Ez a villa eladó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a villa eladó
1935-ös magyar film

Teri a villában
Teri a villában
Rendező Cziffra Géza
Producer Körner Mihály
Műfaj filmvígjáték
Forgatókönyvíró Cziffra Géza
Vadnay László
Főszerepben Kabos Gyula
Verebes Ernő
Csikós Rózsi
Zene Gyöngy Pál
Operatőr Eiben István
Vágó Szilas József
Hangmérnök Lohr Ferenc
Díszlettervező Vincze Márton
Gyártás
Gyártó Hunnia Filmstúdió
Hunvideo Co
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 75 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Cinema-Film
BemutatóMagyarország 1935. április 10.
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

Az Ez a villa eladó 1935-ben bemutatott fekete-fehér, magyar vígjáték Kabos Gyula, Verebes Ernő és Csikós Rózsi főszereplésével.

Történet[szerkesztés]

Alább a cselekmény részletei következnek!

Hódy György három hétre elutazik vidéki földbirtokos nénikéjéhez, akinek ő az egyetlen örököse. Terve az, hogy menyasszonya (Turay Ida) majd később utazik le, és úgy mutatja be nénikéjének, mint gyors- és gépíró kisasszonyt. Villáját rábízza inasára, Jánosra (Justh Gyula), hogy vigyázzon az eladásra meghirdetett villára, és próbálja meg eladni. János azonban a feladatot rábízza egyik barátjára, Józsi bácsira (Kabos Gyula), ő maga szintén elutazik.

Barátja, hogy ne unatkozzon a villában, meghívja magához állástalan unokahúgát, Terit, és egyik barátját (Gózon Gyula), akivel majd ferblizhet. Azonban egy bárban óvatlanul kifecsegi a villa címét (Orgona utca 14.), ezért mire odaérnek, már János állítólagos rokona és annak barátja várja őket, mondván, rájuk van bízva a villa. Mivel egyik fél sem hajlandó elhagyni a házat, együtt "vigyáznak rá". János állítólagos "rokona" ugyanis tolvaj és szélhámos, csakúgy, mint barátja, és céljuk a villa kirablása. Időközben viszont jobb ötletük támad: eladják a villát, és zsebre teszik az árát.

Tervük jól indul, mivel egy vevőjelölt 10 000 pengővel többet ajánl a korábbi árnál, így 70 000 ezer pengő van kilátásban. De a vevő kiköti, hogy a szerződést Hódy úrnak is alá kell írnia.

Hódy vidéken azt találja ki, hogy neki dolgoznia kell, és ehhez egy gyors- és gépíró kisasszonyra van szüksége. Nénikéje, aki imád hirdetéseket feladni, egy pesti újságban álláshirdetést tesz közzé. A hirdetésre sokan jelentkeznek levélben. Egyikük, Teri a címének Hódy villájának címét adja meg, ami felkelti Hódy gyanúját, ezért elhatározza, hogy hazatér.

Időközben megérkezik a „gépírókisasszony” személyesen (Hódy barátnője), hogy az állásra jelentkezzen, Hódy azonban addigra elutazik.

A szélhámos páros balszerencséjére Hódy váratlanul hazatér. Nekik fogalmuk sincs arról, hogy ő az igazi, csupán egy másik betörőnek hiszik. Mindenesetre beszervezik, neki kell eljátszania saját magát a vevő előtt.

A villában Hódy beleszeret Teribe, de neki sem árulja el valódi kilétét. A vevő egy bálon akarja átadni a pénzt és átvenni a villa kulcsait. A bálon több ékszernek is lába kél, és Teri szemében Hódy is gyanúba keveredik. A film végére azonban minden kiderül. Hódy tisztázza magát Teri előtt, a szélhámosok rács mögé kerülnek, Hódy korábbi barátnője pedig beleszeret a Hódy nénikéjénél dolgozó gazdatisztbe (Bilicsi Tivadar), és mivel a férfi feleséget keres Pestről, és neki is szimpatikus a férfi és a vidéki élet, elhatározza, hogy hozzámegy feleségül.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

Filmművészeten kívüli hatásai[szerkesztés]

A film betétdala, („A pénzemet én máma mind elmúlatom, Kalapom-pom-pom-pom, kalapom-pom-pom-pom a szemembe borítom!” refrénnel) kupléként önálló életre kelt. Címe nem ismert.

Források[szerkesztés]