Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bejárati oldala
A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bejárati oldala
Korábbi nevek: Nemzeti Sportuszoda (1975-ig)
Hely 1138 Budapest, Margitsziget
Építési adatok
Építés éve 1930[1]
Rekonstrukciók évei 1983, 2006
Tervező Hajós Alfréd
Építész(ek) Hajós Alfréd
Építési költség 2 millió pengő
Hasznosítása
Felhasználási terület uszoda
Elhelyezkedése
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (Budapest)
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 19° 02′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 19° 02′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda témájú médiaállományokat.

A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget) 1 fedett uszodából és több nyitott, külső medencéből álló sportlétesítmény.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

egy 1932-es Nemzeti Sportuszoda igazolvány

A fedett uszodát 1930-ban építették meg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a Székesfőváros elöljárósága, valamint a Szent-Margit Gyógyfürdő Rt összefogásaként. Átadásakor Európa legnagyobb fedett úszócsarnokának számított, a maga 33 m hosszúságú és 18 m széles úszómedencéjével. Vizét kezdetben a margitszigeti hőforrás, valamint a Dunából szivattyúzott hideg-víz keveréke biztosította. A medence körül 2500 néző befogadására alkalmas tribünt létesítettek, s az épület körül 800 fürdőzőre elegendő öltözőhelyiséget. Az épületet egészében Hajós Alfréd műépítész, hazánk 1905. évi első úszóvilágbajnoka tervezte. A sportág kívánalmait jól ismerő építész kezében valóban értő módon, hosszútávú célokat is kiszolgálni képes épület született. Az akkoriban újdonságnak számító vasbeton-szerkezeteket Gergely Jenő mérnök, míg a speciális vízvezetéki és gépészeti berendezéseket Lázár Lajos mérnök tervezte. Maga az építkezés hét hónap alatt zajlott, s összességében közel 800 munkáskéz vett részt a munkálatokban. A létesítményt 1930. december 7.-én adták át Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. [2]

A külső medence és a műugró-létesítmény 1937-ben készült Csonka Pál tervei szerint.

1958-ban külső gyakorlómedencével bővítették a létesítményt.

1983-ban az 50 méteres úszómedencébe építettek be kiegészítő jelleggel lesüllyeszthető, műanyag borítású válaszfalat, hogy a medencében 25 méteres versenyeket is lebonyolíthassanak.

2006-ban az úszó-Európa-bajnokság kapcsán újabb 50 méteres külső medencével, műugró fallal és 25x25 méteres medencével bővült, az új medencékhez öltözők és 1000 főt befogadó lelátók épültek. (Az új részeknek – bár nem képeznek önálló intézményt – az avatáskor a "Széchy Tamás uszoda" nevet adták.)

Medencék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fedett 25 méteres úszómedence[3]
  • Fedett tanmedence[3]
  • Nyitott műugró emelvény és medence[3]
  • Fedett műugró emelvény és medence[3]
  • Nyitott 50 méteres úszómedence[3]
  • Nyitott 33 méteres medence[3]
  • Széchy Tamás uszoda: 50 méteres úszómedence[3]

Sportesemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 527. o. ISBN 963-05-6410-6

  1. Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (magyar nyelven). sporthirado.hu, 2011. június 14. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  2. Mindent tudok - Az Újság könyve 1931 / 232-233 oldalon: A margitszigeti fedett versenyuszoda
  3. ^ a b c d e f g Az uszoda leírása, medencéi (magyar nyelven). Futas.net

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]