Gergely Sándor (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gergely Sándor
Élete
Született 1896. február 2.[1]
Németkeresztúr
Elhunyt 1966. június 14. (70 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Grünbaum Gyula, Pollák Rozália
Házastársa Haás Viola (1926-1966)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) elbeszélés, regény, tanulmány
Első műve Sivatag (elbeszélés, 1922)
Kitüntetései Kossuth-díj
Irodalmi díjai Kossuth-díj (1949, 1956)
Munka Érdemrend (1953)
A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1956)

Gergely Sándor, 1911-ig Grünbaum Sándor[2] (Németkeresztúr, 1896. február 2.[1]Budapest, 1966. június 14.) szociáldemokrata és kommunista író, újságíró és lapszerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

A parádi születésű Grünbaum Gyula kereskedő és a németkeresztúri születésű Pollák Rozália fia, izraelita vallású.[1][3] A középiskola elvégeztével rövid ideig vidéki újságíró volt, majd 1915-ben bevonult katonának, és a francia fronton szerzett sebesülés következtében átmenetileg megvakult. Többször műtötték, és végül 1920-ban visszanyerte látását. 1923-ban a Kékmadár szerkesztője lett. 1924–1925 között a miskolci Reggeli Hírlap vezetője volt, de radikális nézetei miatt távoznia kellett. 1926-tól az illegális KMP tagja lett. 1929-ben az SZDP kizárta soraiból. 1931-ben Moszkvába emigrált, majd részt vett a Sarló és Kalapács szerkesztésében, és 1937-től az Új Hang szerkesztője lett. 1945-ben hazatért, majd 1945–1951 között a Magyar Írószövetség elnöke volt.

Magánélete[szerkesztés]

1926-ban Debrecenben házasságot kötött Haás Violával.[3]

Művei[szerkesztés]

  • Sivatag (elbeszélés, 1922)
  • Béke (regény, 1924)
  • Achrem Fickó csudálatos élete (regény, 1925)
  • Hidat vernek (regény, 1927)
  • Játszik az utca (regény, 1927)
  • Szú (regény, 1929)
  • A Dózsa féle parasztforradalom története (tanulmány, 1929)
  • Embervásár (regény, 1930)
  • Munkáskultúra (tanulmány, 1930)
  • Valami készül (regény, 1931)
  • Pereg a dob (regény, 1934)
  • Úriszék (1936)
  • Vitézek és hősök (novella, 1937)
  • Der Namenlose (1937)
  • A nagy tábor (1939)
  • Vitézek és hősök (színmű, 1940)
  • Bor (elbeszélés, 1941)
  • Uj falu (tanulmány, 1943)
  • A dehkánok földjén (szociográfia, 1943)
  • Tüzes trónus (1945)
  • Szép úr hétköznapjai (elbeszélés, 1946)
  • Az utolsó felvonás (regény, 1947)
  • Gyanú (elbeszélés, 1948)
  • Épül az új világ (cikkek, 1949)
  • Hív az erdő (elbeszélés, 1949)
  • Farkasok (válogatott elbeszélések, 1950)
  • Falusi jelentés (riportkönyv, 1951)
  • Forró nyár (regény, 1952)
  • Szakadék szélén (elbeszélés, 1952)
  • Találkozó (elbeszélés, 1952)
  • Felszáradnak a könnyek (regény, 1954)
  • Rögös út I.-II. (regény, 1955-1956)
  • Őszi reggel (válogatott elbeszélések, 1957)
  • A Nagy Föld (visszaemlékezések, 1957)
  • Emberek között (kisregény, 1958)
  • Tiltott utak (regény, 1961)
  • Felsőbb osztályba léphet (regény, 1964)
  • Hallgatás közben (válogatott riportok, 1965)
  • Valami készül - Szú - Embervásár (utószó Tamás Aladár, 1967)
  • Emberek között I-II. (elbeszélés, utószó Imre Katalin, 1968)
  • Drámák (bevezető: Zalka Miklós, 1971)
  • Hittel és indulattal (cikkek, szerkesztette Szabó Ferenc, 1975)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Születése bejegyezve a németkeresztúri születési akv. 9/1896. folyószáma alatt.
  2. A Belügyminisztérium 1911. évi 173628. sz. rendelete. MNL-OL 30794. mikrofilm 270. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 16. oldal 2. sor.
  3. ^ a b Halálesete bejegyezve Budapest XII. ker. polgári haloti akv. 1119/1966. folyószá alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]