Reichl Kálmán
| Reichl Kálmán | |
 | |
| Született |
Reichl Kálmán Béla László 1879. április 4.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt |
1926. november 21. (47 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (39-1-44) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reichl Kálmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Reichl Kálmán, teljes nevén Reichl Kálmán Béla László[3] (Budapest, 1879. április 4. – Budapest, 1926. november 21.) magyar népies stílusú építész, festő.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Reichl Károly és Seelig Mária voltak.[3][4] Építészeti tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte el. Festeni Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. A fővárosi iparrajziskolában az építészettan és a vízfestés tanára volt. 1900-tól volt kiállító festőművész. 1901-ben diplomázott. 1910–1912 között a bp.-i Cukor utcai iskola (ma: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium) és a Kiscelli úti iskola (ma: AKG Általános Iskola) építésze volt. 1912–1914 között a kelenföldi elektromos központ (ma: Kelenföldi Erőmű) építészeként dolgozott.
Sírja a Kerepesi temetőben található (39-1-44).
Magánélete[szerkesztés]
1904. november 12-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Wendauer Arankával (1882–1969).[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12839.htm, Reichl Kálmán, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
- ↑ a b c Házassága bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1195/1904. folyószám alatt
- ↑ Familysearch.org
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk[szerkesztés]
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
|