Becsületből elégtelen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Becsületből elégtelen
(Mr. Smith Goes to Washington)
1939-es amerikai film

James Stewart on the set of Mr Smith Goes to Washington (2).jpg
Rendező Frank Capra
Producer Frank Capra
AlapműLewis R. Foster
Műfaj
  • filmvígjáték
  • politikai film
  • filmdráma
Forgatókönyvíró Sidney Buchman
Főszerepben James Stewart
Jean Arthur
Claude Rains
Zene Dimitri Tiomkin
Operatőr Joseph Walker
Vágó Gene Havlick
Al Clark
Gyártás
Gyártó Columbia Pictures
Ország USA
Nyelv amerikai angol
Forgatási helyszín Washington
Játékidő 129 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Columbia Pictures
BemutatóUSA 1939. október 17.
Magyarország 1941. szeptember 24.
További információk
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Becsületből elégtelen témájú médiaállományokat.

A Becsületből elégtelen (Mr. Smith Goes to Washington) 1939-ben bemutatott fekete–fehér amerikai filmdráma Frank Capra rendezésében. Magyarországon 1941. szeptember 24-én mutatták be.

Cselekménye[szerkesztés]

Az Egyesült Államok egyik államában a két szenátor közül az egyik meghalt. A másik Paine szenátor, aki a korrupt milliárdosnak, Jim Taylornak hű embere. Hubert "Happy" Hopper kormányzónak új szenátort kell jelölnie az elhunyt helyére. Jim Taylor az új szenátort is olyannak szeretné látni, aki az ő híve, az ő érdekeinek képviselője. A reformerek azonban a saját jelöltjük mellett állnak ki. Kompromisszumos megoldásként a kormányzó fia Jefferson Smith-t, a Fiúk Lapja (Boy Rangers) fiatal, jóhiszemű szerkesztőjét ajánlja a posztra. A kormányzó úgy véli, hogy a félszeg, tapasztalatlan ifjú könnyen manipulálható lesz, ezért elfogadja a javaslatot. Az újonnan megválasztott szenátor szinte még gyerek, de van önbizalma. Kezdetben nevetnek tapasztalatlanságán, még titkárnője, Clarissa is megmosolyogja.

Jefferson Smith javaslatot nyújt be a szenátusban, hogy létesítsenek egy nagy ifjúsági tábort, ahol a városi fiatalok a természetben, egészséges környezetben nyaralhatnak. Az elképzelés ütközik Jim Taylor érdekeivel: ő a folyó partján gátat építtetne és a területet a saját hasznára akarja kisajátítani. Hívei megpróbálják rábírni Smith-t, hogy vonja vissza indítványát. Amikor erre nem hajlandó, hajszát indítanak ellene. Hamis tanukkal és iratokkal, a sajtó segítségével megrágalmazzák. Elhíresztelik, hogy az ifjúsági tábor részére kijelölt terület az ő birtoka, és azt drágán az államnak akarja eladni.

Hiába tiltakozik, mindenki ellene fordul, csak szenátusi titkárnője, Clarissa Saunders áll mellé. Rábeszéli, hogy harcoljon az igazáért és ha kell, napokig beszéljen a szenátus előtt. Hiába. A Boy Rangers ifjúsági lap is hiába próbálja felvenni a küzdelmet a nagy példányszámú újsággal. Jefferson Smith egyre csüggedtebben harcol a tapasztalt Paine szenátor hadjárata ellen. Már szeretné feladni a kilátástalan küzdelmet és egy alkalommal a szenátus elnöki emelvénye előtt összeesik. Paine szenátorban, aki Jeff apjának barátja volt, egyszerre föltámad a lelkiismeret. Miután öngyilkosságában megakadályozzák, a szenátusban beismeri bűneit, felfedi a valóságot és Jim Taylor üzelmeit. Kiderül Smith ártatlansága, az igazság győz az ármány felett.

Georges Sadoul francia filmtörténész szerint Frank Capra és társalkotói „Azt tanították, a közönség szórakoztatására, hogy minden a legjobban megy a lehető legjobb demokráciában, ahol a parlament meg tudja fékezni a trösztök rontó szándékait: Becsületből elégtelen. (...) Gyönyörű részei vannak s talán ez Capra legsikeresebb alkotása. Csak az a baj, hogy a két alkotó túlságos engedményeket tett moralizáló hajlamának, s ugyanez a vonás teszi A kék hold völgye, James Hilton regényének e filmváltozatát unalmas és nevetséges allegóriává.”

Díjak[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

James Stewart és Jean Arthur a taxiban.

Források[szerkesztés]