Virányos (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Virányos
Lóvasút
Lóvasút
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XII. kerület
Népesség
Teljes népesség3902 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Virányos (Budapest)
Virányos
Virányos
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 18° 59′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 18° 59′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Virányos témájú médiaállományokat.

A Virányos Budapest egyik városrésze a XII. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Budakeszi út a Kuruclesi úttól – Szilágyi Erzsébet fasor – Kútvölgyi út – Csermely lépcső – Csermely út – Zugligeti út – Kuruclesi út a Budakeszi útig. Főútjai: Virányos út, Szarvas Gábor út, Dániel út.

Története[szerkesztés]

Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával az addigi német Sauwinkel (Zugliget) egyik, virágos részét így nevezték el. 1849. május 6-án reggel Görgei Artúr, a szabadságharc katonai vezetője a Remetéhez címzett városmajori vendéglőből a Laszlovszky-majorba helyezte át főhadiszállását. 1849. május 10-én innen költözött át a nagy-sváb-hegyi Óra-villába, mivel a majorból nem lehetett a hadszíntérre látni. Ezt a történetet Jókai Mór is megírta A kőszívű ember fiai című regényében. 1927-ben a Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület a Hadimúzeum kezdeményezésére emléktáblát állított ennek emlékére.

Az 1850-es években a majort Szekrényessy József, Széchenyi István munkatársa, Pest kulturális életének szervezője bérelte. Szekrényessy fellendítette a major életét. Jelentős vagyonát kulturális és társas összejövetelek szervezésére fordította. A Laszlovszky-majorban fürdőt épített, majd 1852-ben kölcsönkönyvtárt és olvasószobát hozott létre. A vendégeket saját szervezésű omnibuszjárata vitte ki a majorhoz.[2][3]

1989. augusztus 14-én megnyitotta befogadó táborát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a német menekültek ellátására a Virányoson.[4]

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem[szerkesztés]

Itt található a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, ami bár a Zugligeti úton található, a városrészeket tekintve a Virányoshoz tartozik.[5]

Közlekedés a Virányoson[szerkesztés]

A Virányosig közlekedő lóvasút első járata 1868. június 30-án indult. A lóvasút végállomásának épületét 1885–86-ban építették.[6]

Vendéglátás a Virányoson[szerkesztés]

Szarvas vendéglő

Az erdélyi fatányérosáról híres Szarvas vendéglőről kapta nevét a Szarvas utca 1899-ben.[7] (A mai Zugligeti út 10 szám helyén állt). A hagyomány szerint a Szarvasban egy kénes meleg vizű forrás által táplált fürdő is a vendégek kényelmét szolgálta. Később Klóze Róbertné Schmidt Etel tulajdonába került.[forrás?] Felújítása és 200 főt is vendégül látó fogadóvá alakítása után 1911-ben nyitotta meg a kapuit, 1928-ig működött.[forrás?]

A második világháború után[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7