Konstantinápoly Budapesten
| Konstantinápoly Budapesten | |
 | |
| Egy 1930-as évekbeli képeslap a létesítményről | |
| Település | Budapest |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1896 márciusa–májusa |
| Megnyitás | 1896. május 23. |
| Bezárás | 1896. október 1. |
| Lebontás éve | 1896 októbere után |
| Építési stílus | historizmus–eklektika (a klasszikus török építészet alapján) |
| Tervező | Kellner Lipót és Gerster Kálmán |
| Kivitelező | Hauszmann Sándor |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épületegyüttes |
| Elhelyezkedése | |
 Konstantinápoly Budapesten
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 23″, k. h. 19° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 23″, k. h. 19° 03′ 40″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Konstantinápoly Budapesten témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A „Konstantinápoly Budapesten”, „Kis Konstantinápoly Budapesten” vagy Lágymányosi vigalmi negyed egy rövid életű hatalmas szórakoztató komplexum volt Budapesten, a mai Lágymányosi híd melletti területen. Neve onnan ered, hogy a valódi, törökországi Konstantinápolyt (ma: Isztambul) és a török stílust utánozva tervezték épületeit, a keleti kultúrának egy miniatűr városrésze volt. Néhány hónapnyi fennállás után az üzemeltető csődbe ment. Az épületeket később elbontották. (Egyesek szerint a korabeli Európa legnagyobb vigalmi negyede volt.)[1]
Története[szerkesztés]
A mai Lágymányosi híd az 1800-as években még nem létezett, az Összekötő vasúti híd (épült 1877-ben) viszont igen. Ettől északra egy nagyobb öble (1877 után zárt tava) terült el a Dunának, a Lágymányosi-öböl, fala kisebb gát volt a Duna felé. Itt hajókikötő működött a 19. század folyamán. Az új szórakoztató létesítmény a nagy milleniumi ünnepségsorozat idején épült, finanszírozója az ismert vállalkozó, Somossy Károly volt. A munkálatokat 1896 márciusában kezdték meg.[2] 1896. május 23-án nyílt meg a nagyközönség előtt. Néhány hónap után a látogatók (többek közt a nagy mennyiségű szúnyog miatt) elfordultak a létesítménytől, az csődbe ment, és októberben bezárt. Felmerült néhány megbeszélésen a komplexum esetleges újraindítása, de ez végül nem valósult meg. Az épületeket később – talán 1897-ben[3] – elbontották.[4] (A terület a mai Budafoki út, a Zenta utca, a Duna-part és a vasúti töltés közötti területen helyezkedett el.)
A terület nagy részét a 20. század elején felöltötték, és itt épült fel 1904 és 1909 között a József Műegyetem, a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Az ettől is északra fekvő tómaradványt a Horthy Miklós híd, mai Petőfi híd építésekor (1933–1937 között) töltötték fel.
Az 1990-es években a terület déli, vasút melletti részére épült fel az Infopark.
Megálmodója[szerkesztés]
Somossy (eredetileg Singer) Károly (1828–1902)[5] zsidó származású budapesti vállalkozó volt, aki korábban már megépíttette a Somossy Orfeum nevű szórakoztatóhelyet a belvárosban.[6] Az épület a mai Budapesti Operettszínház elődje volt. A milleniumi ünnepségek közeledtével merült fel a Lágymányosi-öböl hasznosítása kapcsán új elképzelése a hatalmas, mesésen keleties szórakozóhely megnyitásáról. Vállalkozásához hatalmas kölcsönöket vett fel, és megalapította a Konstantinápoly Budapesten Rt.-t. A megnyitást követő fél évvel azonban csődbement, és szegény emberként halt meg 1902-ben.
Jellemzői[szerkesztés]
Az épületeket Kellner Lipót és Gerster Kálmán építészek tervezték, a kivitelezést Hauszmann Sándor vállalkozó emberei készítették el, az épületek festését pedig Gerster Károly grafikusra és csapatára bízták. A létesítmény nagyságát mutatja, hogy a tavon és a parton kialakított vigalmi negyedben egyszerre akár 40 000 ember is tudott szórakozni.
| „ | Konstantinápoly Budapesten Az ezredéves kiállítás alkalmából a fővárosban élénken föllendült vállalkozási szellem sok olyan nagyobb szabású mulatóhelyet hozott létre, a milyenek egy igazi nagy városban, hol a város nagysága mellett az idegenek forgalma is igen nagy – mint nálunk is az idén – újabban mindenfelé föltalálhatók. A fővárosnak egyik ilyen új szórakozó helyét, a budapesti «Konstantinápolyt» mutatjuk be ez alkalommal néhány képben. A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasuti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal. A jövő nyárra remélhetőleg végre lesz hajtva az egész építési tervezet, a mely az új Konstantinápoly határaiúl éjszak felől a Gellérthegyet, illetőleg a vámháztéri hidat, dél felől az összekötő vasúti hidat tűzte ki. A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Duna-szabályozás alkalmával elzárt egyik Duna-ág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.… |
” |
| – Vasárnapi Ujság, 1896 36. szám[7] | ||
A Konstantinápoly Budapesten főbb látványosságai a következők voltak:
- Nagy Szultána kávéház
- híd a 30 m magas Galata-toronnyal
- James Pani & Sohns cég törökös rakétakilövő épülete
- Aja Szófia dzsámi pontos díszletmása
- Frascati színháza
- Nagy Zenepavilon
- Nagy Színkör palotája
- Reich-féle nagy teraszú kávéház
- Weber-féle fogadó
- Uher Ödön fényképészeti pavilonja
- dr. Napioliani Candiani velencei üvegfestményeket árusító boltja
- Pietri Manzutto olasz vendéglője
- Rőderer pezsgőpavilonja
- René Gerárd pezsgősátra
- Ment Béla kávéháza
- Sadullah Levy & V. Souhami bazárja
- Lapini testvérek szoborkiállítása
- Cinematograph
- Sztambul (rue de Stamboul) utca, amely pontos leképzése volt Konstantinápoly belvárosának
- minaretek
- jósnők
- kisázsiai népdalénekesek
- eredeti török lányokból álló két hárem
- misztikus török színházak
- vándorkomédiások
- éttermek
- 83 kaik (gondola)
- hadihajók
- színpadi uszályok
- Gallegiante (nagyméretű díszhajó)
Kiállítás[szerkesztés]
2019-ben Konstantinápoly Budapesten címmel nyílt kiállítás az Isztambuli Magyar Intézetben:
- „A csupán két szezonon keresztül működő mulatónegyed épületeit 1896-ban Gerster Kálmán (1850–1927) tervezte, akinek hagyatékát az intézményünk tervtára őrzi. A tárlat az észak-afrikai, ibériai és mór elemeket ötvöző, a negyedre vonatkozó mintegy 40 tervből 28 darab restaurált és digitalizált tervrajzot (köztük helyszínrajzokat, alaprajzok, metszeteket és homlokzatokat) mutat be másolatban. Emellett az érdeklődők megtekinthetik a Budapest Főváros Levéltára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Országos Széchényi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, illetve a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Filmarchívum budai Konstantinápolyhoz kapcsolódó anyagait is. A kiállítás a magyarországi közgyűjteményekben fellelhető, az épületegyüttesre vonatkozó korabeli hírek, cikkek, anekdoták, hirdetések, plakátok, a negyed megnyitásakor osztogatott emlékérem, térképek, filmek és képek gazdag felvonultatásával jól illusztrálja a 19–20. század fordulójának fokozott érdeklődését a meseszerűnek és egzotikusnak elképzelt „kelet” iránt.”[8]
Animáció[szerkesztés]
2018-ban Szremkó Bettina rövid számítógépes animációval emlékezett meg a „Konstantinápoly Budapesten”-ről.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2018/10/31/a-lagymanyosi-konstantinapoly-egy-mulatonegyed-tundoklese-es-bukasa-szremko-bettina-animaciojan
- ↑ https://falanszter.blog.hu/2010/11/27/europa_legnagyobb_vigalmi_negyede_volt_a_lagymanyosi_konstantinapoly
- ↑ https://www.bme.hu/hirek/20200102/A_BME_egykori_helyszinenek_epiteszettorteneterol_szolo_kiallitas_nyilt_Isztambulban
- ↑ Amikor Konstantinápoly Csepel szomszédja volt
- ↑ https://erdekesvilagunk.blog.hu/2013/09/04/somossy_singer_karoly_regenyes_elettortenete
- ↑ https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz23/265.html
- ↑ Vasárnapi Ujság, 1896 36. szám
- ↑ https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/konstantinapoly_budapesten
Források[szerkesztés]
- https://falanszter.blog.hu/2010/11/27/europa_legnagyobb_vigalmi_negyede_volt_a_lagymanyosi_konstantinapoly
- https://pestbuda.hu/cikk/20200510_domonkos_csaba_kis_konstantinapoly_budapesten_oriasi_torok_vigalmi_negyed_mukodott_egykor_a_mai_muegyetem_teruleten
- https://mult-kor.hu/20120319_konstantinapoly_budapesten
- https://imaginebp.hu/minaret-es-hastancosno-budapesten/
- https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/konstantinapoly_budapesten
- https://egykor.hu/budapest-xi--kerulet/konstantinapoly-budapesten/2712
- http://www.museum.hu/hir/8994/Egy_eltunt_mulatonegyed_Konstantinapoly_Budapesten
- https://mandadb.hu/tetel/385493/A_Milleniumi_Kiallitas_Csodai_OsBudavar_es_Konstantinapoly_Budapesten_1896
- https://www.bme.hu/hirek/20200102/A_BME_egykori_helyszinenek_epiteszettorteneterol_szolo_kiallitas_nyilt_Isztambulban
- https://turkinfo.hu/bongeszde/torokok-a-magyar-sajtotortenelemben/kis-konstantinapoly-budapesten-oriasi-torok-vigalmi-negyed-mukodott-egykor-a-mai-muegyetem-teruleten/ Archiválva 2021. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A milleniumi kiállítás csodái. Ős-Budavár és Konstantinápoly Budapesten; Laurencic Gyula, Budapest, 1896
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- (szerk.) Kovács Máté Gergő: Konstantinápoly Budapesten, TERC Kft., Budapest, 2021, ISBN 9786155445842