Oláh Gábor (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oláh Gábor
Oláh Gábor költő.jpg
Élete
Született 1881. január 17.
Debrecen
Elhunyt 1942. június 23. (61 évesen)
Debrecen
Nemzetiség Magyarország Magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) különböző lírai műfajok
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh Gábor témájú médiaállományokat.

Oláh Gábor (Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.)[1] magyar költő, író.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Oláh Mihály és Kovács Zsuzsanna voltak.[1] Szegény, sokgyermekes családban született, apja bérkocsis volt. Kisgyerekkorától Debrecenben élt. Apja ellenkezése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatójaként Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond óráira járt. Korrepetálással, statisztálással keresett pénzt a megélhetésre. 1904-ben magyar-latin szakos tanárként végzett. A Debreceni Református Kollégium könyvtárában kapott állást, később középiskolai tanárként dolgozott. 1908 nyarán néhány hetet Párizsban töltött. Hazatérve még jobban érezte hazája és városa elmaradottságát. Négy társával - Baja Mihály, Gulyás József, Gyökössy József és Madai Gyula - együtt megalapította a Bokréta irodalmi társaságot; Bokréta címmel antológiát adtak ki (1902, 1904, 1908). 1910-től a Petőfi Társaság tagja volt. 1913-tól a debreceni általános főreáliskolában tanított. 1931-ben Pokol című kötetéért perbe fogták. 1941-ben nyugdíjba vonult.

Meg nem alkuvó, kompromisszumokra képtelen jelleme miatt fokozatosan elszigetelődött, illetve elszigetelték.

Munkássága[szerkesztés]

Egyenetlen lírájában (Hangok lázadása, 1941) a magányos sors ábrázolása megrendítő.Több korai lírai versével Ady líráját és József Attila költészetét előlegezi. Verses regényeinek részértékei vannak. Novellái önéletrajzi ihletésűek, drámái nem arattak sikert. Tanulmányai – Csokonai Vitéz Mihályról, Petőfi Sándorról – jelentősek.

Emlékezete[szerkesztés]

Debrecenben és Hajdúszoboszlón utcát neveztek el róla.

Művei[szerkesztés]

Sírja Debrecenben
Petőfi képzelete (1909)
  • Csokonai és a latin költők (tanulmányok, 1904)
  • A debreceni nyelvjárás (tanulmányok, 1906)
  • Költemények. 1904-1906; Singer és Wolfner, Bp., 1906
  • Keletiek Nyugaton (útirajz, 1908)
  • Sámson (verses regény, 1908)
  • Az élet lobogója alatt (versek, 1908)
  • Istenek alkonya. Új versek; Városi Ny., Debrecen, 1909
  • Gondolatok felhőfutása; Városi Ny., Debrecen, 1909
  • Korunk hőse (verses regény, 1909)
  • Petőfi képzelete (tanulmányok, 1909)
  • Írói arcképek (tanulmányok, 1910)
  • Viola elbukott (verses regény, 1911)
  • Az embernek fia. Dráma; Hegedüs-Sándor, Debrecen, 1912
  • Szegény magyarok (regény, 1914)
  • Hangay Sándor–Kiss Menyhért–Oláh Gábor: Háborús versek; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
  • Laura fátyola (versek, 1918)
  • Két testvér. Regény; Csáthy, Debrecen, 1918
  • Balgatag szerelem, (elbeszélések, 1918)
  • Deák György (kisregény, 1919)
  • Jött éve csodáknak. Fantasztikus színmű; Nagyváradi Napló Ny., Nagyvárad, 1919 (Magyar Szó könyvtára)
  • Forradalmi versek; Csáthy, Debrecen, 1919
  • Léda hattyúja (regény, 1922)
  • Fekete angyal. Regény; Méliusz Könyvkereskedés, Debrecen, 1922
  • Petőfi Sándor; Csáthy, Debrecen, 1923 (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai)
  • A táltosfiú (regény, 1925)
  • Patkánybűvölő (versek, 1925)
  • A művészi alkotás lélektana; Kertész Ny., Debrecen, 1928 (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai)
  • Oláh Gábor válogatott költeményei; bev. Csobán Endre; Csokonai Kör, Debrecen, 1928 (Csokonai könyvtár)
  • Csokonai; Pallas, Bp., 1928 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Isten kémje. Új versek; Városi Ny., Debrecen, 1929
  • Szárnyas ember (regény, 1930)
  • Új evangélium (regény, 1931)
  • Pokol. Kiáltó szó a pusztába; s.n., Bp., 1931
  • Kiáltó szó a pusztában (versek, 1931)
  • Költők és írók (tanulmányok, 1932)
  • Panoráma; Nagy Károly Ny., Debrecen, 1933
  • Napkeleti királyfi; Nagy Károly, Debrecen, 1936
  • A pesszimista; Nagy Károly Ny., Debrecen, 1937
  • Hangok lázadása (versek, 1941)
  • Heten vagyunk (regény, 1943)
  • Deák György, a bérkocsis. Regény; Misztótfalusi, Bp., 1946
  • Debreceni zendülők. Válogatott elbeszélések; sajtó alá rend., bev., jegyz. Durkó Mátyás; Alföldi Magvető, Debrecen, 1955
  • Oláh Gábor válogatott költeményei; szerk., bev., jegyz. Durkó Mátyás, Kiss Tamás, Tóth Endre, Alföldi Magvető, Debrecen, 1958
  • A táltosfiú. Regény és elbeszélések; vál., sajtó alá rend., utószó Tóth Endre; Szépirodalmi, Bp., 1969 (Magyar elbeszélők)
  • Két ló beszélget; vál., szöveggond. Tóth Endre; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Kiskönyvtár)
  • Vágta vaktában. Válogatott versek; vál., szerk., utószó Tóth Endre; Magvető, Bp., 1980
  • Oláh Gábor ébresztése; vál., szerk., bev. Tóth Endre; Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 1981 (Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei)
  • Naplók; szerk., jegyz., utószó Lakner Lajos, Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2002
  • Keletiek Nyugaton; szöveggond. S. Csorba Ildikó, utószó, jegyz. Lakner Lajos; Déri Múzeum, Debrecen, 2015

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Oláh Gábor: Vágta vaktában (válogatott versek) (Vál., szerk. és utószó: Tóth Endre) Budapest, Magvető Kvk., 1980. ISBN 963-271-288-9
  • Magyar irodalmi lexikon 1965.
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk[szerkesztés]

  • Oláh Gábor: Naplók (MEK)
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Nagy András: Oláh Gábor; Csáthy, Debrecen–Bp., 1933 (A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai)
  • Kardos Albert: Oláh Gábor s a Csokonai-Kör. Adalékok Debrecen XX. századi irodalmi életéhez; Városi Ny., Debrecen, 1943
  • Tóth Endre: Oláh Gábor élete; Debrecen Megyei Városi Tanács V. B. Művelődési Osztálya, Debrecen, 1980
  • Tóth Endre: Oláh Gábor és kortársai; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1983