Madai Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Madai Gyula, Maday (Hajdúhadház, 1881. június 7. – Debrecen, 1937. március 8.) költő, országgyűlési képviselő, főgimnáziumi tanár, író.

Életrajza[szerkesztés]

Madai Gyula 1881. június 7-én született Hajdúhadházán. Középiskolai tanulmányait a debreceni református főgimnáziumban végezte, majd a budapesti egyetem filozófiai karán szerzett tanári diplomát.

1907- től a budapestii református gimnázium tanára lett, 1936-ban vonult nyugállományba. 1911–1912-ben külföldi tanulmányutat tett. 1923-tól haláláig a hajdúnánási kerület országgyűlési képviselője. Tagja és főtitkára volt a Petőfi Társaságnak. Egyik megalapítója a Tanárok Nevelőháza intézménynek; az Országos Középiskolai Tanáregyesület konzervatív szelletű elnöke, címzetes tankerületi főigazgató volt. Szerkesztette a Debreceni Gyorsírást, a Bethlen Gábor Kör emlékkönyvét és a Protestáns Szemlét. Mint költő a debreceni Bokréta csoport tagja volt Baja Mihály, Gyökössy Endre, Oláh Gábor társaságában.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • A hajdúk beszéde (tanulmányok, Budapest, 1909)
  • A költői nyelv és Csokonai (Budapest, 1910)
  • Egy év külföldön (Budapest, 1917)
  • Gondolatok szárnyán (versek, Budapest, 1922)
  • Magyar feltámadás (politikai elmefuttatások, Budapest, 1925)
  • A Bizáky ház (színmű, Debrecen, 1925)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

1910-ben a Magyar tenger című ódájáért a Magyar Tudományos Akadémia Bulyovszky-díját kapta.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1909–1910) „Főtitkári jelentés IV. Jelentés a Bulyovszky-pályázatról”. Akadémiai Értesítő XXI. (246–247), 268–271, 353, 402. o. (Hozzáférés ideje: 2017. október 12.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja, 1932. Szerk. Benyovszky Pál, Szalacsy Rácz Imre. Debrecen, Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó, 1931.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.