Czeizel Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czeizel Endre
Czeizel Endre.jpg
Életrajzi adatok
Született 1935. április 3.
Budapest
Elhunyt 2015. augusztus 10.[1][2] (80 évesen)
Budapest
Ismeretes mint orvos-genetikus
Nemzetiség magyar
Iskolái Semmelweis Egyetem
Pályafutása
Szakterület genetika
szülészet-nőgyógyászat
Kutatási terület genetika
szülészet-nőgyógyászat
Kitüntetései SZOT-díj
Hazám-díj
Radnóti Miklós antirasszista díj
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Czeizel Endre témájú médiaállományokat.

Czeizel Endre (Budapest, 1935. április 3.Budapest, 2015. augusztus 10.[1][2]) magyar orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora.

Ifjúkora és tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait a budapesti cisztercita gimnáziumban és a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte.[3]

Orvosi és tudományos pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a Humángenetikai és Teratológiai Osztály munkatársa lett. Mellékállásban a János Kórházban dolgozott, 1973-ig mint a szülészeti osztály családtervezési tanácsadója, majd 1973-tól főorvosként vezette a humángenetikai és teratológiai laboratóriumot (1984-től osztályt). Ekkor lett a WHO központ igazgatója is.[3][4]

1973 óta végez genetikai tanácsadást. 1984 után egy időben az ENSZ Egészségügyi Világszervezeténél (WHO) dolgozott. Kutatásai kiemelkedő témája az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálata, valamint az epidemiológia. Kiemelkedő szerepet vállalt a genetikai ismeretterjesztésben. Hat televíziós sorozat szerkesztő-műsorvezetője volt. Ő alapította Zuglóban a Családtervezési Központot. Számos tudományos társaság tagja.

1996-98 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt, innen ment nyugdíjba. Létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, bevezette a genetikai tanácsadás szervezett módszerét, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait, kidolgozta az optimális családtervezési modellt. Ma is az egészségmegőrző és genetikai tanácsadás népszerűsítője.[3][4]

1997-ben perbe fogták Gáti Mariann és társai magyar–amerikai örökbefogadási bűnügyében. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla egy pontban bűnösnek találta és kétszázezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta.[5] Ügyéről könyvben is beszámolt.

Czeizel szakmai súlya miatt az életműve ritkán vált kritika tárgyává. Tévedései között említendő, hogy az általa vezetett csoport napjaink budapesti lakosságának mintaként vett örökítőanyagából vont le tudományos és történeti következtetéseket.[6]

Előmenetele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1966: az orvostudományok kandidátusa[3]
  • 1978: az orvostudományok doktora (MTA)[3][7]
  • címzetes egyetemi tanár[8]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életének 81. évében, 2015. augusztus 10-én, hétfő hajnalban hunyt el, sikeres csontvelő-átültetés után kb. egy évvel, leukémiában.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első feleségével, Judittal, 1958. december 31-én kötött házasságot.[9] Három gyermekük született, Gábor, színházi rendező, nyíltan vállalja homoszexualitását, Balázs vizuális művészetekkel foglalkozik, Barbara pedig gyógypedagógus, aki korábban Fodor Gáborral, a Szabad Demokraták Szövetsége volt elnökével, korábbi oktatási miniszterrel, a Magyar Liberális Párt jelenlegi elnökével élt házasságban. Judit 1981-ben hunyt el. Második felesége Mécs Erzsébet, akivel közös gyermekük nem született.[10]. 2001-ben ismerkedett meg a nála 43 évvel fiatalabb joghallgatóval, Dórával, akitől két gyermeke született, András (2006) és Fanni (2014).[11]

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A születendő gyermek védelmében (Magyar Pállal, 1974)
  • Az emberi öröklődés (1976)
  • Születésünk titkai (1977)
  • Genetikai tanácsadás. Elmélet és módszer (1981)
  • Egy orvosgenetikus etikai gondjai (1983)
  • Az érték bennünk van (1984)
  • Az egészséges utódokért (1986)
  • „Az élet él és élni akar" (1987)
  • A csókok átka (1989)
  • Ki viszi át a szerelmet (1989)
  • A magyarság genetikája (1990, majd 2003)
  • Családfa (1992)
  • Számadás a tálentomról (Dr. Erős Erikával, 1995)
  • Költők, gének, titkok (2000)
  • Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? (2001)
  • Tudósok, gének, dilemmák (2002)
  • A magyarság genetikája (2003)
  • Sors és tehetség (2004)
  • A Czeizel-ügy (2004)
  • Tudósok, gének, tanulságok (2006)
  • Festők, gének, szégyenek (2007)
  • A magyar festőművész-géniuszok sorsa (2009)

Angolul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

több mint 300 publikáció, köztük

  • Multiple Congenital Abnormalities (1988)
  • The Right to be Born Healthy (1988)

Kitüntetései[12][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Laza Bálint: Meghalt Czeizel Endre. Index, (2015. aug. 10.)
  2. ^ a b Elhunyt Czeizel Endre. Origo, (2015. aug. 10.)
  3. ^ a b c d e Mesterkurzus
  4. ^ a b Zöld Újság
  5. Dental Press – A Czeizel-per és egy ügy vége
  6. „Tévedés volt „a magyarok” genetikai jellemzésére a budapesti lakosság körében végezni gyűjtést (Czeizel et al., 1991). Gimnáziumi tananyag, hogy a főváros lakossága a kiegyezés után rendkívül keveredetté vált [...] – egy itt végzett adatgyűjtés „magyar” történeti relevanciája minimális.” Bálint Csanád: A történeti genetika és az eredetkérdés(ek). In: Magyar Tudomány 169. (2008), 10. sz. 1170-1187., 1180.
  7. Az MTA doktorai
  8. szimpozion.hu[halott link]
  9. R.Reni: Czeizel biztos volt abban, hogy egyszer szobrot kap. konyves.blog.hu, 2015. augusztus 15. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
  10. Czeizelt megviselte, hogy meleg a fia. blikk.hu. Blikk, 2015. április 11. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
  11. R.Reni: Czeizel biztos volt abban, hogy egyszer szobrot kap. konyves.blog.hu, 2015. augusztus 15. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
  12. Díjazott: Czeizel Endre. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  13. Az MSZP Nőtagozatának 2015. évi díjazottjai. Átadták a Közéleti Díjakat, a Nemzetközi Díjakat, a Szegfű Díjakat és a Szegfű Okleveleket.. mszp.hu, 2015. március 8. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Napút. Évkönyv 2005, Irodalom, művészet, környezet. Hetvenhat jeles hetvenes. Bp., Cédrus Művészeti Alapítvány, 2005
  • A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1951-1969. Szerk. Molnár László. Bp., Semmelweis Orvostudományi Egyetem, 1997
  • Privát Ki Kicsoda. Szerk. Szigeti Sándor. [Bp.], Haas & Singer, 1992
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981