Lázár Balázs

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lázár Balázs
Életrajzi adatok
Született1975. július 1. (48 éves)[1]
Szolnok
HázastársaTallián Mariann
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek1997–
Híres szerepeiJenő
Csinibaba
Tevékenységszínész
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
Sablon • Wikidata • Segítség

Lázár Balázs DLA (Szolnok, 1975. július 1. –) magyar színész, előadóművész, költő.[2]

Élete[szerkesztés]

1975-ben született Szolnokon, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait a Széchenyi Körúti Általános Iskolában (akkori nevén Münnich Ferenc körúti) és a Varga Katalin Gimnáziumban. Testvére dr. Lázár Zsófia PhD, tüdőgyógyász, kutató.

10 éves korától tagja volt a szolnoki tehetséggondozó, reneszánsz táboroknak és később a Reneszánsz Ifjúsági Színpadnak. Első verseit ebben az időben a Szolnok Megyei Néplap közölte. 1993-ban a szolnoki diákpolgármester választáson második helyezést ért el és kulturális ügyekkel foglalkozó diák alpolgármesterként is tevékenykedett. Ebben az évben elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Egyetem), az akkor induló színészosztályba. Kétéves főiskolás gyakorlatát a Vígszínházban töltötte. Negyedévesként kapta meg Jenő szerepét a Csinibaba című kultfilmben. 1997 júniusában végzett színész szakon, s mintegy érdekes szimbólumaként kettős művészi pályájának, e hónaptól jelentek és jelennek meg versei is irodalmi lapokban, folyóiratokban (Eső, Előretolt Helyőrség, Élet és Irodalom, Győri Műhely, Holmi, Irodalmi Jelen, Jelenkor, Kortárs, Magyar Napló, Mozgó Világ, Parnasszus, Somogy, Spanyolnátha, Tempevölgy, Új Forrás, Vigilia). Több alkalommal beválogatták műveit az Év versei antológiába.

1997-2000 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, ahol színészi munkája elismeréseképpen Közönségdíjat kapott 1999-ben. Pécsi évei alatt ismerkedett meg Bertók László Kossuth-díjas pécsi költővel, akit azóta is mesterének tart. Költői kiteljesedésében nagy szerepe volt még a Jelenkor, az Eső, a Parnasszus és a Magyar Napló irodalmi folyóiratok szellemi köreinek, Turczi István és Oláh János Babérkoszorú-díjas költőknek. 2000-ben jelent meg első verseskötete Szárny angyal nélkül címmel. Publikált verseket a Népszabadságban és az Új Ember katolikus hetilapban is.

2000-2001 között Fulbright-ösztöndíjasként végezte el a Dell Arte International School of Physical Theatre egy éves, fizikai színházi képzését. Amerikai élményeit a 2009-ben megjelent Emlékrestaurátor című verseskötetében írta meg. 2001-től ismét rendszeresen játszik a Vígszínházban, de színészként dolgozott a Karinthy és Thália színházban, valamint alternatív színházi produkciókban is. 2002 és 2010 között maszkos, fizikai színházi kurzusokat vezetett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A Nézd, Lear papa és a H. úr hagyatéka című versesköteteit részben az őt ért színházi hatások ihlették, míg "Szívucca" című verseskötetét aktuális lakóhelye inspirálta, de a "Szívucca" több egyszerű földrajzi helynél a költő számára: „szakrális hely, mindazon érzelmek helye, amelyek emberré tesznek minket. Tágabb értelemben pedig Magyarország metaforája is kíván lenni, hiszen mi Európa szívében vagyunk, ez a mi közös Szívuccánk." (Terézváros újság, 2012. július-augusztus)

2012-ben mutatták be Pantalone házassága című, kortárs commedia dell' arte darabját a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, melyet társszerzőként jegyzett és a színészek maszkos felkészítését is végezte játékmesterként. 2015-ben Örkény István drámaírói ösztöndíjat nyert.

2015 szeptembere óta egyéb színházi és irodalmi munkái mellett a Ferencvárosi Pinceszínház irodalmi referense és színésze, valamint a Ferencvárosi Ádámok és Évák elnevezésű iskolaszínházi program szakmai vezetője.

2016-tól az Örkény Drámaírói Ösztöndíj Kuratóriumának tagja. Ebben az évben DLA fokozatot szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Témavezetője Máté Gábor volt.[3] Doktori dolgozata Maszkaland címmel, könyvalakban is megjelent a Bomlik a volt, válogatott és új verseit tartalmazó verseskötete után az Orpheusz Kiadó gondozásában.

Színházi munkái mellett több magyar és külföldi filmben, reklámfilmben, hazai sorozatban szerepelt, irodalmi programok és könyvbemutatók rendszeres szervezője, moderátora, szerkesztője és fellépője, több alkalommal támogatták irodalmi terveit alkotói ösztöndíjakkal.

Monodrámát és költői estet készített Jonathan Swift Szerény Javaslat című pamfletjéből, valamint Valahol, valami címmel Bertók László Kossuth-díjas költő verseiből. Tallián Mariann színművész-íróval 2010 óta hoznak létre közös versszínházi, prózaszínházi előadásokat is. (facebook/kettenaversben) 2012 óta alkotótársuk az előadások szerkesztésében Rózsássy Barbara József Attila-díjas költőnő.

A Magyar Írószövetség választmányának tagja, a Magyar Művészeti Akadémia Köztestületi Tagja és a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság előadóművészeti alelnöke. Tagja a Magyar Pen Clubnak, a Szépírók Társaságának, a Maszk Országos Színészegyesületnek, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesületnek, az Artisjusnak, valamint a Színházi Dolgozók Szakszervezetének.

2022-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára.[4]

Nős, két fiú édesapja.

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

  • Csil, a dögkeselyű (Dzsungel Könyve, Pesti Színház, rendező: Hegedűs D. Géza, 1995)
  • Malcolm (Macbeth, Vígszínház, rendező: Marton László, 1996)
  • Percsik (Hegedűs a háztetőn, Pécsi Nemzeti Színház, rendező: Márta István,1997)
  • Bóni gróf (Csárdáskirálynő, Pécsi Nemzeti Színház, rendező: Moravecz Levente, 1998)
  • Nicolas (Ardelle, szeret, nem szeret, Pécsi Nemzeti Színház, rendező: Jordán Tamás, 1999)
  • Mujkó (Gül baba, Pécsi Nemzeti Színház, rendező: Bor József, 1998)
  • Össztánc (Vígszínház, rendező: Marton László, 2003, 2015)
  • A Férfi (Tényleg szeretsz? Spinoza Ház, rendező: Kováts Kriszta, 2005)
  • Pimpi (A vörös postakocsi, Vígszínház, rendező Tordy Géza, 2005)
  • Slightly Soiled (Pán Péter, Vígszínház, rendező: Méhes László, 2006)
  • Truffaldino (Két úr szolgája, Pesthidegkúti Nyári Színház, rendező: Balogh Bodor Attila, 2007)
  • Ruzante (A csábító pillangó, rendező: Kováts Kriszta, 2008)
  • Avram (Hegedűs a háztetőn, Vígszínház, rendező: Eszenyi Enikő, 2011)
  • Szomszéd (Háy János, A Gézagyerek, rendező: Soós Péter)
  • Banda Lajos (Háy János, A Herner Ferike faterja: rendező Börcsök Enikő)

Rendezések[szerkesztés]

  • Oláh János: Kenyérpusztítók című dráma (felolvasószínház), Ferencvárosi Pinceszínház, 2015
  • A 225. éves Ferencváros Gálaműsora, Nemzeti Színház, 2017

Film- és tv-szerepei[szerkesztés]

Díjai és kitüntetései[szerkesztés]

  • Közönségdíj, Pécsi Nemzeti Színház (1999)
  • Fulbright-ösztöndíj (2000)
  • Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (2007)
  • NKA alkotói támogatás (2011, 2014, 2016)
  • Takáts Gyula-díj (2012)
  • Quasimodo Nemzetközi Költői Verseny Emléklap, (az első tíz díjazott vers egyike), 2013
  • Nagy László Emlékérem, 2015
  • Örkény István drámaírói ösztöndíj (2015)
  • Tokaji Írótábor Nagydíj (2018)
  • Csoda a Cirkuszban – Fővárosi Nagycirkusz Irodalmi pályázat 2. helyezés, 2018
  • Bella István-díj (2020)[5]
  • Térey János-ösztöndíj (2020)

Kötetei[szerkesztés]

  • Szárny angyal nélkül; Orpheusz Könyvek, Bp., 2000
  • Nézd, Lear papa; Orpheusz, Bp., 2006
  • Emlékrestaurátor; Tipp Cult, Bp., 2009 (P'art könyvek)
  • Szívucca; Holnap, Bp., 2012
  • Bomlik a volt. Válogatott és új versek; Orpheusz, Bp., 2015
  • Maszkaland; Orpheusz, Bp., 2016
  • H. úr hagyatéka; Orpheusz, Bp., 2020

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 151648, https://port.hu/jump/person-151648, 2020. június 17.
  2. ↑ Archivált másolat. [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  3. ↑ Máté Gábor - ODT Személyi adatlap (magyar nyelven). www.doktori.hu. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  4. ↑ Tanárok Archive. SZFE. (Hozzáférés: 2022. december 23.)
  5. ↑ Lázár Balázs kapta a Bella István-díjat (magyar nyelven). Magyar Napló, 2020. január 19. [2020. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 20.)


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lázár_Balázs&oldid=26570051”