Ugrás a tartalomhoz

Électricité de France

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Électricité de France
Hivatalos névÉlectricité de France
Típusszervezet
Alapítva1946
SzékhelyPárizs
AlapítóMarcel Paul
Iparágvillamosenergia-ipar
TulajdonosFrancia Állam (83.7%)[1]
Formasociété anonyme à conseil d'administration s.a.i.
Termékek
Szolgáltatásokvillamosenergia-termelés,
villamosenergia-elosztás
ÁrbevételNövekedés 68.976 mrd€ (2018)[2]
ProfitCsökkenés 2.452 mrd€ (2018)[2]
Összes vagyonNövekedés 283.169 mrd€ (2018)[2]
Alkalmazottak számaNövekedés 165.790 (2018)[3]
Leányvállalatai
  • EDF power solutions
  • RTE Réseau de transport d'électricité
  • British Energy
  • Transalpina di Energia
  • EDF Energy
  • Luminus
  • Fédération de Recherche PhotoVoltaïque
  • Laboratoire Sciences de l'Univers au Cerfacs
  • Groupe de Physique des Matériaux
  • Laboratoire de Biodiversité et Biotechnologies Microbiennes
  • Fondation d'entreprise Groupe EDF
  • ENEDIS
  • EDF (United States)
  • EDF solutions solaires
  • Les Renardières
  • EDF PEI
  • NUWARD
  • E.D.F. International S.A.
  • EDF TRADING LIMITED
Électricité de France (Franciaország)
Électricité de France
Électricité de France
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 52′ 29″, k. h. 2° 17′ 46″48.874800°N 2.296100°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 29″, k. h. 2° 17′ 46″48.874800°N 2.296100°E
Az Électricité de France weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Électricité de France témájú médiaállományokat.

Az Électricité de France (röviden: EDF, vagy EdF; magyarul: Francia Elektromos Művek) egy francia állami többségi tulajdonú, párizsi székhelyű villamosenergia közmű vállalat.[1][4] 2018-ban 68,9 mrd€ árbevételt ért el egy meglehetősen változatos tevékenységi portfólióval.

Az EDF több, mint 120 GW villamosenergia-termelő kapacitást működtet Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten. 2009-ben az EDF volt világ legnagyobb villamosenergia termelője.[5] 2011-ben az Európai Unió villamosenergia termelésének 22%-át adta a cégcsoport, főként atomerőművekből:

19 erőművi telephelyen 58 aktív atomreaktora működik csak Franciaországban, melyből 34 darab 900 MW-os, 20 darab 1300 MW-os és 4 reaktor 1450 MW teljesítményű, mind nyomottvizes (PWR) technológiájú.

Tevékenységi kör

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az EDF tevékenységei a villamos energetikára koncentrálnak és magukban foglalják a villamosenergia termelést, az átviteli hálózat üzemeltetést, a villamosenergia-elosztást; az erőmű tervezést, létesítést, valamint leszerelést; és a villamosenergia kereskedelmet. Erőművi technológiák terén aktív az atomenergetikában, a megújuló (vízenergia, ár-apály, szélenergia, napenergia, biomassza, geotermikus energia), valamint a fosszilis energiaforrásokkal történő energiatermelésben.[7] Az EDF franciaországi átviteli hálózatát (mintegy 105.000 km távvezeték) az RTE,[8] míg az elosztóhálózatát (csak közép- és kisfeszültség, mely mintegy 1,4 millió km-t tesz ki) az Enedis nevű leányvállalata üzemelteti.[9]

A cégcsoport

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jean-Bernard Lévy 2008-ban

Az EDF székhelye Párizs VIII. kerületében, a Wagram sugárúton van, de Párizs több pontján is vannak további telephelyeik. A cégcsoport jelenlegi elnök-vezérigazgatója (CEO) Jean-Bernard Lévy, aki 2014 októbere óta vezeti a multinacionális vállalatot.

Magyarországi leányvállalatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az EDF az 1995. évi privatizáció során többségi, 60,91%-os részesedést szerzett a DÉMÁSZ-ban[10] és 47,55%-ot az ÉDÁSZ-ban,[11] továbbá 2000-ben megvásárolta a Budapesti Erőmű (BE) Rt. 89%-os részvénycsomagját.[12] Az ÉDÁSZ Rt-ben birtokolt részesedését - az E.ON-nal kötött megállapodása nyomán - eladta versenytársának, mely így többségi részesedést szerzett az Észak-Dunántúlon villamosenergiát szolgáltató cégben.[13][14]

Az Európai Bizottság - a 2005 és 2008 közötti vizsgálata nyomán - kijelentette, hogy a hosszútávú villamosenergia-vásárlási megállapodások az uniós joggal ellentétesek, mivel tiltott állami támogatásoknak minősülnek. A Bizottság elrendelte, hogy ezeket a szerződéseket meg kell szüntetni, és az uniós csatlakozás után jogtalanul kifizetett támogatásokat vissza kell fizettetni az erőművekkel. Erre a magyar országgyűlés elfogadott egy törvényt, ami alapján az MVM felmondta ezeket a megállapodásokat. Az erőmű-tulajdonosok, így a Budapesti Erőmű Zrt-t birtokló EDF is igyekezett jogorvoslatot keresni, ezért választott bírósághoz, továbbá az Európai Unió Bíróságához fordultak 2009-ben. Utóbbi ügyben 2012-ben az Európai Bíróság az Európai Bizottságnak adott igazat, előbbiben 2014-ben pedig részben adott igazat az EDF-nek és kb. 33 milliárd forint kártérítést ítélt meg a vállalatnak.[15]

Az EDF 2015 során a Budapesti Erőmű Zrt.-ben,[16] 2017-ben pedig az EDF DÉMÁSZ Zrt.-ben[17] birtokolt részesedéseit is eladta, így gyakorlatilag kivonult hazánkból.

Európai leányvállalatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ausztria: 100% Vero, 20% Groupe Estag
  • Belgium: 100% Luminus
  • Egyesült Királyság: 100% EDF Energy, 100% EDF Trading
  • Franciaország: 100% EDF Énergies Nouvelles, 74.86% Électricité de Strasbourg, 67% Dalkia Investments, 51% TIRU, 50% Cerga, 50% Edenkia, 50% Dalkia International, 50% SIIF Énergies, 34% Dalkia Hdg
  • Hollandia: 100% Finelex, 50% Cinergy Holding
  • Lengyelország: 76.63% Rybnik, 66.08% ECK, 49.19% ECW, 35.42% Kogeneracja, 24.61% Zielona Gora
  • Németország: 100% EDF Ostalbkreis, 100% EDF Weinsberg, 50% RKI
  • Olaszország: 99.4% Edison S.p.A., 100% EDF Energia Italia, 100% EDF Fenice, 40% Finei, 30% ISE
  • Spanyolország: 100% EDF Iberica (EDF Península Ibérica, S.A)
  • Svájc: 50% Chatelot, 50% Emosson, 14.25% Groupe ATEL, 26.26% Motor Columbus
  • Svédország: 100% Skandrenkraft, 36.32% Groupe Graninge
  • Szlovákia: 49% SSE

Történet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az EDF-et 1946. április 8-án alapították, miután a francia iparügyekért felelős miniszter, Marcel Paul elrendelte a mintegy 1700 kisebb energiatermelő, szállító és elosztó társaság államosítását. Az új cég vált így Franciaország fő villamosenergia termelőjévé és szolgáltatójává, bár monopóliuma nem volt teljes, mert néhány kisebb szolgáltató kimaradt az államosításból.[18] E monopólium 1999-ben tört meg, amikor is egy uniós irányelv kényszerítette ki, hogy az EDF megnyissa piaca 20%-át a versenytársak előtt.[19]

2004. november 19-ig állami tulajdonú vállalat volt az EDF, ma már azonban egyfajta nyilvánosan működő részvénytársaság (Société Anonyme, S.A.), mely hasonlít az angolszász "Public limited company" (PLC) működési módjához, mely tipikusan közmű-, vagy közszolgáltatásokat végző cégek társasági formája. A francia kormányzat 2005 novemberében korlátozott nyilvános részvénykibocsátást hirdetett meg a Párizsi Tőzsdén, mely azonban nem villanyozta fel a piacot,[20] így a részvények 83.7%-a még francia állami kézben van ma is.[1]

Először 2009. március 10-én,[21] majd 2016. november 22-én[22] is a francia versenyhatóság emberei előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot (gyakorlatilag razziát) tartottak az EDF hivatali helyiségeiben, abból a célból, hogy bizonyítékot találjanak az EDF ellen piaci erőfölényével való visszaélésre, a villamosenergia árak manipulálására és a versenytársakra való nyomásgyakorlásra.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezetnek több EDF elleni vizsgálat indításához volt köze. 2011-ben egy francia bíróság 1,5 millió € megfizetésére kötelezte az EDF-et, továbbá börtönbüntetésre ítélt két magas rangú, nukleáris biztonsággal foglalkozó EDF alkalmazottat, mert bizonyítottnak találtak, hogy az energetikai cég kémkedett a Greenpeace után, számítógépes rendszerei feltörése (hackelése) révén.[23]

2011 során három alkalommal is összeomlott az EDF weboldala ún. DDoS támadások miatt.[24] Mindegyik támadást az Anonymous néven ismert hackercsoport vállalta magára..[24]

2013 februárjában az EDF angliai leányvállalata, az EDF Energy 5 millió fontos kártérítésre perelte a "No Dash for Gas" környezetvédelmi mozgalom aktivistáit, akik 2012 októberében felmásztak és egy héten keresztül táboroztak az EDF West Burton CCGT erőmű egyik kéményén.[25] 2013. március 13-án végül az EDF alállt a jogvitától egy peren kívüli megegyezéssel, melynek értelmében megelégedett azzal az intézkedéssel, hogy a tüntetőket végzéssel tiltották el az erőmű területére való belépéstől.[26]

2017-ben az EDF többségi részesedést szerzett a szintén francia AREVA nukleáris technológia üzletágában, miután az AREVA pénzügyi gondjain a francia kormányzat igyekezett felülről irányított szerkezetátalakítással úrrá lenni.[27][28][29][30] Az EDF a francia kormányzat felkérésére jelenleg is három harmadik generációs nyomottvizes (EPR) technológiájú atomerőművet tervez építeni.[31]

2019 októberében a francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire közzétett egy vizsgálati jelentést a 2007-es indulása óta komoly csúszásban lévő és a mintegy négyszeres költségtúllépést produkáló Flamanville 3 EPR reaktorfejlesztésről. A miniszter a dokumentumban egy hónapon belül cselekvési tervet vár az azt elindító AREVA tulajdonosától, az EDF-től és az egész beruházást "az egész francia atomenergia-ipar csődjének" nevezte.[32]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 "Capital Structure | EDF Group" (angol nyelven). edf.fr. 2019. június 30. Hozzáférés: 2019. november 14..
  2. 1 2 3 Électricité de France, , retrieved 13 March 2019
  3. ↑ "Number of EDF employees from FY 2010 to FY 2018". statista.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. november 14.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  4. ↑ "Les participations publiques" (francia nyelven). Agence des participations de l'État. 2015. április 30. Hozzáférés: 2016. február 21..
  5. ↑ "Les dix principaux producteurs d'électricité dans le monde". lepoint.fr (francia nyelven). AFP. 2010. augusztus 10. Hozzáférés: 2019. november 15.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  6. ↑ "Fuel Mix". EDF website (angol nyelven). 2019. június 7. Hozzáférés: 2019. november 15..
  7. ↑ "Activités". EDF website (francia nyelven). 2011. március 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 15..
  8. ↑ "Infrastructure, system operation and market tool design". RTE website (angol nyelven). 2018. február 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 15..
  9. ↑ "Enedis". Enedis website (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. november 15..
  10. ↑ "Eladó lesz a Démász és az ÉDÁSZ?". energiainfo.hu (magyar nyelven). 2001. június 11. Hozzáférés: 2019. november 16.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  11. ↑ "ÉDÁSZ". 24.hu (magyar nyelven). 2001. január 23. Hozzáférés: 2019. november 16.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  12. ↑ "Az EdF megveheti a Budapesti Erőmű Rt.-t". energiainfo.hu (magyar nyelven). 2001. június 11. Hozzáférés: 2019. november 16.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  13. ↑ "ÉDÁSZ Rt.: megállapodás az EDF és az E.ON Energie között". energiainfo.hu (magyar nyelven). 2002. április 30. Hozzáférés: 2019. november 16.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  14. ↑ "GVH engedély az E.ON-Édász üzletre". energiainfo.hu (magyar nyelven). 2002. április 30. Hozzáférés: 2019. november 16.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  15. ↑ "107 millió euróra büntetik a magyar államot a francia EDF tulajdonában álló Budapesti Erőmű Zrt. által indított perben". 444.hu (magyar nyelven). 2014. december 12. Hozzáférés: 2019. november 16.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  16. ↑ "Engedélyezte a GVH a Budapesti Erőmű tulajdonosváltását". napi.hu (magyar nyelven). 2015. augusztus 26. Hozzáférés: 2019. november 16.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  17. ↑ "Lezárult a tranzakció, az ENKSZ lett a DÉMÁSZ új tulajdonosa". nkmenergia.hu (magyar nyelven). 2017. február 1. Hozzáférés: 2019. november 4.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  18. ↑ Document de Référence (PDF) (francia nyelven). Paris: EDF. 2009. 33–34. o. 2016. március 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 16.. {{cite book}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  19. ↑ Tiersky, Ronald (2004). Europe today: National politics, European integration, and European security (angol nyelven). London: Rowman & Littlefield. 280. o.
  20. ↑ "EDF to be partially privatized". The New York Times. 2005. október 25. Hozzáférés: 2019. november 16..
  21. ↑ "EU exec says carried out antitrust raid on EDF". Reuters (angol nyelven). 2009. március 11. Hozzáférés: 2019. november 16..
  22. ↑ "EDF raided by French competition investigators". The Times (angol nyelven). 2016. november 26. Hozzáférés: 2019. november 16..
  23. ↑ Richard Black (2011. november 10.). "EDF fined for spying on Greenpeace nuclear campaign". BBC (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. november 16..
  24. 1 2 Nathalie Balsan-Duverneuil (2012. január 26.). "Un "Anonymous" a été arreté dans le département". Midi Libre (francia nyelven). Hozzáférés: 2019. november 16..
  25. ↑ "No Dash for Gas – the new, chimney-climbing face of climate direct action". The Guardian (angol nyelven). 2013. február 5. Hozzáférés: 2019. november 16..
  26. ↑ "EDF drops lawsuit against environmental activists after backlash". The Guardian (angol nyelven). 2013. március 13. Hozzáférés: 2019. november 16..
  27. ↑ "Megveheti az EDF az Areva reaktor-üzletágát". energiainfo.hu (magyar nyelven). 2017. május 30. Hozzáférés: 2019. november 16.. {{cite web}}: External link in |website= (súgó)
  28. ↑ "Areva outlines restructuring plan" (angol nyelven). World Nuclear News. 2016. június 15. Hozzáférés: 2016. június 25..
  29. ↑ "Green light for Areva restructuring" (angol nyelven). Nuclear Engineering International. 2017. február 8. Hozzáférés: 2017. február 8..
  30. ↑ Janet Wood, Caroline Peachey (2017. március 21.). "Nuclear cracks are beginning to show" (angol nyelven). Nuclear Engineering International. 2020. március 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 28..
  31. ↑ Temple, James (2019. október 16.). "Why France is eyeing nuclear power again". MIT Technology Review (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2019. november 15..
  32. ↑ "Minister calls for EDF to revive French nuclear industry" (angol nyelven). World Nuclear News. 2019. október 29. Hozzáférés: 2019. november 16..

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Électricité de France című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Électricité_de_France&oldid=28816619”