Állatöv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az ekliptika mentén fut végig az állatöv
Zodiákus egy 6. századi mozaikpadlón egy Beit Alpha-i zsinagógában, görög-bizánci elemekkel

Az állatöv - latin eredetű szóval zodiákus - az égboltnak az ekliptikát északról és délről övező, közelebbről meg nem határozott szélességű, 360 fok kerületű sávja. Klasszikus értelemben tizenkettő, valójában tizenhárom csillagkép kisebb-nagyobb része alkotja.

A név eredete[szerkesztés]

A zodiákus szó a latin zōdiacusból ered, ami a görög ζῳδιακός [κύκλος]ból származik - ennek jelentése „állatok köre” – a ζῴδιον szóból származik, ami a ζῷον – „állat” szó kicsinyítő képzős változata. Ez onnan ered, hogy a tizenkét csillagképből nyolc állatnevet visel. Egy másik feltételezés szerint a görög szó rokon a szanszkrit sodi, azaz „ösvény” szóval.[1]

Világhírű műemlék Egyiptomban a közel kétezer éves denderai templom, ahol az ún. denderai zodiákus látható, amely a Bika és Mérleg csillagképeket ábrázolja.

Az állatöv szélessége[szerkesztés]

Az állatöv fokban kifejezett szélessége nincs meghatározva. A régi korok embereinek figyelmét leginkább a csillagos égnek az a része keltette fel, ahol a Nap és a −4 és +2 magnitúdó fényességű (korabeli szóhasználattal első- és másodrendű) bolygócsillagok mozogtak: ez az ekliptikától ±3° távolságú terület, bár a Vénusz néha ettől messzebb is kerülhet. A Hold – nem pontosan az ekliptikával 23,5°-os szöget bezáró földi egyenlítői síkban keringve – akár ±28 fokra is eltávolodhat. Magának az 1928-ban meghatározott határvonalú állatövi csillagképeknek a szélső pontjai még távolabbiak lehetnek.

Az állatöv csillagképei[szerkesztés]

Az állatövi csillagkép és állatövi jegy nem azonos fogalom: az utóbbi az asztrológia témakörébe tartozik. A félreértést az is erősíti, hogy elnevezésük azonos (pl. Ikrek csillagkép és Ikrek jegy).

Az égbolt teljes területe 88 csillagképre van felosztva, így az ekliptika égi köre is egymással szomszédos csillagképeken megy keresztül, szám szerint tizenhármon. Mivel a csillagképek nagyon különböző méretűek és alakúak, ezért az ekliptika egy csillagképbe eső ívhossza – így a Nap áthaladási ideje is – eltérő: a következő táblázatban ez olvasható. Legérdekesebb eset, hogy a november 21-e és december 20-a közötti 30 nap alatt a Nap négy csillagképben is előfordul.

Név A Nap a csillagképbe lép[2]
Bak január 20.
Vízöntő február 16.
Halak március 12.
Kos április 19.
Bika május 14.
Ikrek június 22.
Rák július 21.
Oroszlán augusztus 11.
Szűz szeptember 17.
Mérleg október 31.
Skorpió november 23.
Kígyótartó november 30.
Nyilas december 18.

A dátumok a 2011. évre vonatkoznak. Más években – a szökőév miatti eltolódás folytán – ±1 nap eltérés lehetséges.

Az állatöv csillagai[szerkesztés]

Mivel a bolygók és a Hold jórészt az állatövben mozognak, és mozgásuk során csillagokat fednek el, a csillagászat fedésekkel (okkultációk) foglalkozó ága számára készülő speciális katalógusok lényegében az állatövre vonatkoznak. Közülük az első az 1940-ben kiadott, James Robertson által összeállított "Catalog of 3539 zodical stars for the equinox 1950.0", amely a 6° 40' ekliptikai szélességű sáv 3539 csillagát tartalmazza. A katalógus közismert rövidítése ZC, hasonlóan a 'ZC sorszám' azonosítóval jelölt csillagaihoz.[3]

Ezt 1977-ben kibővítették a SAO és AGK3 katalógusok kapcsolódó csillagaival: XZ Catalog of Zodiacal Stars címmel jelent meg, és 32221 csillagot tartalmaz. 1995-ben kiadták az újabb változatát.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Witness of the Stars by E.W. Bullinger Philologos Edition: Apr2701 introduction [1]
  2. Guide 8.ver. planetáriumprogram szerint
  3. Zodical catalogue
  4. XZ Catalog of Zodiacal Stars (XZ80N) (Dunham+ 1995) [I/201]

Lásd még[szerkesztés]