Cziffra Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cziffra Géza
Született 1900. december 19.
Arad
Elhunyt 1989. április 28. (88 évesen)
Dießen am Ammersee, NSZK
Foglalkozása író,
költő,
filmrendező
Díjak Gold Decoration for Services to the City of Vienna

Cziffra Géza az IMDb-n
Cziffra Géza PORT.hu-adatlapja

Cziffra Géza (Géza von Cziffra) (Arad, 1900. december 19.Dießen am Ammersee,[1] NSZK, 1989. április 28.) magyar író, költő, filmrendező.

Életpályája[szerkesztés]

Az első világháború idején katonaiskolát végzett, majd a hadseregnek hátat fordítva élénk irodalmi tevékenységbe kezdett. Ady volt a mintaképe, aki találkozásukkor 6 soros verses dedikációt írt az akkor tizennyolc éves költő verskötetébe. Pajzán versei, novellái a Fekete Macskában s más aradi vagy temesvári kiadványokban[2] jelentek meg, verset, esszét, műfordítást közölt tőle a Tavasz, Magyar Szó, Erdélyi Szemle, Napkelet, Aradi Tükör és az aradi Munkás (ezek közül a Pán halála és Az új mese újraközölve a Magyar Szó és Tavasz írásaiból összeállított antológiában, 1971). Erdélyben kiadott kötetei: Ketten vagyunk csak (versek, Arad 1918); Júlia első násza (elbeszélések, Arad 1920); Fehér falu (regény, Arad 1922).

1921-ben Budapestre, Ausztriába költözött, ahol kezdetben mint újságíró dolgozott, majd rendezőasszisztens lett jeles német filmrendezők mellett, később dramaturg, színpadi szerző, forgatókönyvíró Budapesten, Ausztriában és Németországban.

Művei és emigrációban töltött évei[3][szerkesztés]

1926-ban jelent meg Bécsben Kárhozott asszonyok c. elbeszéléskötete. Az 1930-as évek elején Budapesten is forgatott. Irodalmi tárgyú filmje a Gulliver utazásai (1924) és a Szent Péter esernyője (1935). Magyar vonatkozású filmje a Liszt Ferenc életéről szóló A szerelmi álmok; filmforgatókönyvet írt Asztalos Miklós erdélyi tárgyú Alterego c. színdarabja nyomán (1941). A második világháború után Bécsben filmvállalatot alapított, majd a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le, ahol könnyű, szórakoztató vígjátékokat, látványos revüfilmeket írt és rendezett. 1975-ben Münchenben megjelent német nyelvű emlékirata magyar irodalmi kapcsolatait is felidézi.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Szövetségi Filmdíj (1985)

Irodalom[szerkesztés]

  • Ficzay Dénes: Ismeretlen Ady-vers és levél Aradon. Tiszatáj, Szeged 1959/2.
  • Kovács János: Irodalmi fejtörő. Utunk 1970/35.
  • Sütő Nagy László: Egy Ady-vers keletkezéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest, 1973/5. *Seidner Imre: Aradról indult. A Hét 1979/13.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Diessen am Ammersee
  2. Például: Én, Te, Ő...
  3. Ez a szövegrész törölve lett a RMIL-ból a cenzúra által (1980-81)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]