Virányos (Budapest)
| Virányos | |
 | |
| Lóvasút | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XII. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3902 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Virányos
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 18° 59′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 18° 59′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Virányos témájú médiaállományokat. | |
A Virányos Budapest egyik városrésze a XII. kerületben.
Fekvése[szerkesztés]
Határai: Budakeszi út a Kuruclesi úttól – Szilágyi Erzsébet fasor – Kútvölgyi út – Csermely lépcső – Csermely út – Zugligeti út – Kuruclesi út a Budakeszi útig. Főútjai: Virányos út, Szarvas Gábor út, Dániel út.
Története[szerkesztés]
Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával az addigi német Sauwinkel (Zugliget) egyik, virágos részét így nevezték el. 1849. május 6-án reggel Görgei Artúr, a szabadságharc katonai vezetője a Remetéhez címzett városmajori vendéglőből a Laszlovszky-majorba helyezte át főhadiszállását. 1849. május 10-én innen költözött át a nagy-sváb-hegyi Óra-villába, mivel a majorból nem lehetett a hadszíntérre látni. Ezt a történetet Jókai Mór is megírta A kőszívű ember fiai című regényében. 1927-ben a Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület a Hadimúzeum kezdeményezésére emléktáblát állított ennek emlékére.
Az 1850-es években a majort Szekrényessy József, Széchenyi István munkatársa, Pest kulturális életének szervezője bérelte. Szekrényessy fellendítette a major életét. Jelentős vagyonát kulturális és társas összejövetelek szervezésére fordította. A Laszlovszky-majorban fürdőt épített, majd 1852-ben kölcsönkönyvtárt és olvasószobát hozott létre. A vendégeket saját szervezésű omnibuszjárata vitte ki a majorhoz.[2][3]
1989. augusztus 14-én megnyitotta befogadó táborát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a német menekültek ellátására a Virányoson.[4]
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem[szerkesztés]
Itt található a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, ami bár a Zugligeti úton található, a városrészeket tekintve a Virányoshoz tartozik.[5]
Közlekedés a Virányoson[szerkesztés]
A Virányosig közlekedő lóvasút első járata 1868. június 30-án indult. A lóvasút végállomásának épületét 1885–86-ban építették.[6]
Vendéglátás a Virányoson[szerkesztés]
Az erdélyi fatányérosáról híres Szarvas vendéglőről kapta nevét a Szarvas utca 1899-ben.[7] (A mai Zugligeti út 10 szám helyén állt). A hagyomány szerint a Szarvasban egy kénes meleg vizű forrás által táplált fürdő is a vendégek kényelmét szolgálta. Később Klóze Róbertné Schmidt Etel tulajdonába került.[forrás?] Felújítása és 200 főt is vendégül látó fogadóvá alakítása után 1911-ben nyitotta meg a kapuit, 1928-ig működött.[forrás?]
A második világháború után[szerkesztés]
Képtár[szerkesztés]
A Laszlovszky-majorház
A Laszlovszky-major az 1840-es években
Emléktábla-avatás a Laszlovszky-majorban
A Laszlovszky-hegy (ma Hunyad-orom) a Laszlovszky-majorból
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2017-december/laszlovszky-major Hozzáférés: 2021.04.20
- ↑ https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2017-december/laszlovszky-major Hozzáférés: 2021.04.20
- ↑ A magyar nemzet befogad és határt nyit 1989 https://maltai.hu/cikk/hir/150 Hozzáférés: 2021.04.22
- ↑ https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2012-oktober-24/hegyvideki-varosreszek
- ↑ https://www.hegyvidek.hu/aktualis/programajanlo/zugliget-regen Hozzáférés: 2021.03.03
- ↑ https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2009-xxxix/szarvas-vendeglo
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7