Fischer Sándor (karmester)
| Fischer Sándor | |
| Született | 1900. február 6. Budapest II. kerülete |
| Elhunyt | 1995. március 8. (95 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | három gyermek: |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola (1919–1922) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fischer Sándor (Budapest, 1900. február 6.[2] – Budapest, 1995. március 8.) karmester, librettófordító, zeneszerző. Fischer Ádám és Fischer Iván édesapja, valamint Fischer Péter operatőr, fotóriporter (Kádár Flóra színésznő férje) és Fischer György zongoraművész-karmester nagybátyja.[3]
Élete[szerkesztés]
Fischer Mór magánmérnök és Schwarz Erzsébet fia. A budapesti Zeneakadémián 1919 és 1922 között Siklós Albert és Weiner Leó tanítványa volt. A végzés után Hans Koesslernél képezte tovább magát 1925-ig.
1929–1931 között a Vígszínház, 1935–1938 között a Belvárosi Színház karmestere és zenei vezetője volt. 1938-tól a második zsidótörvény miatt csak az OMIKE Művészakció előadásain léphetett fel, bár közben többször behívták munkaszolgálatra. Zeneszerzője volt többek között Bálint Lajos Támár című színjátékának, Szép Ernő Verebek és Csergő Hugó Őszi szonáta című művének is. A felszabadulás után visszatért a Vígszínházba, majd 1949-től 1978-as nyugdíjazásáig a Magyar Rádió zenei dramaturgja volt.
Huszonöt operát, több oratóriumot és zenei szakkönyvet fordított.
Zeneszerzőként legjelentősebb műve egy zongoratrió, amit 1930-ban Drezdában mutattak be. Pau Casalsnak gordonkára írta át Mozart KV 447-es számú kürtversenyét.
Magyar Rádió[szerkesztés]
- Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.
Diszkográfia[szerkesztés]
- Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- 1953 – Szocialista kultúráért
- 1975 – Munka Érdemrend, arany fokozat
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 488/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
- ↑ Fisher Péter (Fischer) (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728
- Kik voltak Ők? Nemzetközi zsidó életrajzi lexikon. Műsorfüzet
- Lévai Jenő: Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Budapest, 1943
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. Budapest, 1965. Zeneműkiadó. I. köt.
További információk[szerkesztés]
- Fischer Sándor Archiválva 2019. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben az OMIKE oldalán
