Veri az ördög a feleségét
| Veri az ördög a feleségét | |
| 1977-es magyar film | |
| Rendező | András Ferenc |
| Műfaj | filmvígjáték |
| Forgatókönyvíró | András Ferenc Bereményi Géza Kertész Ákos |
| Főszerepben | Pásztor Erzsi Szabó Lajos Pécsi Ildikó Sarlai Imre Spányik Éva Constantin Anatol Fésüs Mária Bíró Zoltán Szakács Zsuzsa |
| Zene | Kovács György |
| Operatőr | Koltai Lajos |
| Vágó | Morell Mihály |
| Hangmérnök | Kovács György |
| Jelmeztervező | D. Forgó Teréz |
| Díszlettervező | Romvári József |
| Gyártás | |
| Gyártó | Hunnia Filmstúdió |
| Ország | |
| Nyelv | |
| Forgatási helyszín | Révfülöp Balatongyörök Szigliget Balatonederics Vasvár Sümeg Budapest |
| Játékidő | 95 perc |
| Képarány | 1,66:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató | |
| Díj(ak) | Hyères: Humor-díj András Ferencnek. |
| Korhatár | |
| További információk | |
A Veri az ördög a feleségét 1976-ban forgatott, 1977-ben bemutatott színes, magyar filmszatíra, András Ferenc rendezésében.
Cselekmény
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Augusztus 20. A vasutas Kajtár családnál nagy a sürgés-forgás. Pesti rokonuk jön nagyhatalmú funkcionárius főnökével, Vetró Gézával és családjával. A család reménykedik, hogy bávatag gyermekeik így remek álláshoz jutnak. Kajtárné a vendégek tiszteletére igazi lakomát készít, aminek még soha senki nem tudott ellenállni. Csak egy a bökkenő: Vetró Géza gyomorbajos, így kissé kelletlenül tekint az ünnepi ebédre.
Szereplők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pásztor Erzsi (Kajtárné, Margit)
- Szabó Lajos (Kajtár István)
- Pécsi Ildikó (Kajtár Jolán)
- Sarlai Imre[1] (idős Kajtár István)
- Spányik Éva (Vetróné, Irén)
- Constantin Anatol (Vetró Géza)
- Fésüs Mária (Kajtár Marika)
- Bíró Zoltán (hangja: Gáti Oszkár) (Kajtár Pityu)
- Szakács Zsuzsa (Vetró Rita)
- Stettner Ottó (Dodó)
- Galán Géza (pap)
- Bata József (Mátrai bácsi)
- Kis András
- Blaski József
- Papp József
- Paál Péter
Forgatási helyszínek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kajtárék háza a révfülöpi Tabody villa volt. A templomi és falusi jeleneteket Vasváron vették fel, Kajtárék új háza Balatongyörökön volt, a temetői jeleneteket Sümegen vették fel. Az aranylakodalom jeleneteit egy szigligeti pincében vették fel.
Érdekességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A forgatás elég mostoha körülmények között zajlott, mert kevés nyersanyagot kaptak, így minden celluloid-szalaggal spórolni kellett.
- A filmet majdnem betiltották, mert az akkori stúdióvezetők meg voltak ijedve, hogy a gyomorbajos miniszter rossz fényt vet a politikai vezetőkre. Aztán levetítették a pártüdülőben, ahol Kádár Jánosnak, és még néhány vezetőnek annyira tetszett, hogy ezután már semmi akadálya nem volt annak, hogy bemutassák.
- A „nagy zabálás” motívumába csomagolva ábrázolja a késő Kádár-kori „fejlett szocializmust".
- András Ferenc vasutas családból származik, és a vasutas történeteknél a saját nagyapjának az élményeit írta bele a forgatókönyvbe.[2]
- A film forgatása 1976. szeptember 9-én kezdődött, és 24 nap alatt egyhuzamban forgatták le.[3]
- A Pityut játszó Bíró Zoltán nem színész, hanem filgyári világosító volt[4]
Díjak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- András Ferenc Hyèresben Humor-díjat nyert az alkotásért.
Televíziós megjelenés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]M1, M2, Duna, Szegedi VTV, Miskolc TV, Debrecen TV, TV2 (1. logó), Filmmúzeum, M3, M5, Duna World, Magyar Mozi TV
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Nem a saját hangján szólal meg.
- ↑ Vasutas Magazin 2017 július-augusztus.
- ↑ A Balaton a magyar filmben. Interjú András Ferenccel.
- ↑ Magyar Mozi TV (2026. március 12.). "Pásztor Erzsi - A magyar mozi mesterei". Hozzáférés: 2026. március 29..
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó)