Gyöngy Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyöngy Pál
Született 1902. október 19.
Bécs
Elhunyt 1990. június 28. (87 évesen)
Budapest
Foglalkozása zeneszerző
Tisztség igazgató (1953–1983, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány)

Gyöngy Pál (Bécs, 1902. október 19.Budapest, 1990. június 28.) magyar zeneszerző.

Azonosítója a szerzői nyilvántartásban ISWC 00143090994

Élete[szerkesztés]

Édesapja Gyöngy Lajos, ismert bukméker, 1932-től a Király Színház egyik tulajdonosa, aki bérbevette a színházat. Anyja Bauer Kornélia 1959-ban halt meg Tahiban. [1] A nyilvánosságra került adatok (62 évi házasság) arra utalanak, hogy a szülők házasságkötése 1899-ben volt. A gyászjelentésben szerepel a zeneszerző felesége is: Harsányi Mária (színésznőként Harsányi Ila). Gyöngy Pál 1919-ben költözött Budapestre. Szülei tudta nélkül házasságot kötött Harsányi Ila művésznővel, a konfliktus miatt 1937-ben Londonba menekült. [2] Szülei erélyesen követelték, hogy váljanak el, ez hivatalosan valószínűleg megtörtént. Gyöngy Pál anyjának gyászjelentéséből annyi derül ki, hogy 1959-ben apja még élt, és Harsányi Mária használta a Gyöngy Pálné nevet. További családtagokat is említ a gyászjelentés, de családi kapcsolatukat nem ismerjük: Bergmanova-Gyöngy Aranka (Prága), Kiss Júlia és Ropposch Franciska.

Családi kapcsolatáról keletkezett egy érdekes bejegyzés [3] A bejegyzéshez hiteles dokumentumot nem csatolt a szerkesztője.

Pályafutása[szerkesztés]

Németországban elektromérnöki tanulmányokat folytatott, zenét magánúton tanult, Bécsben zongorát és Budapesten összhangzattant. A jazz-zongorázást magas fokon művelte. Már diákkorában kitűnő zongorista volt, franciásan könnyed, elegánsan könnyűzenei kifejezésmódja miatt sikeres és elismert operettszerző lett. Műveire jellemzőek a friss, közvetlen dallami invenció, a kiváló harmóniai érzék, és a változatos ritmika. A bécsi kedvességet-kedélyt Pest humorával forrasztja össze. Zenei közéleti ember, előbb a Magyar Filmipari Rt. vezérigazgató helyettese, majd 1947-től 1952-ig a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetének elnöke, 1953 és 1983 között igazgatta a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapját. A Billboard (USA), Music Week (Anglia), a Jazz Journal International (Anglia), a Der Musikmarkt (NSZK) magyarországi tudósítója. 17 operettet valamint zenés vígjátékot komponált, ezenfelül filmzenéket, táncdalokat, sanzonokat. 1934-től Európa számos országában, elsősorban német színpadokon tűzték műsorra operettjeit és daljátékait.

Operettjei[szerkesztés]

  • Kadétszerelem (A tavasz és a szerelem revüje) (revüoperett 3 felvonásban, 11 képben, szövegkönyv: Békeffy István és Szilágyi László, ősbem. 1933. január 21., Budapest, Király Színház, 1934. december 22. Bécs, Theater an der Wien foerdítás: Fritz Rotter, Hugo Wiener németül: Kadettenliebe
  • Őméltósága sofőrje (zenés vígjáték 3 felvonásban, szövegkönyv: Békeffy István. Ősbem: 1934. február 24. Budapest, Király Színház)
  • Nincsenek véletlenek (zene: Bródy Tamással), (1938) (operett 3 felvonásban, 6 képben, Szövegkönyv: Békeffi István, Solt Endre. Versek: Szécsén Mihály)
  • Három ember a hóban (1935) (zenés vígjáték 3 felvonásban, szövegkönyv: Andai Ernő,ifj. Békeffy István)
  • Zöld béka (1936) (operett), (versek: Kellér Dezső)
  • Éva a paradicsomban (zene:Bródy Tamással) (1937) (szövegkönyv Solt Endre, vers: Szilágyi László, Kellér Dezső, 1937. október 22. Budapest, Városi Színház (ma Erkel Színház) ) németül Eva in Paradies
  • Bűvös köpeny (1947) (meseoperett) (zenés darab gyerekeknek, szövegkönyv: Királyhegyi Pál Bemut: 1947. március 15. Budapest, Fővárosi Operett Színház)
  • Ártatlan kékszakáll (1948) (két betétdal szerzője)
  • Narancshéj (1959. január 30. Blaha Lujza Színház, a Fővárosi Operettszínház Kamaraszínháza) (zenés vígjáték) (Boross Elemér ötletéből szövegkönyv: Csizmarek Mátyás, versek: Halász Rudolf)
  • Van aki bevallja (?) (kis operett, szövegkönyv:Stella Adorján ötletéből Vajda István, versek: Bálint L, Szenes Iván)

Dalai[szerkesztés]

  • Kislány, úgy szeretem én magát (Kadétszerelem, 1932)
  • Ne kérdezd tőlem (Éva a paradicsomban. 1937)
  • Kecskemét az híres város (Kadétszerelem, 1932)
  • Én imádok, felség, egy kis bécsi nőt (Kadétszerelem)
  • Ferenc Jóska bakája (Kadétszerelem)
  • Inkább csókolj (Minden jegy elkelt, 1958)
  • A pénzemet én máma mind elmulatom
  • Domboldalon áll egy öreg nyárfa (Légy jó mindhalálig, 1936)
  • Hol az a dal (Kadétszerelem, 1932)
  • Mandulavirág (1947)
  • Ír majd (Őfelsége sofőrje, 1934)
  • Kérje meg a kis kezem (Őméltósága sofőrje)
  • Jaj, megszökött a napsugár
  • Megyen a hegyen a túrista
  • Nyílik már a kék nefelejts
  • Peches nő a Sári
  • Szigarett
  • Másról szeretnék beszélni (Muzsikáló kastély, 1955)
  • Budán van egy kis Heuriger (Őméltósága sofőrje, 1934)
  • Van Budán egy kiskocsma, a Vén diófa
  • Madonna drága (Nászút féláron, 1937)
  • Mia bella piccolina
  • Ha találsz egy mást (1942)
  • Virágom (Ez a villa eladó, 1935))
  • Táncoljunk hajnalig (Zöld béka)
  • Bocsánat (Zöld béka)
  • Kalapom-pom-pom (Ez a villa eladó, 1935)
  • Úgy érzem (Narancshéj, 1959)
  • Hát mi a szerelem (Őméltósága sofőrje, 1934)
  • Mondja, volt-e már (Három ember a hóban, 1935)
  • Mire vársz (Minden jegy elkelt, 1958)
  • Szeretlek, Budapest (Minden jegy elkelt, 1958)
(Qualiton LPX 16572, sztereóban is: SLPX 16572)

Rádió-operettek[szerkesztés]

  • Muzsikáló kastély (1956)
  • Minden jegy elkelt (1958)

Filmzenéi[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1959) „Gyöngy Pál anyja”. Népszava június (21).  
  2. ADTplusz (1937). „Gyöngy Pál zeneszerző eltűnt”. Ujság május (16), 12. o.  
  3. Magdalena Ruppert, Gyöngy Pál felesége. familysearch. (Hozzáférés: 2019. november 3.)

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap