Czeizel Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czeizel Endre
Czeizel Endre 2009-ben
Czeizel Endre 2009-ben
Életrajzi adatok
Született 1935. április 3.
Budapest
Elhunyt 2015. augusztus 10. (80 évesen)
Budapest
Sírhely Óbudai temető
Ismeretes mint orvos-genetikus
Nemzetiség magyar
Iskolái Semmelweis Egyetem
Pályafutása
Szakterület genetika
szülészet-nőgyógyászat
Kutatási terület genetika
szülészet-nőgyógyászat
Szakmai kitüntetések
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Czeizel Endre témájú médiaállományokat.

Czeizel Endre (Budapest, 1935. április 3.Budapest, 2015. augusztus 10.[1][2]) magyar orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora és tanulmányai[szerkesztés]

Czeizel Endre 1935. április 3-án született Budapesten. Apja, Czeizel Ignác német (cipszer) gyökerekkel rendelkező, római katolikus festő-mázoló-tapétázó iparos volt, aki bátyjával együtt vezette az ő apja, Czeizel János által 1912-ben alapított Czeizel és Erischel nevű, 80-100 alkalmazottat is foglalkoztató céget. Anyja varrónő volt. Endre ötéves volt, amikor öccse, Tamás született. Az Áldás utcai, majd a Fenyvesi úti elemi iskolában kezdte tanulmányait, majd a nyolcosztályos cisztercita gimnáziumban tanult tovább. A gimnázium államosítása után a Keleti Károly utcai II. Rákóczi Ferenc iskolába helyezték át. A gimnáziumba először mint kapitalista származásút nem akarták felvenni, végül a "Jó tanulási érdemérme" miatt mégis gimnazista lett.[3] A középiskolában kezdett el futballozni a Vasasban. Tizennyolc éves korában tagja volt annak a csapatnak, amelyik megnyerte az ifibajnokságot, a Ferencváros elleni döntőben Czeizel két gólt rúgott. 1953-ban kitűnőre érettségizett, de a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre (Czeizel eredetileg történész akart lenni, apja javaslatára tanult mégis orvosnak) családi háttere miatt nem jelentkezhetett, csak sportkapcsolatai révén vették fel végül. Az egyetem első évében a sport fontosabb volt számára a tanulásnál, de egy hepatitiszfertőzés után mája maradandó károsodást szenvedett, nem volt elég állóképessége végigfutni a mérkőzéseket, ezért le kellett mondania arról az álmáról, hogy válogatott lehessen.[4] Az erős versenyszellemű, tehetséges Czeizel onnantól arra koncentrált, hogy kiváló orvos legyen. Országos tanulmányi versenyeket nyert és már harmadéves korától demonstrátorként oktatott az egyetem Anatómiai Intézetében. Ekkor kezdte kutatásait is, első tudományos cikkei a női nemi szervek nyirokrendszeréről német nyelvű folyóiratokban is megjelentek.

Az 1956-os forradalom alatt sebesültszállító volt, felkelőket és szovjet katonákat egyaránt szállított az egyetem Baross utcai sebészeti klinikájára, ahol szerelme, Gerőfi Judit (később felesége) asszisztenskedett a műtéteknél. A forradalom leverése után az első diákgyűlésen felszólalt, és fenntartotta, hogy '56 októberében nem ellenforradalom, hanem forradalom történt. Ennek az egyetem elvégzése után lett következménye, amikor a rendőrségre is behívták, és a pártbizottság megakadályozta, hogy a SOTE-n dolgozhasson tanárként és kutatóként.[5] Még egyetemistaként kezdett el dolgozni a János kórház szülészeti osztályán, eközben az Anatómiai Intézetben folytatta kutatásait és 1959-ben summa cum laude orvosi diplomát kapott.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Az Országos Közegészségügyi Intézet (ma Országos Epidemiológiai Központ) épülete

Miután politikai kiállása miatt az egyetemi pályától eltiltották, 1959-től az Országos Közegészségügyi Intézet élettani osztályán helyezkedett el kutatóként. A máj regenerációs képességét vizsgálta különböző körülmények között, többek között röntgensugárzás hatására. Eredményeiből írt első angol nyelvű cikke a rangos nemzetközi folyóiratban, a Nature-ben jelent meg. Emellett mellékállásban továbbra is szülészorvosként dolgozott a János kórházban, és a terhes nőktől levett vérmintákból az OKI-ban teljes epidemiológiai szűrővizsgálatokat végzett (toxoplazmózis, liszteriózis, brucellózis stb). Harmincéves korában beadott kandidátusi disszertációját is ebből a témából (fertőző ágensek okozta magzati károsodások) írta.[6] Magzatokkal végzett munkája vezette a genetika területére, amely akkor Magyarországon (és általában a keleti blokk területén) félig-meddig ismeretlen területnek számított, miután a harmincas évek fasiszta propagandája, majd a Liszenkó-féle áltudomány után nagyon kevesen foglalkoztak vele tudományos igényességgel. Az 1960-as évek elejétől azonban (részben Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető engedélye után) változott a helyzet. Czeizel 1965-ben részt vett egy dán genetikusok által tartott magyarországi továbbképzésen, majd 1969-ben ösztöndíjjal kiutazhatott Dániába, 1971-ben pedig az Egyesült Királyságba. Edinburgh-ban azt a Patricia Jacobsot látogatta meg, aki a túlzott agresszivitást kiváltó dupla Y kromoszómás károsodást vizsgálta többek között a bűnözőkben. Hazatérte után Czeizel maga is kromoszómavizsgálatokkal kezdett foglalkozni, és rájött, hogy az elvetélt magzatok felében súlyos kromoszómarendellenességek figyelhetők meg.[7] 1969-től ő vezette a hét évvel korábban létrehozott veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását. A Sárkány Jenő (a Heim Pál kórház igazgatója) által elindított rendszerben minden fejlődési rendellenességet kötelező volt bejelenteni. A Czeizel által lelkiismeretesen vezetett átfogó nyilvántartás akkor világviszonylatban egyedülálló volt (a nyugati országokban a kötelező bejelentés, keleten a szakemberhiány okozott gondot, azóta többek között Czeizel nemzetközi szervezőmunkájának köszönhetően már 38 országban létezik a fejlődési rendellenességek regisztere), és a hetvenes években ennek segítségével jöttek rá, hogy abortuszhoz használt ösztrogéninjekció végtaghiányos gyerekek születését okozhatja.[8] Szintén a nyilvántartás hívta fel a figyelmet, hogy Rinyaszentkirályon rendkívül magas volt a Down-szindrómával és más kromoszómaaberrációval születő gyerekek száma. Czeizel ezt a helyi halastóban nagy mennyiségben használt parazitairtónak, a trichlorfonnak tulajdonította (a trichlorfon genetikai károsító hatását később nem sikerült biztonsággal bizonyítani, ma veszélyességi besorolásában nincs erre utaló R mondat). 1973-ban létrehozták az OKI-ban a humángenetikai és teratológiai laboratóriumot, amelyet Czeizel vezetett (1984-ben osztállyá lépett elő és WHO Együttműködési Központjának jelölték ki). 1978-ban akadémiai doktori címet szerzett. 1980-tól kezdve vizsgálta a gyógyszertúladagolással öngyilkossági kísérletet elkövetett terhes nők esetében a nagy adag gyógyszer magzatokra gyakorolt hatását (összesen 1044 esetben). 1983-tól részt vett egy nemzetközi populációgenetikai kooperációban, amely 26 genetikai marker elterjedését vizsgálta világszerte; Czeizel a magyar mintákat szolgáltatta.

Televíziós szereplései[szerkesztés]

Czeizel Endre 1988-ban

Czeizel az OKI-ban rendszeresen nyilatkozott az újságíróknak különböző fertőző betegségekről, oltásokról, ahogy ő fogalmazott "amolyan szóvivő" volt. Amikor az 1973-ban politikai döntést hoztak a genetika népszerűsítéséről, szakmai érintettsége és szereplési rutinja alapján őt kérték fel egy tévésorozat, Az öröklődés titkai vezetésére. A nyolcrészes sorozatot hétfő esténként főműsoridőben adták, nagy sikert aratott (bár akkor csak egy tévécsatorna volt még), és nívódíjjal is jutalmazták.[9] Utána készült a tíz epizódból álló Születésünk titkai, amelyben Czeizel családtervezésről, genetikai tanácsadásról beszélt és nézettsége az előző sorozatét is meghaladta. Hatására az OKI genetikai tanácsadójának forgalma megtízszereződött, emiatt kénytelenek voltak kiköltöztetni az intézetből és külön szervezetként a XIV. kerületben elhelyezni, ahol az Uzsoki kórház irányítása alá került. Czeizel ezután kidolgozott egy családtervezési programot, amely az 1973-ban bevezetett kötelező orvosi tanácsadást váltotta volna fel. Miután programját a WHO rendelkezésére bocsátotta, 1982-ben az felkérte Magyarországot a családtervezési modell kipróbálására; programvezetőnek Czeizelt nevezték meg. 1984-ben kinevezték a WHO Európai Együttműködési Központjának igazgatójává és elindult az Optimális Családtervezési Modell.[10] A program hatására a fejlődési rendellenességek és koraszülések száma megfeleződött. A 80-as évek végén Csehák Judit egészségügyi miniszter engedélyezte 34 családtervezési központ létrehozását, de a rendszerváltás miatt ezek már nem jöttek létre, illetve a családvédelmi központok genetikai tanácsadás helyett csak az abortusszal kapcsolatosan tájékoztatták a gyereket vállalókat.

Az 1975-ös Születésünk titkai után 1981-ben újabb ismeretterjesztő tévésorozat készült Czeizel Endre vezetésével, a Jövőnk titkai; nyolc évvel később a fő halálokokkal foglalkozó Az élet él és élni akar, majd a szexuális felvilágosító Ki viszi át a szerelmet?. Az Egészséget mindenkinek már a rendszerváltás után készült.

1963 és 1978 között az OKI szakszervezeti titkára volt, utána rövid ideig tagja volt a Szakszervezetek Országos Tanácsának. 1973-ban belépett az MSZMP-be, de az 1980-as években már nem járt el a gyűlésekre, ezért kizárták.

A magzatvédő vitamin[szerkesztés]

Az 1980-as években kutatási kooperációba lépett az angol Richard W. Smithellsszel, aki feltételezte, hogy a terhesség alatt adott folsavval meg lehet előzni az idegrendszeri fejlődési rendellenességek nagy részét, elsősorban az idegcső-záródás hibáját. Czeizel 1984-ben kezdte el az elmélet klinikai tesztelését azzal, hogy a családtervezési központban jelentkező párokat (összesen 5502-t) bevonta a vizsgálatba. A kettős vak teszt 1990-re szignifikáns eredményt hozott, a kontrollcsoportban hat idegrendszeri fejlődési rendellenesség történt, a folsavas csoportban pedig egy sem. Utólagos kutatások szerint a folsav védőhatása annak köszönhető, hogy egyes emberekben hibás a metionin aminosav metabolitját, a homociszteint lebontó enzimkomplexum génje, és a folsav képes ezt mégis aktiválni, így a magzatban nem halmozódik fel a fejlődési problémákat okozó homocisztein. A folsavat tartalmazó multivitamin-készítmények szedése a terhesség alatt az 1990-es években az egész világon elterjedt; Kínában kötelezővé tették a várandósoknak, az USA-ban a lisztbe keverik. Magyarországon viszonylag alacsony szinten maradt, és az is inkább csak addig tartott, amíg Czeizel aktívan kampányolt az érdekében (a terhes nők 12%-a, nyugdíjba vonulása után, 2003-ban 6%-ra csökkent).[11]

A rendszerváltás után[szerkesztés]

Czeizel még a rendszerváltás előtt összebarátkozott Antall Józseffel, akkor amikor Antall a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója volt; havonta összejártak.[12] Állítása szerint az MDF kormányra kerülése után Antall felajánlotta neki az egészségügyi miniszteri posztot, amit azonban ő nem vállalt el; részben mert egy ideig MSZMP-tag volt (így támadható), másrészt inkább kutatónak érezte magát, mint adminisztrátornak. Egyik interjújában arról is beszélt, hogy 2004-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felkérte, hogy legyen egészségügyi miniszter, de ekkor is nemet mondott.

A WHO szakértőjeként 1994-től 2001-ig évente jelentős időt töltött Abu-Dhabiban, Kuvaitban és Bahreinben az arab országok fejlődési rendellenesség-regiszterének összeállításában segédkezve. 1996-tól a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója. Ezalatt elindított a nemzeti alaptanterv részeként egy családtervezési és szexuális felvilágosító programot, amit az 1998-as kormányváltás után leállítottak. Ugyanebben az évben Czeizel nyugdíjba vonult, és zsenik, híres művészek, tudósok életét kezdte el kutatni, és a tehetségek felismeréséről, gondozásáról írt könyveket.

2001-ben tagja volt annak az ENSZ-bizottságnak, amely Irakban vizsgálta ki az öbölháborúban alkalmazott uránlövedékek okozta genetikai rendellenességeket; erre azonban nem találtak bizonyítékot.

A Czeizel-ügy[szerkesztés]

Czeizel 1990-ben Csehák Judit támogatásával indított egy programot, amelyben a rendkívül elterjedt abortuszok számát akarták csökkenteni, és a nem kívánt gyereket hordó terhes nőket örökbefogadni kívánó párokkal hozták össze. A program nem volt túl sikeres, kb. 70 abortuszt tudtak így megelőzni. Ennek alapján vette fel vele a kapcsolatot az amerikai Gáti Mariann, aki amerikai pároknak közvetített örökbefogadandó (főleg cigány) gyerekeket. Négy ilyen kiutaztatásra került sor, mielőtt jogi aggodalmak miatt Czeizel családtervező központja kiszállt az ügyletből, amelyben a költségek fedezésére ötezer dollárt kapott.

1995-ben a rendőrség nyomozást indított ellene, emberkereskedelemmel (hivatalosan családi állás megváltoztatásával) vádolták, vagyis hogy pénzért gyerekeket közvetít külföldre. A bíróság első fokon bűnösnek találta és másfél év szabadságvesztésre ítélte, amit két évre felfüggesztettek. Végül hétéves pereskedés után másodfokon 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.[13][14]

Életműve[szerkesztés]

Czeizel Endre saját bevallása szerint öt teljesítményére volt büszke:

  • a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (ma a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetben működik)
  • a gyógyszerek fejlődési rendellenességeket okozó kóroki monitorának létrehozása (megszűnt)
  • a genetikai tanácsadás megindítása
  • a családtervezési szolgáltatások országos rendszere (megszűnt)
  • a folsav magzatvédő hatásának felismerése (Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb az alkalmazása)

A 2000-es évek végére úgy érezte, hogy szinte mindent leromboltak, amin dolgozott, ahogyan mondta: 'öt várat építettem fel életemben, és ezek lényegében romokban hevernek".[15]

Halála[szerkesztés]

2013 májusában leukémiát diagnosztizáltak nála. Betegsége alatt az addig magát ateistának valló Czeizel visszatért eredeti katolikus hitéhez. Két kemoterápiás kezelés és egy csontvelő-átültetés után 2015. augusztus 10-én, hétfő hajnalban hunyt el, életének 81. évében. 2015. szeptember 11-én kísérték utolsó útjára az Óbudai temetőben.[16]

Szakmai előmenetele[szerkesztés]

  • 1966: az orvostudományok kandidátusa
  • 1978: az orvostudományok akadémiai doktora (MTA)
  • címzetes egyetemi tanár, az ELTE humángenetikai doktori iskolájának vezetője[17]

Magánélete[szerkesztés]

Első feleségével, Gerőfi Judittal 1958. december 31-én kötött házasságot.[18] Három gyermekük született, Czeizel Gábor (*1961), színházi rendező, nyíltan vállalja homoszexualitását, Czeizel Balázs (*1962) vizuális művészetekkel foglalkozik, Czeizel Barbara pedig gyógypedagógus, aki korábban Fodor Gáborral, a Szabad Demokraták Szövetsége volt elnökével, korábbi oktatási miniszterrel, a Magyar Liberális Párt jelenlegi elnökével élt házasságban. Judit 1981-ben hunyt el. Második felesége Mécs Erzsébet, akivel közös gyermekük nem született.[19] 2001-ben ismerkedett meg a nála 43 évvel fiatalabb joghallgatóval, Dórával, akitől két gyermeke született, András (2006) és Fanni (2014).[18]

Főbb művei[szerkesztés]

Magyar nyelven[szerkesztés]

  • A születendő gyermek védelmében (Magyar Pállal, 1974)
  • Az emberi öröklődés (1976)
  • Születésünk titkai (1977)
  • Az orvos-genetikus szemével (1980)
  • Genetikai tanácsadás. Elmélet és módszer (1981)
  • Egy orvosgenetikus etikai gondjai (1983)
  • Az érték bennünk van (1984)
  • Az egészséges utódokért (1986)
  • „Az élet él és élni akar" (1987)
  • A csókok átka (1989)
  • Ki viszi át a szerelmet (1989)
  • A magyarság genetikája (1990, majd 2003)
  • Családfa (1992)
  • Számadás a tálentomról (Dr. Erős Erikával, 1995)
  • Költők, gének, titkok (2000)
  • Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? (2001)
  • A gének titkai (2001)
  • Tudósok, gének, dilemmák (2002)
  • A magyarság genetikája (2003)
  • Sors és tehetség (2004)
  • A Czeizel-ügy (2004)
  • Tudósok, gének, tanulságok (2006)
  • Festők, gének, szégyenek (2007)
  • A magyar festőművész-géniuszok sorsa (2009)
  • A magyar költőgéniuszok sorsa (2012)[20]

Angolul[szerkesztés]

677 publikáció, köztük

  • Multiple Congenital Abnormalities (1988)
  • The Right to be Born Healthy (1988)

Kitüntetései[21][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Laza Bálint: Meghalt Czeizel Endre. Index, (2015. aug. 10.)
  2. Elhunyt Czeizel Endre. Origo, (2015. aug. 10.)
  3. M. Kiss Csaba 2015. 39. o.
  4. M. Kiss Csaba 2015. 47. o.
  5. M. Kiss Csaba 2015. 54. o.
  6. M. Kiss Csaba 2015. 89. o.
  7. M. Kiss Csaba 2015. 121. o.
  8. M. Kiss Csaba 2015. 168-170. o.
  9. M. Kiss Csaba 2015. 220. o.
  10. M. Kiss Csaba 2015. 224. o.
  11. M. Kiss Csaba 2015. 293-301. o.
  12. M. Kiss Csaba 2015. 232. o.
  13. M. Kiss Csaba 2015. 135-145. o.
  14. Dental Press – A Czeizel-per és egy ügy vége
  15. M. Kiss Csaba 2015. 378-379. o.
  16. Ma kísérték utolsó útjára Czeizel Endrét (Origo, 2015. 09. 11.)
  17. szimpozion.hu[halott link]
  18. ^ a b R.Reni: Czeizel biztos volt abban, hogy egyszer szobrot kap. konyves.blog.hu, 2015. augusztus 15. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
  19. Czeizelt megviselte, hogy meleg a fia. blikk.hu. Blikk, 2015. április 11. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
  20. Dr. Czeizel Endre Port.hu
  21. Díjazott: Czeizel Endre. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  22. Az MSZP Nőtagozatának 2015. évi díjazottjai. Átadták a Közéleti Díjakat, a Nemzetközi Díjakat, a Szegfű Díjakat és a Szegfű Okleveleket.. mszp.hu, 2015. március 8. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)

További információk[szerkesztés]

  • M. Kiss Csaba: Czeizel Endre - Két életem, egy halálom. XXI. Század Kiadó, Budapest, 2015. ISBN 978 615 5373 54 1
  • "Sokszor érzem úgy hogy csődöt mondtam" -interjú Czeizel Endre orvos-genetikussal Index.hu 2014. március 6.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Napút. Évkönyv 2005, Irodalom, művészet, környezet. Hetvenhat jeles hetvenes. Bp., Cédrus Művészeti Alapítvány, 2005
  • A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1951-1969. Szerk. Molnár László. Bp., Semmelweis Orvostudományi Egyetem, 1997
  • Privát Ki Kicsoda. Szerk. Szigeti Sándor. [Bp.], Haas & Singer, 1992
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981