Kárpáti Aurél (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kárpáti Aurél
1944-ben
1944-ben
Született Gungl Aurél Miklós
1884. december 5.
Cegléd
Elhunyt 1963. február 7. (78 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Vagner Irma
(h. 1912–1926)[2]
Nagy Erzsébet Mária
(h. 1926–1963)[3]
Foglalkozása
Kitüntetései Kossuth-díj (1960)
Sírhely Farkasréti temető[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti Aurél témájú médiaállományokat.

Kárpáti Aurél, született Gungl Aurél Miklós[5] (Cegléd, 1884. december 5.[6]Budapest, 1963. február 7.) Kossuth-díjas magyar színházi és irodalmi kritikus, író, költő. Fia ifjabb Kárpáti Aurél, sakkfeladványszerző, sportvezető, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Gungl Ignác hivatalnok és Nelhibel Gizella fia. Az esztergomi tanítóképző elvégzése után fővárosi napilapok és hetilapok munkatársaként működött, a Magyar Szemlébe, a Hazánk című napilapba és az Új Időkbe írt verseket, kritikákat. A Nyugat megindulása után is A Hét munkatársa maradt. 1910-ben Halasi Andorral megindította a Kritika című folyóiratot. Az első világháború időszakában a Déli Hírlap, majd A Nap szerkesztőségében dolgozott. 1922-től színikritikáinak többsége a Pesti Naplóban jelent meg, annak munkatársa maradt a lap megszűnéséig (1939). A Nyugatban is közreadták írásait. Az 1930-as évektől vezető szerepet vállalt a Vajda János Társaság irányításában.[7]

A második világháború után is gyakran közölték a lapok írásait, irodalmi és színházi kritikáit. Mint kritikus, a korabeli színházi és irodalmi életben jelentős szerepet töltött be. Szépirodalmi művei közül a Bihari remete című elbeszélése az egyik legemlékezetesebb alkotása.

Művészeti kritikáinak sikere abban rejlett, hogy valójában ő nem is kritizálni akart, hanem előadni azokat az élményeit, benyomásait, amelyeket belőle a színházi előadás, az irodalmi mű vagy a képzőművészeti alkotás kiváltott, s mindezt nem annyira egyszerű sajtókritika formájában, hanem irodalmi kereteken belül adta elő, esszé-formában.[8]

Társasági tagsága[szerkesztés]

Kötetei (válogatás)[szerkesztés]

Szépirodalom[szerkesztés]

  • Az én örökségem (versek, Budapest, 1909);
  • Éjszakai ballada. Novellák; Singer és Wolfner, Budapest, 1912
  • Budai képeskönyv (elbeszélés, Budapest, 1913);
  • Három régi esztendő (regény, Budapest, 1918);
  • A bihari remete és egyéb történetek (elbeszélés, Budapest, 1920);
  • Hamis tüzek. Kis regény; Népszava, Budapest, 1920 (Világosság-könyvtár)
  • Kaláris (versek, Budapest, 1921);
  • Aquamanile. Regény; Kultúra, Budapest, 1922 (Magyar regényírók)
  • A nyolcadik pohár (regény, Budapest, 1927)
  • Tavaszi felhők az égen... Regény; Tolnai, Budapest, 1927 (Tolnai regénytára)
  • Új magyar líra. Fiatal költők antológiája; összeáll. Kárpáti Aurél; Vajda János Társaság, Budapest, 1934
  • Halottak, akik élnek. Huszonhárom magyar elbeszélő; vál. Kárpáti Aurél; Est-Lapok, Budapest, 1936 (Pesti Napló könyvek)
  • A bagoly; Athenaeum, Budapest, 1937
  • Néma hegedű (elbeszélés, Budapest, 1943)
  • Él még Bánk! Katona József; Szépirodalmi, Budapest, 1955
  • A hollófürtű kedves - Történelmi miniatűrök (elbeszélés, Budapest, 1958)
  • A vándor visszanéz; Magvető, Budapest, 1963 (elbeszélések, versek)
  • Új magyar líra. Fiatal költők antológiája; összeáll. Kárpáti Aurél, szerk. Téglás János, utószó Rába György; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Szikra Lapnyomda, Budapest, 1989 (Irodalmi ritkaságok betűhív kiadásban)

Tanulmányok[szerkesztés]

  • A búsképű lovag - Irodalmi noteszlevelek 1911-1919 (Budapest, 1920)
  • A kételkedő kritikus (Budapest, 1928)
  • A menekülő lélek (Budapest, 1934)
  • Babits Mihály életműve (Budapest, 1941)
  • Vaszary, 1941 (Petrovics Elekkel)
  • A színház drámája (Budapest, 1947)
  • Kultúra haláltánccal (Budapest, 1947)
  • Örök Shakespeare (Budapest, 1948)
  • Él még Bánk! (Budapest, 1951)
  • Megyeri Károly; Művelt Nép, Budapest, 1956
  • Főpróba után - Válogatott színibírálatok 1922-1945 (Budapest, 1956)
  • Színház; szerk., vál. Kenessey Béla; Gondolat, Budapest, 1959
  • Tegnaptól máig - Válogatott irodalmi tanulmányok (Budapest, 1961)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BnF források (francia nyelven)
  2. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1557/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 878/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  4. http://resolver.pim.hu/auth/PIM78121, Kárpáti Aurél, 2018. november 2.
  5. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/ évszáma: 49844/1903. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 328. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 16. oldal 1. sor
  6. Születési bejegyzése a ceglédi római katolikus keresztelési akv. 535/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  7. a b Kőháti Zsolt (1970). „A Vajda János Társaság értékeléséhez”. Irodalomtörténet 52 (2), 974. o.  
  8. A magyar irodalom története. 6. köt. Szerk. Szabolcsi Miklós. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966, 59. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]