Gárdos Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gárdos Aladár
SzületettGrosz Aladár
1878. április 12.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1945. január 15. (66 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdos Aladár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gárdos Aladár, született Grosz Aladár[3] (Budapest, 1878. április 12.[4] – Budapest, 1945. január 15.)[5][6] magyar szobrász.

Életpályája[szerkesztés]

Grosz Adolf vendéglős és Sternberg Karolina fiaként született. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolában kezdte, majd Münchenben és Párizsban folytatta. 1903-ban kapta meg első munkáját, amely a zalatnai Lukács Béla-szobor volt. 1915-ben Grósz családi nevét Gárdosra változtatta.[7] A fasizmus áldozata lett.

Magánélete[szerkesztés]

1919. december 28-án Budapesten házasságot kötött a nála 15 évvel fiatalabb Glatter Etelkával, Glatter Ármin és Heller Zsófia lányával.[8]

Művei[szerkesztés]

Deák Ferenc-szobor (Miskolc, 1925)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Aladár Gárdos, https://www.degruyter.com/view/AKL/_00031427
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 119379/1915. MNL-OL 30793. mikrofilm 1263. kép 3. karton
  4. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 541/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 34/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. Az elhalálozás bíróilag lett megállapítva. Budapesti Központi Járásbíróság Pk. I. 585026/1947-sz.
  7. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 119379/1915. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 1263. kép 3. karton, ill. MNL-OL 30793. mikrofilm 1264. kép 2. karton.
  8. A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 1154/1919. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt. 1937.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939.
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Újpest lexikon. Szerkesztőbizottság elnöke: Sipos Lajos, főszerkesztő: Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.