Ikrek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Egysejtű és kétsejtű ikrek kialakulása
Újszülött ikrek
Hétéves ikrek.

Ikrek, ugyanabból a terhességből született két vagy több egyed. Az ikrek lehetnek egypetéjűek vagy kétpetéjűek, ez a fejlődésük sajátossága alapján dől el. Embernél ritkábban fordul elő és tulajdonképpen rendellenességnek számít, legalábbis az egypetéjű ikrek esetében, bizonyos állatoknál (például kutya vagy macska) viszont gyakori jelenség.

Ikrek típusai[szerkesztés]

Az ikrek két főcsoportra oszthatók, egypetéjű ikrekre (monozigoták) és kétpetéjű ikrekre (dizigoták). Mint az elnevezésük mutatja, az egypetéjű ikrek egy petesejtből és következésképpen a kétpetéjűek két petesejtből fejlődnek ki. Ennek következtében az egypetéjű ikrek mindig ugyanolyan neműek. A kétpetéjű ikrek genetikailag nem hasonlítanak jobban egymáshoz, mint más nem iker testvérek.
Magyarországon körülbelül minden 60. szülésnél ikrek születnek.[1] A valószínűsége az ikerszületésnek növekszik az örökletességgel (már vannak ikrek a családban), az anya életkorával és korábbi szüléssel. Különböző meddőségi kezelések következtében, az utóbbi időben, gyakoribbá váltak az ikerszülések. Orvosi szempontból az ikerterhességet illetve szülést nemkívánatosnak tekintik, mivel ezek mindig magasabb kockázattal járnak.[2][3]
Az egypetéjű ikrek egy ritka, de fejlődésükből adódó fejlődési rendellenessége a kettős torzok (sziámi ikrek), amikor a petesejt nem egészen válik ketté. Ilyenkor az ikrek valamilyen módon összenőve jönnek világra. Vannak feljegyzések eltérő genetikai készlettel rendelkező egypetéjű ikrekről.[4]
Ritkább esetekben kettőnél több petesejt termékenyül meg és ilyenkor „többszörös” ikrek születnek. Az élve született ikrek legmagasabb nyilvántartott száma a nyolcas ikrek.[5][6]

Ikrek a kutatásban[szerkesztés]

Az ikerpárok tanulmányozása fontos szerepet játszik az orvosi és pszichológiai kutatásban. Ezáltal érthetőbbé válik az örökletesség, illetve a környezet befolyása a különböző személyiségjegyek és betegségek kifejlődésre.
Annak ellenére, hogy az ikrek minden időben lenyűgözte az embereket, csak az 1800-as években látta meg Francis Galton a potenciált, az ikreken tanulmányozni a örökletesség és a környezet hatását az emberre. Az egypetéjű ikrek génjei teljesen egyformák, mégis úgy a fizikai mint a pszichikai állapotuk különbözik egymástól. Galton volt aki rájött, hogy a különbségek a környezettől függnek.

Járványtani kutatás[szerkesztés]

Összehasonlítva az egypetéjű ikreket a kétpetéjű ikrekkel, akiknél a gének 50%-a azonos, ki lehet számítani a befolyás arányát az örökletesség és a környezet között, az úgynevezett epidemiológiai kutatásban. Így fedezték fel többek között az összefüggést a dohányzás és a tüdőrák között, valamint megállapították az Alzheimer-kór örökletességét.

Viselkedéstani kutatás[szerkesztés]

Szintén ikreken tanulmányozzák a pedagógiai kutatásban magáról az ikrekről és az egyénre való következményekről összehasonlítva az ikreket a nem ikrekkel.
A stockholmi Tanárképző Főiskola sokéves kutatást folytatott az ikrek szellemi fejlődésével kapcsolatban, ami különbségeket mutatott ki a fejlődésben és egyéb pszichológiai behatásokban, a nem ikrekhez viszonyítva.

Orvostani kutatás[szerkesztés]

Az ikrekről átfogó kutatás folyik az egész világon, és minden harmadik évben az International Society of Twin Studies keretében számolnak be az elért eredményekről, tapasztalatokról.
A kutatás a születéssel kapcsolatos (perinatal) tényezőkre összpontosul, például a koraszülés okait keresve, ami főképpen az ikrek és szüleik javára válik. Keresik a komplikációk okait az ikerszüléseknél és továbbmenően a lehetőségeket ezek elkerülésére.

Egyedi esetek[szerkesztés]

A sok ikertanulmány néha látványos eredményt hozott. Egy ilyen volt a Jim ikerpár esete ami egy csomó egybeesést mutatott fel, mint például a tehetségtől és szakmaválasztástól a feleségük nevéig és a háziállatukig.[7]
Egy másik példa az Oskar Stohr és Jack Yufe ikrek esete, amikor is az első katolikus, náci nevelést kapott a Harmadik Birodalomban, míg a második zsidó nevelésben részesült Trinidadban és az Amerikai Egyesült Államokban. Amikor saját kezdeményezésükre, a Minnesota Study of Twins Reared Apart (Minnesotai tanulmány külön felnevelt ikrekről) keretén belül őket tanulmányozták, meglepően sok hasonlatosságot mutattak úgy kinézésre, mint szokásokra.[8][9]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tvillingar című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Twin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]