Huszár Adolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Huszár Adolf
Huszár Adolf portréja. Morelli Gusztáv metszete
Huszár Adolf portréja. Morelli Gusztáv metszete
Született 1842. június 18.
Besztercebánya
Elhunyt 1885. január 21. (42 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozása szobrász
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszár Adolf témájú médiaállományokat.
A Petőfi-szobor (Budapest V. kerület, Petőfi-tér)
A Bem-szobor (Marosvásárhely)
Eötvös József-szobor (Budapest V. kerület, Eötvös tér)
Huszár Adolf sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-2-42. Donáth Gyula „Párka” című szobra, 1889.

Huszár Adolf (Szentjakabfalva (Besztercebánya), 1843. június 18.Budapest, 1885. január 21.) magyar szobrász.

Életpályája[szerkesztés]

Korán magának kellett megkeresnie kenyerét. Eredetileg vasöntő volt. 1866-ban eljutott Bécsbe s itt Gasser szobrász tanítványául felvette. Gassertől 1871-ben Vay Miklós báró. műtermébe kapott meghívást és itt dolgozott akkor is, amikor 600 forint utazási ösztöndíjjal kínálta meg a kormány. Huszár már éppen el akarta fogadni az ösztöndíjat, hogy azzal Olaszországba utazzék, amikor 4000 franknyi díjat tűztek ki Eötvös József Budapesten felállítandó szobrára. A fiatal művészt ez a pályázat más elhatározásra indította: Budapestre jött és a Lipthay Béla báró által felajánlott helyiségben hozzáfogott a szobor mintázásához. Pályaműve megnyerte a kitűzött díjat és egyúttal nevét ismeretessé is tette az egész országban. Most már egymás után jöttek a megbízások s csakhamar önálló műtermet is rendezett be a Városligetben. Itt készültek I. Ferenc József, Gyulai Ferenc, Izsó Miklós, Toldy Ferenc, Szentpéteri, Deák Ferenc, Barabás Miklós és Pulszky Ferenc mellszobrai és a Magát muzsikáltató betyár, amellyel a magyar zsánerszobrászat terén Izsó nyomdokaiba lépett, a nélkül azonban, hogy elődjétől a jellemzés nagy erejét sikerült volna elsajátítani. Huszárra sokkal erősebb és mélyebb hatást gyakoroltak a klasszikus mintaképek, hogysem egy más irányban szabadon mozoghatott volna. Ezért egyik legsikerültebb alkotása a Vénusz és Ámor című márványcsoportozat maradt, amelyet Zichy Jenő gróf rendelt meg nála a magyar főváros számára (a budai Gellért fürdő előcsarnokában van). Monumentális szobrai közül a legjobban sikerült a marosvásárhelyi Bem-szobor. Petőfijét (1882) Izsó Miklós mintájának felhasználásával készítette, míg két nagy szoborművét: Deák Ferenc szobrát, amelyet ma a fő művének tekintenek és az aradi vértanúk emlékét váratlanul közbejött halála miatt Zala György fejezte be. Síremlékeket is készített, például Csepreghy Ferencét a Kerepesi temetőben. Huszár 1881-től haláláig mint a szobrászat tanára működött az országos Mintarajztanodában.

Művei[szerkesztés]

Eötvös József szobra[szerkesztés]

Az emlékművet eredetileg az Erzsébet térre tervezték, végül a Duna-parton, mostani helyétől nem messze állították fel.

A talapzat tervét Ybl Miklós készítette, magát a talapzatot Kauser Jakab faragta mauthauseni kőből. Az öntésnél a szobor megrepedt, ezért a Bécsben, a császári és királyi ércöntő műhelyben újraöntötték.

1979-ben a Duna Intercontinental szálloda építése miatt lebontották, majd 1981-ben új helyen, de továbbra is a Roosevelt téren állították fel. A talapzat 459 cm, a bronz szobor 390 cm magas. A magyaros díszruhában, bal kezében irattekerccsel ábrázolt Eötvös mint szónok az MTA székháza felé néz. A művet eredetileg vaskerítés övezte, ezt az újraállításnál elhagyták. A talapzat feliratai:

  • elöl: BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF,
  • hátul: Emelte a Nemzet 1879.

A talpazaton lévő, pálmaággal keretezett, 60 cm * 60 cm-es tábla felirata: Eötvös József születésének 100. évfordulóján adományozták tanárok és tanulók 1913.X.26.

Emlékezete[szerkesztés]

Párka című síremléke a Kerepesi úti temetőben van, Donáth Gyula alkotása.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. Benezit Dictionary of Artists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)