Angi Vera (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Angi Vera
1978-as magyar film
Rendező Gábor Pál
AlapműVészi Endre: Angi Vera (1977)
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Gábor Pál
Dramaturg Karall Luca
Főszerepben
Zene Selmeczi György
Operatőr Koltai Lajos
Vágó Kármentő Éva
Hangmérnök Fék György
Jelmeztervező Zs. Varga Éva
Díszlettervező Gyürky András
Gyártásvezető Onódi György
Gyártás
Gyártó Mafilm Objektív Stúdió
OrszágMagyarország
Nyelv magyar
Játékidő 98 perc
Forgalmazás
Forgalmazó MOKÉP
BemutatóMagyarország 1979. február 8.
Eredeti magyar adó
  • M1 (1981. június 4., 21:10, csütörtök)
  • M2 (1997. november 27., 22:45, csütörtök)
  • M3 (2017. szeptember 2., 21:25, szombat)
  • M5 (2016. december 30., 22:10, péntek)
  • Duna (2016. április 13., 22:20, szerda; 2016. szeptember 22., 23:30, csütörtök; 2019. szeptember 5., 23:25, csütörtök)
  • Duna World (2013. november 9., 2:15, szombat)
Díj(ak) FIPRESCI-díj: Rendezők Kéthete szekció (1979)
Arany Hugó-díj (1979)
Magyar filmkritikusok díja (1980)
KorhatárTizenhat éven aluliak számára nem ajánlott Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott
További információk

Az Angi Vera egy 1978-ban készült és 1979. február 8-án bemutatott színes magyar filmdráma Vészi Endre azonos című, 1977-ben megjelent regénye alapján, Pap Veronika főszereplésével Gábor Pál rendezésében. 1979-ben Magyarország ezt a filmet nevezte az Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű filmnek kategóriájába, azonban nem választották be a tágabb 10-es listába sem, de ennek ellenére rangos nemzetközi filmfesztiválokon, többek között a 32. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon ért el sikert, és nyert el számos díjat.

Készítették[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

Szerep Megjegyzés Színész
Angi Vera 18 éves, amikor 1948-ban egyesült a két munkáspárt, a Magyar Kommunista Párt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven, és belép az egyesült pártba. Ekkor segédápoló egy kórházban, de nyíltsága miatt a párt kiemeli, és pártiskolába küldi, ahol titkos szerelmi viszonyba bonyolódik a tanárával, amit önkritikusan bevall a pártgyűlésen, de Traján Anna pártfogásával megbocsát neki a párt, és újságíróbak delegálják Mindig az erősebbhez húz, 1945-ben a kórház adott számára menedéket édesanyjával, majd édesanyja halála után, akit bombatalálat ért, a most megbírált igazgató adott számára állást, és ápolónői tanfolyamra is javasolta, de a párt hatalomra kerülésével régi pártfogóját felcserélte újra. A pártiskolán Traján Anna és Muskát Mária között ingadozik, közülük ki mikor tűnik erősebbnek, és akkor bonyolódik szerelmi viszonyba a tanárával, amikor „lankad az éberség”,, és Traján Anna pár napra Pestre utazik, de a második szerelmi légyottot Muskát Mária állítja le. Mind a kórházigazgatót, mind a tanárát, akik bíztak benne, vak párthűség okán tagadja meg, és árulja el őket, amiért mindig megkapja feljebbvalói elismerését. Pap Veronika
Muskát Mária művezető, öntudatos párttag, de az ő szóbeli és szexuális nyíltságát és botlásait kevéssé értékeli és bocsátja meg a párt, mint Angi Vera esetében. Szembekerül emiatt Traján Annával, aki mindent jelent róla, és őt nem emeli ki a párt végül Szabó Éva
Traján Anna újságnál dolgozik, régi párttag, a Traján a mozgalmi neve, aki a pártfogásába veszi Angi Verát, és mivel őt főszerkesztővé nevezik ki a tanfolyam után, Angi Verát is újságírónak viszi magával Pásztor Erzsi
André István tanár elvtárs, a pártiskola 27 éves szemináriumvezető oktatója, aki elmagyarázza az előadáson elhangzottakat. Bár elsőéves egyetemista korától a kommunista párt tagja, Traján Anna kezdettől nem bízik benne, és hangot is ad ennek a véleményének Angi Verával beszélgetve, hogy csak jó tanárnak látszik, vagy valóban az is lenne. Nős, egy gyermek édesapja, aki mivel titkos szerelmi viszonyt folytatott Angi Verával, és ez nyilvánosságra került, menesztik a tanári állásából a pártiskolán Dunai Tamás
Neubauer József bányász, hazaszökik a pártiskolai tanfolyamról az első szabadnapon, de erőszakkal visszahozzák, és önkritikát kell gyakorolnia, így megbocsátanak neki, és bár nős és gyerekei vannak, udvarolni kezd Angi Verának, aki elutasítja a közeledését, de segít neki a tanulásban. Mértéktelen alkoholfogyasztással igyekszik levezetni a feszültségét, és kisebbrendűségi érzését elnyomni, hogy neki nem megy a tanulás, és rosszul érzi magát a pártiskolán, bár a párt ezzel „jutalmazta” a hősies ellenállását 1944-ben a németek ellen, mikor megmentették a bányát. Horváth László
Sas elvtárs a 3 hónapos pártiskolai tanfolyam vezetője Halász László
Fordító elvtársnő orosz–német nyelvekből, valamint angolból, amelyet igyekszik eltitkolni, de a párt ébersége ezt sem engedi elsikkadni az életrajzában Bod Teri
Mikusné elvzársnő Mikus Jánosné, Teréz, szövőnő, a gyerekeit a férjére hagyta a tanfolyam alatt. Szemére veti a pártközponti küldött a félidős értékelőn, hogy túlságosan passzív. Ő erre azt válaszolja, hogy állandóan fél, nem tudja, mikor mond vagy tesz jót vagy helytelent. A pártközponti küldött elvtárs fölényesen kiosztja, hogy a félelmeket egy paraszt vagy munkás a múltból hozza, de ha egy párttag fél, akkor annak csak súlyos bűnei lehetnek. Mikusné szépen megköszöni a vezető elvtárs szavait. Kádár Flóra
kórházigazgató Angi Vera megbírálja nyilvánosan, és szemére veti, hogy a régi rend kiszolgálója Ráday Imre
Búzási Ottó határőr a jugoszláv–magyar határon Varga Tibor
Varjas István az új tanár Pathó István
a párttaggyűlés elnöke a kórházban Baracsi Ferenc
pártközponti küldött a három hónapos párttanfolyamon részt vetteket ő értékeli határozott fölényeséggel és ridegen, egyenként a félidős párttaggyűlésen, amit André István mint régi kommunista embertelennek és megalázónak tart Konrád Antal
pártvezetőségi tag a kórház párttaggyűlésén Szilágyi István
Sugár elvtárs zászlóaljparancsnok a Tanácsköztársaság idején, öreg partizán, a legidősebb a tanfolyamon, akinek a kemény bírálatát Muskát Mária megkritizálja, hogy hogyan lehet egy idős párttaggal így beszélni. Vadász Zoltán
Radics Ferenc régi szociáldemokrata, aki a két párt egyesüléskor nem lépett be az MDP-be, bár nem ellenezte az egyesülést, viszont a sanyarú sorsát elpanaszolja Traján Annának, rokonléleknek gondolva, akit azért hívott be magához, mert a szomszédjai, akikhez Traján Angi Verával jött, még nem érkeztek meg. Traján Anna viszont mint jobboldali szocdemest feljelenti, és Angi Verával is aláíratja a papírt. Kölgyesi György
pincérnő a cukrászdában, ahol a tanfolyam tagja szoktak a helyi kocsma mellett megfordulni Gyimesi Pálma
pártvezetőségi tag titkári feladatokat lát el. ő olvassa fel a párt értékelte életrajzokat a pártiskolai tanfolyamon Győry Franciska
pártvezetőségi tag a pártiskolai tanfolyamon Usztics Mátyás
További szereplők:
Bars József, Borbély Vali, Bökönyi Laura, Dávid Ági, Deák Éva, Füller Dezső, Hőgye Zsuzsa, Kanalas László, Kerekes Péter, Koszta Gabi, Lamanda László, Marton Kati, Németh László, Salinger Gábor, Sánta Teréz, Szabó Annamária, Szőke Pál, Szűr Mari, Tóth Máté, Vadnai Éva.

Fogadtatás[szerkesztés]

„Bűnös vagy áldozat? – az ötvenes évek politikájáról szóló történetekben könnyű válaszolni erre a kérdésre. Gábor Pál filmje azonban éppen ezt a dilemmát árnyalja címszereplőjének karakterében. Angi Vera, a fiatal ápolónő őszinte és naiv teremtés; ami a szívén, az a száján? Ravasz karrierista, aki jó érzékkel alkalmazkodik a káderképző iskola elvárásaihoz? Esendő ember: ha szerelmes, odaadóan szeret; ha fél, feladja szerelmét és a szerelmet? Netán boszorkányos vamp, aki számításból csábít? Vagy csak sodródó tizennyolcéves háborús árvaként tartozni szeretne valahova, s a legerősebb apa/anyafigurához csapódik? Valamennyire mindegyik és teljességgel egyik sem – éppen ez adja a karakter és általa a korszak ábrázolásának összetettségét, drámai mélységét, ahogy ebből fakad a film máig tartó elevensége, ereje is.”[1]

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Gelencsér (2016: 62).

Források[szerkesztés]

  • Gelencsér Gábor (2016). „Angi Vera” (magyar nyelven). Filmvilág 38 (12), 62. o. (Hozzáférés ideje: 2020. február 15.)  
  • Vészi Endre. Angi Vera (magyar nyelven). Budapest: Magvető (1977). Hozzáférés ideje: 2020. február 15. 

További információk[szerkesztés]