Mexikói–amerikai háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mexikói-amerikai háború
Battle of Veracruz.jpg
Egy festmény a Veracruzi csatáról
Dátum 1846-1848
Helyszín Texas, Új-Mexikó, Kalifornia; Észak-, Közép- és Kelet-Mexikó; Mexikóváros
Eredmény Az Egyesült Államok győzelme
Harcoló felek
US flag 29 stars.svg Amerikai Egyesült Államok
1stBearFlag.svg Kaliforniai Köztársaság
Flag of Mexico (1823-1864, 1867-1968).png Mexikó
Parancsnokok
US flag 29 stars.svg Zachary Taylor
US flag 29 stars.svg Winfield Scott
US flag 29 stars.svg Stephen W. Kearny
Flag of Mexico (1823-1864, 1867-1968).png Antonio López de Santa Anna
Flag of Mexico (1823-1864, 1867-1968).png Mariano Arista
Flag of Mexico (1823-1864, 1867-1968).png Pedro de Ampudia
Flag of Mexico (1823-1864, 1867-1968).png José Mariá Flores
Haderő
Egyesült Államok Hadserege:
  • 78 790
Mexikói hadsereg:
  • 25 000–40 000
Veszteségek
Halott: 1733
Betegség és egyéb okok: 13 271
Sebesült: 4 152
Dezertált: több, mint 9500
Halott vagy sebesült: 25 000

A Mexikói–amerikai háború 1846-tól 1848-ig tartó katonai konfliktus volt az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között Texas 1845-ös USA-hoz való csatolása után.

Előzménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Texas már 1836-ban kivált Mexikóból, ám ezt ők nem ismerték el, lázadó tartományként kezelték. 1838-ban azonban Mexikóba francia expedíciós hadsereg nyomult be. A cukrászháborúnak nevezett konfliktust a nemzetközi közvélemény is megmosolygással fogadta, Mexikóban a vereség és az azt követő hadisarccal felérő hatalmas kártérítés megfizetése miatt nőttön-nőtt az elégedetlenség. Antonio López de Santa Anna tábornok vezetésével hiába indítottak támadást Texas ellen, a kisebb államnak sikerült katonai győzelmet aratnia. Az Egyesült Államokban a háború pártos volt részben. A Whig párt és a legdélebbi demokraták ellenezték, míg a legtöbb politikus az Elkerülhetetlen Sorsba vetett hit miatt támogatta a háborút. Mexikóban a háborút a nemzeti büszkeség megvédésének tekintették és harcot újból felélesztett Texas 1845-ös csatlakozása az USA-hoz.

A háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mexikói–amerikai háború a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Északkelet- és Közép-Mexikó, valamint Mexikóváros területén zajlott. Kaliforniában amerikai telepesek és a Santa Annával elégedetlenkedő emberek Texashoz hasonló államot hoztak létre, mely azonnal átállt az amerikaiak oldalára. A mexikóiak főbb tábornokai Antonio López de Santa Anna, Mariano Arista, Pedro de Ampudia és José Mariá Flores voltak. Az amerikai oldalon pedig Zachary Taylor, Winfield Scott és Stephen W. Kearny volt. A mexikóiak 25 000-40 000, az amerikaiak pedig 78 790 katonával vettek részt a háborúban. A mexikói oldalon 25 000 sérültje és halottja volt ennek a katonai konfliktusnak. Ezzel szemben az USA oldalán 13 271 halott, ebből azonban "csak" 1733 ember vesztette életét katonai akció során, a többi sárgalázban és egyéb betegségekben hunyt el, ezen kívül 4152 sérült és 9200 dezertőr volt.

Következménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háború legfontosabb következménye az volt, hogy Mexikónak le kellett mondania területének feléről, vagyis Alta Californiát és Santa Fé de Nuevo México-t át kellett engednie az Amerikai Egyesült Államoknak a Guadalupe Hidalgó-i békeszerződésben.