Associated Press

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Associated Press
Associated Press logo 2012.svg
AP headquarters.jpg
Típus
Alapítva 1846. május
Székhely New York
Iparág news media
Leányvállalatai Associated Press Television News
Az Associated Press weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Associated Press témájú médiaállományokat.

Az Associated Press (AP) az Amerikai Egyesült Államok legrégebbi és legnagyobb hírügynöksége.[1] Az 1846-ban alapított New York-i székhelyű nonprfit szervezet tulajdonosai az Amerikai Egyesült Államokban működő sajtócégek, rádió és tv társaságok, ezek újságírói szolgáltatják az AP által továbbított híreket, illetve az amerikai tulajdonosi médiacégek rendelkeznek is az AP híranyagával.

2007-es adatok szerint az AP több mint 1.700 újságot, ezenkívül 5.000 rádió és tv társaságot látott el híranyagával. A hírügynökség fényképtára 10 millió körüli fotóval rendelkezik. Az Associated Press által működtetett hírszolgáltatók száma 120 országban 243, saját rádió társasága, az AP Radio Network óránként sugározza híranyagát rádió és tv állomások felé. Az USA-n kívül számos sajtó és média cég az AP híranyagához, mivel nem tagjai az Associated Pressnek, előfizetőként juthat. A szervezet és tagjai közötti együttműködés értelmében a tagok automatikusan hozzájárulnak helyi riportjaik az AP általi terjesztéséhez, ugyanakkor az AP „fordított piramis szerkezetében” az általa szolgáltatott híranyag átszerkesztését engedélyezi a lényegi információk megtartása mellett. Az USA másik jelentős amerikai hírügynökségénél, a United Press Internationalnél (UPI) 1993-ban történt leépítések következményeként az AP az USA elsőszámú hírügynöksége.

Fennállása óta a hírügynökségnek mintegy négytucatszor ítélték a Pulitzer-díjat.[2]

Története[szerkesztés]

Alapítás[szerkesztés]

A hírek Egyesült Államokon belüli terjesztését a 19. század fordulójára törvény segítette. Az Egyesült Államok 1792-es postaügyi törvénye szerint minden lapkiadó újságának egy példányát díjmentesen küldhette postai úton az USA-n belül bármelyik másik kiadónak.[3] Alfred McClung Lee szerint az amerikai modern hírügynökségek, így az Associated Press hírelosztási gyakorlata is ebből a postai rendszerből nőtt ki.

Az Associated Press-t 1846-ban[4] öt New York-i napilap alapította a mexikói–amerikai háború sajtóhírei költségeinek megosztása céljából. A vállalkozás alapítását az amerikai lapkiadó, Moses Yale Beach (1800–68) kezdeményezte, az alapító napilapok a The Sun, a New York Herald, a New York Courier and Enquirer, a The Journal of Commerce és a New York Evening Express voltak. 1849-ben már a Tribune is, majd nem sokkal az alapítás után, 1851-ben a The New York Times is csatlakozott a társasághoz, mely neve 1856-ban New York Associated Press (NYAP) lett. A társaság 1848-ban már a Boston és New York közötti távirati hírszolgáltatást finanszírozta, mely a bostoni kikötőbe befutó óceáni járatok által szállított hírek miatt volt jelentős.[5]

A NYAP 1846-os alapításakor a hír már üzleti termék volt, az 1861-ben kezdődő amerikai polgárháború alatt később a spanyol–amerikai háború alatt rendkívül fontos volt a gyors hírszolgáltatás, mely kedvezett a hírügynökségek növekedésének. A híranyag jelentőségét jól jelzi, hogy a rotációs nyomdai eljárások tökéletesedésével a New York Tribune az 1870-es években már 18.000 lapot nyomtatott óránként.

20. század[szerkesztés]

A NYAP riválisaként működő 1862-ben alapított közép-nyugati Western Associated Press bírálta a NYAP-t és annak monopol hírszolgáltatási gyakorlatát, majd 1892-ben a Chicago Daily News főszerkesztője és kiadója, Victor Lawson feltárta, hogy a NYAP számos tagja külön megállapodást kötött egy másik rivális hírügynökséggel, a United Press-szel a híranyag elosztásáról. Mindezek a NYAP felbomlásához vezettek. Ezt követően még ugyanabban az évben, 1892-ben a Western Associated Press Illinois államban immár bejegyeztetett egy új hírügynökséget, az Associated Press-t, majd ezt követően az Associated Press székhelyének 1900-ban Chicago-ból New York-ba történt áthelyezésével létrejött a modern Associated Press.

A Chicago Daily News-t alapító Melville Stone, aki 1893 és 1921 között az AP vezérigazgatója volt, építette ki a társaság jelenlegi működési alapjai, vezetése alatt a híranyag pontosságát, pártatlanságát és a szervezeten belüli együttműködés szabályait tartva legfontosabbnak.

Rockefeller Centerben Isamu Noguchi News c. domborműve az egykori székház bejárata felett
Az AP korábbi New York-i székházán, a Rockefeller Centerben a hírügynökség logoja

Az elkövetkező időszakban Kent Cooper vezetése alatt (1925–48) a hírügynökség rohamosan terjeszkedett, Dél-Amerikában, Európában és az I. világháború után a Közel-Keleten is felállíttatta irodáit. Ő vezette be 1914-ben a hírügynökség sajtószobáiba a telex gépet (teleprintert), vezetése alatt épült ki a Wirephoto network, a bérelt telefonvonalakon történő elektronikus képtovábbítás hálózata, mely a fotók azonnali továbbítását tette lehetővé, jelentős előnyt biztosítva ezzel a hírügynökségnek.[6] A hírügynökség központját 1938-ban a Rockefeller Centerbe helyezte át az akkor átadott Associated Press Buildingbe, a Rockefeller Plaza 50 címre, ahol igényei szerint egybefüggő, osztatlan teret alakítottak ki az épületen belül a hírügynökség számára, valamint már az építkezéskor az épület negyedik emeletébe összességében 4 millió láb hosszúságú közvetítő kábelt építettek be.

II. világháború[szerkesztés]

1933-tól, utólag a német történész, Harriet Scharnberg által 2016-ban feltárt dokumentumok alapján nyilvánvalóvá vált, az AP elfogadhatatlan kompromisszumot kötött a Harmadik Birodalom vezetőivel, ugyanakkor az AP vezetése egy közzétett 163 oldalas dokumentumában[7] visszautasította a vádakat, miszerint támogatta volna a III. Birodalmat.[8] A dokumentum szerint 1933-tól az AP a német törvények elfogadása mellett működhetett Németországon belül, - elbocsátotta a zsidó származású újságíróit, viszont segítette az országból való elmenekülésüket - más hírügynökségek a német Propaganda Minisztérium elvárásainak nem eleget téve, valamint a direkt nyomás miatt elhagyták a III. Birodalmat. Az AP 1933 és 1939 között ezáltal tudott folyamatosan tudósítani a háborúra készülő német diktatúráról. A háború kitörése után 1939 és 1941 között, amíg az USA hadba nem lépett, a II. világháború ütközeteiről a német frontvonal oldaláról tudósított,[9] majd 1941. december 11-én berlini irodáit bezáratták, amerikai újságíróit letartóztatták, akik fogolycsere során tudták elhagyni Németországot. Az AP fotóanyagát lefoglalták, az AP fotószolgálata német vezetés alatt működött tovább.[10]

1945-ben az Amerikai Egyesült Államokban a trösztellenes törvény megsértése miatt eljárás indult az Associated Press ellen, az ok a hírügynökség megakadályozta, hogy a társaság tagjaiként működő sajtó cégek híranyagot továbbítsanak a szervezeten kívüli sajtó cégeknek, valamint megnehezítette a taggá válást is. Az eljárás kedvezett az amerikai rivális hírügynökség, a United Press International terjeszkedésének.

1941-ben az AP a média területére is belépett rádiótársaságok felé szolgáltatott híranyagával, valamint 1974-ben létrehozta saját rádiótársaságát. Ezt követően megalapította tv társaságát, az APTV-t, majd a globális video híranyagot szolgáltató APTV 1998-ban egy másik globális média céggel összeolvadva, (WorldWide Television News) létrejött az APTN, mely video híranyagát média cégeknek és weblapoknak is szolgáltatja.

21. század[szerkesztés]

Az AP székháza 2008. októberében, Manhattan 450 West 33rd Street, New York City.
Az AP székháza 2017. februárban

2004-ig az AP székháza a Rockefeller Centerben a Rockefeller Plaza 50 cím alatt volt, majd áthelyezte Manhattan másik irodaházába, a 450 West 33rd Street címre. Az irodaház egyben a New York Daily News és a New York-i tv társaság, a WNET stúdióinak székhelye is. 2009-ben az AP a világban több mint 240 irodát működtetett, bár a hírügynökség működésének alapelvei nem változtak, a digitális technológia megjelenésével az AP és tagjai, az 1.400 sajtócég, a további média cégek valamint a nemzetközi előfizetők közötti interaktív hírszolgálatra törekszik.

Az Associated Press diverzifikált hírszolgáltatása bevételének 2007-ben csak 30%-a származott az USA lapjaitól, 37%-a globális műsorszóróktól, 15% online vállalkozásoktól és 18% nemzetközi újságoktól illetve fotóanyagából.[11]

Web szolgáltatás[szerkesztés]

Az AP széles hírszolgáltató szerkezetét jelzi, hogy a Yahoo! valamint az MSN webes híranyagában gyakran hivatkozik az AP-re, mint elsődleges hírforrásra. A Google Inc. bejelentése szerint fizet az AP híranyagáért, melyet a Google News-ban tesz közzé, bár jogviták miatt ezt 2009 és 2010 között felfüggesztette.[12]

Jelentős események[szerkesztés]

  • 1876. Mark Kellogg, az AP első háborúban elesett tudósítója a Little Bighorn-i csata során halt meg.
  • 1893: Melville E. Stone lett az átszerveződött AP vezérigazgatója, mely poszton 1921-ig maradt, vezetése alatt vált az AP a világ legjelentősebb hírügynökségévé.
  • 1899: az AP első teszt hírátvitele Guglielmo Marconi által kifejlesztett drótnélküli távírón New Jersey-ből volt.
  • 1914: az AP bevezette sajtószobáiba a telex gépet (teleprintert), mely percenként 60 szót tudott továbbítani, gyakorlatilag a telex rendszerrel egy új világhálót alakított ki.
  • 1935: az AP elindította a WirePhoto rendszerét, a világ első képátviteli hálózatát
  • 1938: az AP növekedése eredményeként új irodáit a Rockefeller Centerbe helyezte át, az 50 Rockefeller Plaza címre, mely 66 évig maradt a székháza.[13]
  • 1941: híreit az AP rádión kezdte el sugározni
  • 1941: a The New York Times-tól megvásárolta a világot behálózó fotószolgáltatását, a Wide World News Photo Service-t.[14]
  • 1945: a mauthauseni koncentrációs táborban kivégezték az AP haditudósítóját, Joseph Morton-t. Morton volt az egyetlen a szövetségesek tudósítói közül, akit a tengelyhatalmak által kivégeztek.
  • 1945: Edward Kennedy – nem azonos az Egyesült Államok későbbi elnökével–, az AP párizsi irodájának vezetője a szövetséges vezetők cenzúrája ellenére riportot közölt a német fegyverletételről a hivatalos bejelentés előtt, melynek kissé keserű eredményeként elmozdították posztjáról. Kennedy érvelése szerint a német rádió hírét továbbította. Később az AP is a hírügynökség részéről a helyzet rossz kezelésének tekintette Kennedy eltávolítását.
  • 1951: az AP prágai irodájának vezetőjét, William N. Oatis-t a kommunista vezetés kémkedés vádjával letartóztatta, és 1953-ig tartották fogva.
  • 1994: az AP elindította az APTV-t, a londoni székhelyű globális videó hírszolgáltató rendszerét.
  • 2004: a hírügynökség vezetése átkerült az 50 Rock-ból (Rockefeller Center) új címére, 450 W. 33rd Street, New York City.[13]
  • 2006: az Associated Press csatlakozott a YouTube-hoz.
  • 2008: az AP elindította az AP Mobile hálózatát (eredetileg AP Mobile News Network), egy multimédia hírportált, nemzetközi, országos és helyi híreket szolgáltatva. Az AP által bevezetett első iPhone hírszolgáltatást 2008 júniusában indította, a hírszolgálatán keresztül 1.000 AP tag és harmadik szolgáltató híranyagához lehet hozzáférni.
  • 2010: az AP 2009-es nyeresége 2008-hoz képest 65%-ra esett, azaz 8.8 millió $-ra, 2010-ben közzétett adatai szerint, ha nem adta volna el német nyelvű hírszolgálatát 13.2 millió $-ért, akkor 2009-es évre 4.4 millió $ veszteséget könyvelt volna el.[15]
  • 2011: az AP 2010-es évi nyeresége 14.7 millió $ volt, a 2010-es évi összbevétele 631 millió $, ami 7%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest.
  • 2012: Tom Curley utódjaként Gary B. Pruitt lett az AP elnöke, 166 éves fennállása óta Gary B. Pruitt a társaság 13. elnöke.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Associated Press. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
  2. Associated Press. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
  3. Schwarzlose, Richard Allen. The Nation's Newsbrokers: The formative years, from pretelegraph to 1865. Northwestern University Press, 5. o (1989). Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 9. 
  4. Associated Press Founded - This Day in History May 22. New York Natives, 2015. május 22. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  5. Associated Press. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
  6. (1937. július 1.) „Wire That Photo”, Kiadó: Books.google.com. (Hozzáférés ideje: 2014. június 4.)  
  7. Covering Tyranny The AP and Nazi Germany: 1933–1945”, Associated Press, 5. oldal (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 6.) 
  8. Daniel, Victor. „Associated Press Rebuts Charge That It Aided Nazi Regime”, The New York Times, 2017. május 11. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 6.) 
  9. Covering Tyranny The AP and Nazi Germany: 1933–1945”, Associated Press, 7. oldal (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 6.) 
  10. Covering Tyranny The AP and Nazi Germany: 1933–1945”, Associated Press, 5. oldal (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 6.) 
  11. Hau, Louis. „Down On The Wire”, Forbes, 2008. február 14.. [2009. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. április 9.) „Last year, AP generated only about 30% of its revenue from U.S. newspapers. The rest came from global broadcast customers (37%), online ventures (15%) and other revenue sources, such as international clients and photography, (18%). Forbes.com is a customer of AP” 
  12. Google Stops Hosting New AP Content”. [2010. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. január 11.) 
  13. ^ a b (2004-07-19). "AP leaves 50 Rock for West 33rd Street Headquarters". Sajtóközlemény. Elérés: 2009-11-17.
  14. Unpublished Black History”, The New York Times, 2016. február 1. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.) „The Times's picture agency, Wide World News Photo Service, which had staff members in London, Berlin and elsewhere, was sold to The Associated Press in 1941.” 
  15. Associated Press Reports Narrow 2009 Profit. Media Post, 2010. április 30. [2010. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
  16. Gary Pruitt, of McClatchy, to become new president and CEO of The Associated Press”, Associated Press (Hozzáférés ideje: 2012. december 14.) 

Források[szerkesztés]