Gulyás József (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gulyás József
Született 1881. február 19.
Debrecen
Elhunyt 1924. március 8. (43 évesen)
Gyula
Állampolgársága magyar
Foglalkozása újságíró

Gulyás József (Debrecen, 1881. február 19.[1]Gyula, 1924. március 8.)[2] újságíró, költő.

Életútja[szerkesztés]

Gulyás József és Markó Julianna fiaként született. A debreceni református kollégiumban, majd a budapesti egyetemen tanult filozopterként. Mint egyetemi hallgató szerkesztette az Egyetemi Lapokat. Egy darabig munkatársa volt a Budapesti Hírlapnak, majd 1907-től díjnok a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsában. 1908. szeptember 20. és 1909. március 27. között Gyulán szerkesztette a Békésmegyei Közlönyt. 1920-22-ben a Magyar Nép szerkesztője volt Budapesten, majd Békéscsabán a Békésmegyei Közlöny belső munkatársa lett. Néhány héttel halála előtt a budai dalárda tiszteletére adott bankettet követően kétszer is elesett, s elvesztette beszédképességét. A csabai orvosok elmezavart állapítottak meg nála és a gyulai kórház elmeosztályára szállították, ahol súlyos tüdővérzést kapott. A gyulai temetőben helyezék örök nyugalomra, néhány csabai barátja kísérte utolsó útjára.

Művei[szerkesztés]

  • Mementó. H.n, é.n.
  • Vitézi énekek. Gyula, 1917.
  • Magyar feltámadás. H.n, é.n.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XI. kötet, 584-585. hasáb.
  • Új magyar irodalmi lexikon. I. kötet, 769. old.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában