Tóth Endre (költő, 1914–2011)
Ellenőrzött
| Tóth Endre | |
.JPG) | |
| A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
| Élete | |
| Születési név | Tóth András |
| Született | 1914. november 17. Debrecen |
| Elhunyt | 2011. augusztus 16. (96 évesen) Debrecen |
| Sírhely | Debreceni köztemető |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Tóth András Szenes Eszter |
| Házastársa | Fehértói Piroska (1938–1966) Szabó Judit (1968–) |
| Gyermekei | Tóth Éva (1939–2017) Tóth Ákos (1942) Tóth Ildikó (1943) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | versek, prózák |
| Első műve | Egyedül a tömegben (1936) |
| Kitüntetései |
|
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1985) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995) |
Tóth Endre (született Tóth András) (Debrecen, 1914. november 17.[1] – Debrecen, 2011. augusztus 16.)[2][3] magyar író, költő.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tóth András és Szenes Eszter első gyermekeként született.[4]
1929–1937 között fizikai munkás volt. 1937-től 1948-ig a debreceni Városi Levéltárban dolgozott. 1949–1957 között a Városi Tanács, 1957-től 1963-ig a Magyar Tanács, 1963–1975 között pedig az Alföld munkatársa volt.
Magánélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1938–1966 között Fehértói Piroska volt a felesége, 1968-tól Szabó Judit. Három gyermeke született, Tóth Éva (1939–2017), Tóth Ákos (1942–2020) és Tóth Ildikó (1943).
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Versek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Egyedül a tömegben (1936)
- Örökké viharban (1941)
- Se kint, se bent (1944)
- A forrás dala (1955)
- Az elszálló ifjúsághoz (1960)
- Együtt (szerkesztő, Fülöp Lászlóval és Juhász Bélával, 1971)
- Mindenért megfizettem (1974)
- Életnagyságban (1982)
- Bizalmas vallomás (1984)
- Okozz örömöt (1994)
- A világ végén. Válogatott versek; Hét Krajcár, Bp., 2004
Prózák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tél. Gáborjáni Szabó Kálmán fametszetei (1975)
- Oláh Gábor élete (monográfia, 1980)
- Oláh Gábor és kortársai (tanulmányok, 1982)
- Kortársaink, barátaink (esszék, 1986)
- Gyermekkorom krónikája (önéletrajz, 1999)
Díjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szocialista Kultúráért (1972, 1980)
- A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1974)
- Debrecen Város Csokonai-díja (1975, 1981)
- József Attila-díj (1985)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
- Debrecen Kultúrájáért (2009)[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Születési bejegyzése a debreceni polgári születési akv. 2891/1914. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2019. október 17.
- ↑ "Új Könyvpiac". 2011. szeptember 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 23.
- ↑ Elhunyt Tóth Endre költő
- ↑ "Szülei házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 487/1914. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2019. október 17.
- ↑ "A kultúra ünnepeltjei". Debrecen Online. 2009. január 22. 2016. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 21.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Tóth Endre; összeáll. Sass Bálintné, adatgyűjtés Bartus Hédi, Mályusz Enikő; KLTE Könyvtár, Debrecen, 1989 (Tiszántúli személyi bibliográfiák)
- Tóth Endre. Bibliográfia; összeáll. Sass Bálintné; Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, Debrecen, 1999
