Twin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.