Tóth Éva (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóth Éva
A Szép versek antológiában megjelent portréjaCsigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréja
Csigó László felvétele
Született 1939. január 30.
Debrecen
Elhunyt 2017. december 15.[1] (78 évesen)
Állampolgársága magyar
Házastársa Ambrus Gábor (1964–2017)
Gyermekei egy gyermek:
Gergely (1966–)
Szülei Tóth Endre
Fehértói Piroska
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1957–1962)
Kitüntetései
Írói pályafutása
Jellemző műfajok esszé, vers
Alkotói évei 1977–2017
Első műve Egyetlen értelem (versek, 1977)

Tóth Éva (Debrecen, 1939. január 30.2017. december 15.) magyar költő, műfordító, esszéista.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Tóth Endre (1914–2011) és Fehértói Piroska voltak. 1957-1962 között az ELTE BTK magyar-francia szakos hallgatója volt. 1962-1967 között tanár volt. 1967-1968 között a Magyar Rádió munkatársa volt. 1968-ban elvégezte az ELTE BTK spanyol szakát is. 1971-1983 között a Corvina Könyvkiadó szerkesztője és főszerkesztője volt. 1984–1990 között[2] az Új Tükör világirodalmi rovatvezetőjeként dolgozott. 1990-1992 között az Írószövetség külügyi titkára és az elnökség tagja volt, 1995 óta választmányi tagja. 1990-1992 között a Fordítók Nemzetközi Szövetségének vezetőségi tagja, a versfordítói szakosztály társelnöke volt. 1992-1993 között a Georgia Egyetem (USA) Fulbright vendégprofesszora volt. 1992-2002 között, valamint 2007 óta a költői szakosztály vezetőségi tagja. 1993 óta a Magyar PEN Club intézőbizottsági tagja, 1994 óta alelnöke, 1995-től a Nemzetközi PEN Club fordítási és nyelvi jogi bizottságának tagja. 1995-2004 között a Magyar Latinamerikanisták Társaságának tagja volt. 1995 óta a Nemzetközi Madách Társaság alelnöke. 1995 óta a Móricz Zsigmond Társaság vezetőségi tagja. 1995-2005 között, valamint 2007 óta a műfordító szakosztály vezetőségi tagja. 1998 óta a Csokonai Irodalmi és Művészeti Társaság elnökségi tagja.

Magánélete[szerkesztés]

1964-ben házasságot kötött Ambrus Gábor (1936-) vegyészmérnökkel. Egy fiuk született: Gergely (1966).

Munkássága[szerkesztés]

A népi-nemzeti költészet emblematikus alakjának számít.[3] Emlékvers című költeményét (1999) tizenhét nyelvre fordították le. A Nemzetközi PEN Club nyelvi jogi és fordítási bizottságának tagjaként részt vett a Nyelvi jogok egyetemes nyilatkozatának kidolgozásában.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Egyetlen értelem (versek, 1977)
  • Hóhatár (versek, 1982)
  • Kámfor Benedek (gyermekversek, 1986)
  • Wanted (versek, 1992)
  • Emlékvers (1999)
  • Az eltaposott pillanat (válogatott és új versek, 2000)
  • Táguló körök (tanulmánykötet, 2005)
  • Emlékvers 17 nyelven; 2. bőv. kiad.; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2006
  • Róza-kert; Littera Nova, Bp., 2010 (Sophie könyvek)
  • Tóth Éva legszebb versei; vál., utószó Szörényi László; AB-art, Bratislava [Pozsony], 2012

Műfordításai[szerkesztés]

  • Augusto Roa Bastos: Embernek fia (regény, 1975)
  • Alejo Carpentier: Barokk zene (regény, 1977)
  • Miguel Otero Silva: Kihalt házak (regény, 1978)
  • A. Neto: Vérzünk virágzunk (válogatott versek, 1980)
  • Alejo Carpentier: A hárfa és az árnyék (regény, 1982)
  • Nicolás Guillén: Papírhajó az Antillák tengerén. Versek felnőtt gyerekeknek (versek, 1987)
  • P. E. Taviani: Kolumbusszal Amerikába, 1492 (1992)
  • Jorge Luis Borges: A halhatatlanság, öt előadás (1992)
  • J. Jorge Padrón: A pokol körei. Versek, 1973-1975 (1996)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MTI: Meghalt Tóth Éva költő. Origo, 2017. december 17. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
  2. MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  3. Tóth Éva köszöntése, Magyar Nemzet, 2009. február 5
  4. Napút 2008/10., 21-22 p.
  5. Csokonai-díj. csokonaitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2016. május 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 471. o. ISBN 963-14-1604-6
  • Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997.
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1