Gárdonyi Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gárdonyi Lajos
Született 1896. október 27.
Budapest
Elhunyt 1945 (48 évesen)
Bor
Állampolgársága magyar
Foglalkozása színész

Gárdonyi Lajos névvariáns: Grünberger Lajos[1] (Budapest, 1896. október 27.Szerbia, Bor, 1945) színész.

Élete[szerkesztés]

Grünberger Móric és Rosenberg Fanni fia. Egyik testvére Pap Géza festőművész volt. Iskoláit Budapesten végezte. 1920-tól Rákosi Szidi színiiskolájába járt, az évvégi vizsgán feltűnt a Nebántsvirág című operett Loriot őrmester szerepében. 1920-ban még mint növendék a Belvárosi Színház szerződtette. 1925-ben a Vígszínház színésze lett, ahol szeptember 25-én mutatkozott be John Galsworthy Úriemberek című színművének Ricardos szerepében. Ettől kezdve karrierje felfelé ívelt, 1938-ig a Vígszínház tagja maradt. Közben több színházban is fellépett, leghosszabb ideig, 1926 és 1937 között a Teréz körúti Színpadon. 1929-ben vette fel a Gárdonyi nevet (261488/1929. BM. eng. szám). 1929. július 1-jén Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála öt évvel fiatalabb, ceglédi születésű Fodor Annát, Fodor Gyula és Pláget Mária lányát.[2]

1939-től a zsidó vagy zsidónak minősülő színészek legnagyobb része nem lehetett színház tagja. Ezért 1940-től Gárdonyi Lajost is csak az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) rendszeres színielőadásain láthatta a közönség. Miután behívták munkaszolgálatra, a szerbiai Borba vezényelték, ott érte a halál.

Visszaemlékezéseit Véletlenül történt címmel adták ki (Budapest, 1942).

„Epizodista volt, hivatalos elkönyvelés szerint komikus. De nem emlékszem egyetlen alakításra sem, amelyben csak a humort és kacagást szolgálta volna. Minden jellemalakjának, amelyet színpadra vitt, valami különös háttere volt, olyan légköre, amely a legkacagtatóbb figurával is a meghatottság és szánalom érzését tudta kiváltani.”[3]

Színházi szerepeiből[szerkesztés]

  • John Galsworthy: Úriemberek – Ricardos
  • Szenes Béla: Gazdag lány – Kovács tanár
  • Molnár Ferenc: A vörös malom – Postatiszt
  • Molière: Dandin György – Colin
  • Molnár Ferenc: Liliom – Hugo
  • Móricz Zsigmond: Úri muri – Ügyvéd
  • Boross Elemér: Egy ember, aki folyton nevet – Páciens
  • Rogoz Oszkár: Péntek 13. – Könyvelő

Filmszerepei[szerkesztés]

  • 1938 A falu rossza – Kocsmáros
  • 1937 Hetenként egyszer láthatom – Iliczky úr
  • 1936 Dunaparti randevú – Bellák
  • 1936 Szenzáció – Fõszerkesztõ (Keretjáték)
  • 1936 Sárga csikó – Zinger Ficzek
  • 1936 Ember a híd alatt – Mandl
  • 1936 Café Moszkva – Izsák, a csempész
  • 1936 Barátságos arcot kérek – Mary apja
  • 1935 Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Fodor
  • 1935 Budai cukrászda – Sakkozó
  • 1935 Szent Péter esernyője – Münz Móric
  • 1935 Köszönöm, hogy elgázolt
  • 1935 Iglói diákok – Gyémánt Adolf
  • 1933 Iza néni
  • 1932 Tavaszi zápor – Vendég a kávéházban
  • 1931 Hyppolit, a lakáj
  • 1931 A kék bálvány – Heckmann, Big Tom's Friend
  • 1930 Kacagó asszony
  • 1930 Csak egy kislány van a világon – Ügynök
  • 1923 Arsène Lupin utolsó kalandja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gárdonyi Lajos. Magyar Életrajzi Index
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 935/1929. folyószáma alatt.
  3. Bálint Lajos: Művészbejáró. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964. (Hozzáférés: 2014. április 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.